Az könyvbemutató vendégeit Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója köszöntötte, ezzel felvezetve az íróról, s művéről szóló estet. A regény bemutatása nem a megszokott író és moderátor kettősével valósult meg, hanem egy egészen különleges formában pillanthattunk be – szó szerint – a regénybe. Oravecz Edit, a színház művésze és Géczi János olvasott fel részleteket, természetesen úgy, hogy az egy egységgé állhasson össze.
A regény központi alakja Judith – „th"-val –, aki 1952-ben született, vagyis kortársunk. A nő elhagyja Magyarországot, a Yale Egyetemre megy, de onnan is visszatér, megjárja – többek között – Azerbajdzsánt, míg végül ismét Magyarországon „végzi”, itt lesz tenyérjós. A regény persze nem ennyire egyszerű, a műben megjelenő sztorik mögött a szerző barátainak valódi történetei (is) húzódnak. Helyszínként az európai kultúrának a három alapvető civilizációs helyeit „jelöli ki” a főhős. Természetesen a szerelem sem elhanyagolható, Judith egy várpalotai orosz zenész katonatisztbe szeret bele. A regény különleges narrációja az egyes számú elbeszélést „engedi”. Kérdés lehet, hogy mi történik akkor, amikor az eltérő identitás miatt, különböző igazságok „találkoznak”.
Amikor a bemutató után megkérdezték a szerzőtől, hogy ő maga milyen mértékben azonos a szereplőkkel így felelt: „Egyrészt minden szereplő én vagyok, másrészt pedig nem én vagyok.” És hogy mitől mondhatja a szerző, hogy a végén kezdődik a regény, és hogy a felvetett kérdésekre választ ad-e a könyv: az olvasónak személyesen kell bizonyoságot találnia.
A regényrészletek olvasását Kovács Attila zongoraművész játéka kísérte, tette egésszé.
