Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2025. január 1. ÚJÉV
Veszprém
3°C
2025. január 1. ÚJÉV
Veszprém
3°C

A szabadságot nem kaptuk, megküzdöttünk érte

2019. december 7. 9:13
30 éve szabadon címmel nyílt kiállítás pénteken, a Városházán a rendszerváltás három évtizedes évfordulója alkalmából. A tárlat célja egyszerre emlékezni és edukálni.

A kiállítást Porga Gyula polgármester nyitotta meg, akin ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nehéz a rendszerváltás éveiről objektíven beszélnie, hiszen ő még az a korosztály, akinek van személyes érintettsége 1988-89-90 éveit illetően. „20-21-22 éves fiatalember voltam akkor, a felnőtté válásom együtt történt a magyar demokrácia felnőtté válásával. És hogy mennyire nagy változások is történtek abban a pár évben, azt talán a legjobban a másfél éves sorkatonaságom írja le. Amikor megkaptam a behívót 88-ban, még elvtársként kellett szólítanunk egymást, aztán fél év múlva már bajtársak voltunk, mire leszereltem, pedig urakká váltunk” – idézte fel emlékeit.

A rendszerváltás idején az egész országnak különös miliője volt, soha előtte nem érintette meg annyira az embereket a változás szele, mint akkor, ás mindenki egy picit hozzá akart járulni a saját területén. Leglátványosabb emlékként persze a budapesti demokráció maradt meg a történelemkönyvekben, de itt vidéken is hihetetlen felszabadultság fogta el az embereket: mindenki érezte, hogy valami teljesen új veszi kezdetét – tette hozzá a polgármester. Az igazi változás ugyanakkor még 1990-re is elhúzódott, hiszen ekkor tartották az első szabad választásokat, majd az első helyhatósági választásokat, ezért 2020-ban Veszprém is szeretne számos programmal megemlékezni az évfordulóról.

Az érintettség éppen ellentétes pólusát képviseli Balogh Gábor történész, a Terror Háza munkatársa, aki már beleszületett a szabadságba. Szakmájából kiindulva mégis rendkívül érdekli a múlt, és bízik benne, hogy a tablókiállítással méltó emléket tudnak állítani 1989-nek, egyben edukálni is tudják a fiatalokat.

Balogh GáborBalogh Gábor

A kiállítás kapcsán arról beszélt, bár 1989-et a csodák évének is szokták nevezni, mert addig elképzelhetetlen események történtek, ráadásul szinte minden hétre jutott belőlük egy, a rendszerváltozásnak azért voltak kisebb előjelei.

Bár a II. világháború után az egységes kommunista Kelet-Európa eszméjét hirdető Szovjetunió szinte mindent tiltott, Moszkva szándékai ellenére időről időre fellázadtak az emberek, hiszen a szabadság érzete nem múlt el nyomtalanul belőlük. A mi szempontunkból természetesen 1956 a legmeghatározóbb, ami itthon összeforrt a rendszerváltás gondolatával, de nem feledkezhetünk meg az 1953-as kelet-berlini ellenállásról, az 1968-as prágai forradalomról vagy az 1981-es szolidaritástüntetésről.

Ezek azok, amelyek igazából beverték a szögeket a kommunizmus koporsójába. Hiszen például az 1970-es évek még igazi sikersztori volt a Szovjetunió szemszögéből: miközben Nyugat-Európát és Amerikát folyamatos csapások érték az olajválság vagy éppen Nixon botránya miatt, és a nemzetközi terrorizmus is elkezdett terjedni, a Szovjetunió új olajterületeket szerzett. A 80-as évek azért már kevésbé volt pozitív számukra, gondoljunk csak az afganisztáni háború felvállalására vagy az egymást követő idős moszkvai vezetők gyors kihullása, amely már Amerika szemében is nevetségessé teszi őket, s mikor a terrort felfüggesztette a vezetés, a hatalom kártyavárként omlott össze.

A kommunista rendszer ugyanakkor mégsem magától dőlt össze és nem is egy külső erő nyomására, hanem a szabadságra vágyók döntötték le. Azok az emberek, akik közel fél évszázados elnyomás után is hittek benne és kiálltak a függetlenségükért – hangsúlyozta Balogh. Leomlott a berlini fal, Csehszlovákiában bársonyos tüntetések zajlottak, létrejött a balti élőlánc.

A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.

Ma Magyarországon mindez több mint 3 millió embernek csak történelem, akiknek fogalmuk sincs, valójában mekkora jelentőséggel bír, hogy szabadon választhatnak egyetemet, lakóhelyet, hogy senki nem figyel, amikor az 1984-et olvassák. A kiállítás célja éppen ezért is az oktatás a két magyar totalitárius rendszer és a küzdelmes évek bemutatásával, annak a bátor tettnek a felidézésével, amikor a magyarok szembeszálltak az ellenállással és megdöntötték a rendszert annak ellenére is, hogy még itt voltak a szovjet tankok és egyáltalán nem lehettek biztosak győzelmükben.

Aki szeretné megtekinteni a kiállítást a Városháza aulájában, december 20-ig teheti meg. Azt követően a tárlat a Hybridart szervezésében útra kel. A kiállítás ugyanis egy nemzetközi roadshow része: összesen 24 magyar és 13 külföldi helyszínen mutatják be: korábban volt már Brüsszelben és Temesváron is, a következő állomások pedig Győr és Zamárdi lesznek.

bertalanmelinda
bertalanmelinda
bertalanmelinda
Bertalan Melinda
domjanattila
domjanattila
domjanattila
Domján Attila
további cikkek
czenelead
czenelead
czenelead
Vajon hogyan vesztettük el egymást? Hogy lehet az, hogy még akkor is egyedül vagyunk, amikor épp nem vagyunk egyedül?! 2024. december 30. 0:14
lugosi béla b kép
lugosi béla b kép
lugosi béla b kép
A magyar színész, akinek temetését Frank Sinatra fizette ki Lugosi Béla, eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső, 1882. október 20-án született Lugoson. Neve egybeforrt Drakula gróf karakterével, amelyet először 1931-ben alakított, azonban élete sokkal több volt, mint egyetlen szerep. Művésznevét szülőhelye, Lugos után vette fel. 2024. december 26. 12:42
Képernyőfotó 2024-12-23 - 17.12.49
Képernyőfotó 2024-12-23 - 17.12.49
Képernyőfotó 2024-12-23 - 17.12.49
Ki hozza az ajándékot? A karácsony az ünnepi ételek és a családi összejövetelek időszaka, amely az ajándékozás örömének is kiemelt helyet biztosít. Az, hogy ki hozza az ajándékokat a gyerekeknek, országonként, sőt régiónként is eltérő, és az ünnepi hagyományok színes palettáját tükrözi. 2024. december 24. 12:58
Képernyőfotó 2024-12-23 - 17.03.21
Képernyőfotó 2024-12-23 - 17.03.21
Képernyőfotó 2024-12-23 - 17.03.21
A Mikulás és a mesevilág varázsa A gyermekkor egyik legvarázslatosabb időszaka az adventi készülődés, amelynek fontos része a Mikulás mítikus figurájába vetett hit. A Mikulás-történetek és egyéb mesevilágok amellett, hogy természetesen szórakoztatják a gyermekeket, pszichológiai szempontból is jelentős hatással vannak a fejlődésükre. Vajon milyen szerepet játszik a Mikulás mítikus alakja a gyermekek érzelmi, szociális és kognitív fejlődésében? 2024. december 23. 17:09

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.