2020. október 20.
//
Vendel névnap

A szabadságot nem kaptuk, megküzdöttünk érte

30 éve szabadon címmel nyílt kiállítás pénteken, a Városházán a rendszerváltás három évtizedes évfordulója alkalmából. A tárlat célja egyszerre emlékezni és edukálni.

A kiállítást Porga Gyula polgármester nyitotta meg, akin ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nehéz a rendszerváltás éveiről objektíven beszélnie, hiszen ő még az a korosztály, akinek van személyes érintettsége 1988-89-90 éveit illetően. „20-21-22 éves fiatalember voltam akkor, a felnőtté válásom együtt történt a magyar demokrácia felnőtté válásával. És hogy mennyire nagy változások is történtek abban a pár évben, azt talán a legjobban a másfél éves sorkatonaságom írja le. Amikor megkaptam a behívót 88-ban, még elvtársként kellett szólítanunk egymást, aztán fél év múlva már bajtársak voltunk, mire leszereltem, pedig urakká váltunk” – idézte fel emlékeit.

A rendszerváltás idején az egész országnak különös miliője volt, soha előtte nem érintette meg annyira az embereket a változás szele, mint akkor, ás mindenki egy picit hozzá akart járulni a saját területén. Leglátványosabb emlékként persze a budapesti demokráció maradt meg a történelemkönyvekben, de itt vidéken is hihetetlen felszabadultság fogta el az embereket: mindenki érezte, hogy valami teljesen új veszi kezdetét – tette hozzá a polgármester. Az igazi változás ugyanakkor még 1990-re is elhúzódott, hiszen ekkor tartották az első szabad választásokat, majd az első helyhatósági választásokat, ezért 2020-ban Veszprém is szeretne számos programmal megemlékezni az évfordulóról.

Az érintettség éppen ellentétes pólusát képviseli Balogh Gábor történész, a Terror Háza munkatársa, aki már beleszületett a szabadságba. Szakmájából kiindulva mégis rendkívül érdekli a múlt, és bízik benne, hogy a tablókiállítással méltó emléket tudnak állítani 1989-nek, egyben edukálni is tudják a fiatalokat.

Balogh GáborBalogh Gábor

A kiállítás kapcsán arról beszélt, bár 1989-et a csodák évének is szokták nevezni, mert addig elképzelhetetlen események történtek, ráadásul szinte minden hétre jutott belőlük egy, a rendszerváltozásnak azért voltak kisebb előjelei.

Bár a II. világháború után az egységes kommunista Kelet-Európa eszméjét hirdető Szovjetunió szinte mindent tiltott, Moszkva szándékai ellenére időről időre fellázadtak az emberek, hiszen a szabadság érzete nem múlt el nyomtalanul belőlük. A mi szempontunkból természetesen 1956 a legmeghatározóbb, ami itthon összeforrt a rendszerváltás gondolatával, de nem feledkezhetünk meg az 1953-as kelet-berlini ellenállásról, az 1968-as prágai forradalomról vagy az 1981-es szolidaritástüntetésről.

Ezek azok, amelyek igazából beverték a szögeket a kommunizmus koporsójába. Hiszen például az 1970-es évek még igazi sikersztori volt a Szovjetunió szemszögéből: miközben Nyugat-Európát és Amerikát folyamatos csapások érték az olajválság vagy éppen Nixon botránya miatt, és a nemzetközi terrorizmus is elkezdett terjedni, a Szovjetunió új olajterületeket szerzett. A 80-as évek azért már kevésbé volt pozitív számukra, gondoljunk csak az afganisztáni háború felvállalására vagy az egymást követő idős moszkvai vezetők gyors kihullása, amely már Amerika szemében is nevetségessé teszi őket, s mikor a terrort felfüggesztette a vezetés, a hatalom kártyavárként omlott össze.

A kommunista rendszer ugyanakkor mégsem magától dőlt össze és nem is egy külső erő nyomására, hanem a szabadságra vágyók döntötték le. Azok az emberek, akik közel fél évszázados elnyomás után is hittek benne és kiálltak a függetlenségükért – hangsúlyozta Balogh. Leomlott a berlini fal, Csehszlovákiában bársonyos tüntetések zajlottak, létrejött a balti élőlánc.

A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.

Ma Magyarországon mindez több mint 3 millió embernek csak történelem, akiknek fogalmuk sincs, valójában mekkora jelentőséggel bír, hogy szabadon választhatnak egyetemet, lakóhelyet, hogy senki nem figyel, amikor az 1984-et olvassák. A kiállítás célja éppen ezért is az oktatás a két magyar totalitárius rendszer és a küzdelmes évek bemutatásával, annak a bátor tettnek a felidézésével, amikor a magyarok szembeszálltak az ellenállással és megdöntötték a rendszert annak ellenére is, hogy még itt voltak a szovjet tankok és egyáltalán nem lehettek biztosak győzelmükben.

Aki szeretné megtekinteni a kiállítást a Városháza aulájában, december 20-ig teheti meg. Azt követően a tárlat a Hybridart szervezésében útra kel. A kiállítás ugyanis egy nemzetközi roadshow része: összesen 24 magyar és 13 külföldi helyszínen mutatják be: korábban volt már Brüsszelben és Temesváron is, a következő állomások pedig Győr és Zamárdi lesznek.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

A második világháború előtti utolsó békeéveket bemutató kiállítás nyílik a Laczkó Dezső Múzeumban
A második világháború előtti utolsó békeéveket bemutató kiállítás nyílik a Laczkó Dezső Múzeumban
A Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás a világháború előtti utolsó békeévek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be.
Jól sáfárkodtunk az elmúlt harminc évvel
Jól sáfárkodtunk az elmúlt harminc évvel
Kiállítással egybekötött ünnepséggel emlékeztek meg Veszprém és az önkormányzatiság eddigi harminc évéről szombaton a Hangvillában, ahol egykori és a jelenlegi polgármester mondtak beszédet.
Így dolgozták fel a traumákat őseink
Így dolgozták fel a traumákat őseink
A modern világban számos lehetőségünk van testi és lelki fájdalmaink enyhítésére – a régi falusi közösségekben is léteztek módszerek, ezek egy részét pedig ma is használhatnánk a mindennapokban.
Márai elemzése első díjat ért a veszprémi újságírónak
Márai elemzése első díjat ért a veszprémi újságírónak
Az első díjat érdemelte ki Zatkalik András veszprémi újságíró, riporter a Magyar Nemzeti Írószövetség által meghirdetett Márai-pályázaton. A „Szindbád jelet hagyott” című pályaműve mellett a magyarok olvasási szokásairól és a szülők felelősségéről is beszélgettünk a díjazottal.
Foglalkozása könyvtáros, alteregója művész
Foglalkozása könyvtáros, alteregója művész
Gyöngyöt fűznek, könyvszobrokat készítenek, babát varrnak. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár munkatársainak alkotásaiból nyílt kiállítás az intézményben, megmutatva a kollégák sokféle tehetségét.