Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 22. Cecília
Veszprém
2°C
2024. november 22. Cecília
Veszprém
2°C

A szabadságot nem kaptuk, megküzdöttünk érte

2019. december 7. 9:13
30 éve szabadon címmel nyílt kiállítás pénteken, a Városházán a rendszerváltás három évtizedes évfordulója alkalmából. A tárlat célja egyszerre emlékezni és edukálni.

A kiállítást Porga Gyula polgármester nyitotta meg, akin ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nehéz a rendszerváltás éveiről objektíven beszélnie, hiszen ő még az a korosztály, akinek van személyes érintettsége 1988-89-90 éveit illetően. „20-21-22 éves fiatalember voltam akkor, a felnőtté válásom együtt történt a magyar demokrácia felnőtté válásával. És hogy mennyire nagy változások is történtek abban a pár évben, azt talán a legjobban a másfél éves sorkatonaságom írja le. Amikor megkaptam a behívót 88-ban, még elvtársként kellett szólítanunk egymást, aztán fél év múlva már bajtársak voltunk, mire leszereltem, pedig urakká váltunk” – idézte fel emlékeit.

A rendszerváltás idején az egész országnak különös miliője volt, soha előtte nem érintette meg annyira az embereket a változás szele, mint akkor, ás mindenki egy picit hozzá akart járulni a saját területén. Leglátványosabb emlékként persze a budapesti demokráció maradt meg a történelemkönyvekben, de itt vidéken is hihetetlen felszabadultság fogta el az embereket: mindenki érezte, hogy valami teljesen új veszi kezdetét – tette hozzá a polgármester. Az igazi változás ugyanakkor még 1990-re is elhúzódott, hiszen ekkor tartották az első szabad választásokat, majd az első helyhatósági választásokat, ezért 2020-ban Veszprém is szeretne számos programmal megemlékezni az évfordulóról.

Az érintettség éppen ellentétes pólusát képviseli Balogh Gábor történész, a Terror Háza munkatársa, aki már beleszületett a szabadságba. Szakmájából kiindulva mégis rendkívül érdekli a múlt, és bízik benne, hogy a tablókiállítással méltó emléket tudnak állítani 1989-nek, egyben edukálni is tudják a fiatalokat.

Balogh GáborBalogh Gábor

A kiállítás kapcsán arról beszélt, bár 1989-et a csodák évének is szokták nevezni, mert addig elképzelhetetlen események történtek, ráadásul szinte minden hétre jutott belőlük egy, a rendszerváltozásnak azért voltak kisebb előjelei.

Bár a II. világháború után az egységes kommunista Kelet-Európa eszméjét hirdető Szovjetunió szinte mindent tiltott, Moszkva szándékai ellenére időről időre fellázadtak az emberek, hiszen a szabadság érzete nem múlt el nyomtalanul belőlük. A mi szempontunkból természetesen 1956 a legmeghatározóbb, ami itthon összeforrt a rendszerváltás gondolatával, de nem feledkezhetünk meg az 1953-as kelet-berlini ellenállásról, az 1968-as prágai forradalomról vagy az 1981-es szolidaritástüntetésről.

Ezek azok, amelyek igazából beverték a szögeket a kommunizmus koporsójába. Hiszen például az 1970-es évek még igazi sikersztori volt a Szovjetunió szemszögéből: miközben Nyugat-Európát és Amerikát folyamatos csapások érték az olajválság vagy éppen Nixon botránya miatt, és a nemzetközi terrorizmus is elkezdett terjedni, a Szovjetunió új olajterületeket szerzett. A 80-as évek azért már kevésbé volt pozitív számukra, gondoljunk csak az afganisztáni háború felvállalására vagy az egymást követő idős moszkvai vezetők gyors kihullása, amely már Amerika szemében is nevetségessé teszi őket, s mikor a terrort felfüggesztette a vezetés, a hatalom kártyavárként omlott össze.

A kommunista rendszer ugyanakkor mégsem magától dőlt össze és nem is egy külső erő nyomására, hanem a szabadságra vágyók döntötték le. Azok az emberek, akik közel fél évszázados elnyomás után is hittek benne és kiálltak a függetlenségükért – hangsúlyozta Balogh. Leomlott a berlini fal, Csehszlovákiában bársonyos tüntetések zajlottak, létrejött a balti élőlánc.

A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.

Ma Magyarországon mindez több mint 3 millió embernek csak történelem, akiknek fogalmuk sincs, valójában mekkora jelentőséggel bír, hogy szabadon választhatnak egyetemet, lakóhelyet, hogy senki nem figyel, amikor az 1984-et olvassák. A kiállítás célja éppen ezért is az oktatás a két magyar totalitárius rendszer és a küzdelmes évek bemutatásával, annak a bátor tettnek a felidézésével, amikor a magyarok szembeszálltak az ellenállással és megdöntötték a rendszert annak ellenére is, hogy még itt voltak a szovjet tankok és egyáltalán nem lehettek biztosak győzelmükben.

Aki szeretné megtekinteni a kiállítást a Városháza aulájában, december 20-ig teheti meg. Azt követően a tárlat a Hybridart szervezésében útra kel. A kiállítás ugyanis egy nemzetközi roadshow része: összesen 24 magyar és 13 külföldi helyszínen mutatják be: korábban volt már Brüsszelben és Temesváron is, a következő állomások pedig Győr és Zamárdi lesznek.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Megvan a 2025-ös MOZ.GO filmfesztivál időpontja kultúra Megvan a 2025-ös MOZ.GO filmfesztivál időpontja Június 18-tól ismét négy nap magyar mozizással, a legújabb hazai filmekkel, televíziós és streaming alkotásokkal, sztárokkal és életműdíj-átadóval vár a MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál a csodálatos Veszprém-Balaton régióban közel 10 helyszínen – közölték a szervezők. tegnap 13:22 Az elhallgatott téma ma is fájó kultúra Az elhallgatott téma ma is fájó A kommunista korszak három „t” betűje (támogatott, tűrt, tiltott) mellé oda kell tenni egy újabb „t”-is – mondotta Kolczonay Katalin, a Trianoni Szemle olvasószerkesztője a folyóirat  (idei 3., 4. száma, illetve repertóriuma) 2024. november 19-i veszprémi bemutatóján –; ez pedig az törölt, mely a szinte teljes Trianon témakörre vonatkozik. Az „Élő folyóirat est” programnak – amely a Trianoni Szemle első-hátsó borítóinak reprezentatív kiállításával vette kezdetét – a Magyar Művészeti Akadémia Veszprémi Regionális Munkacsoportjának szervezésében az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság székháza adott otthont.   tegnap 9:06 Horváthné Kecskés Diána és dr. Payrich Mária vehették át a Hornig-díjat közélet Horváthné Kecskés Diána és dr. Payrich Mária vehették át a Hornig-díjat Szerda délután adták át a Hornig-díjat a Városházán, amellyel az önkormányzat a szociális területen dolgozók munkásságát ismeri el. 2024. november 20. 19:52 Átadták a Music Hungary 2024-es díjait Music Hungary Átadták a Music Hungary 2024-es díjait Nyolc kategóriában adtak át díjakat a Music Hungary konferencián kedd este a Hangvillában. 2024. november 19. 20:30

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.