2020. február 23. // Alfréd névnap

És akkor Krisztus megszületett Krisztus előtt 6-ban

2019. december 22. 19:25
A világ legnagyobb születésnapi ünnepe közeleg, amikor a keresztény vallás szerint a Megváltó világra jöttét ünnepeljük szerte a földgolyón. Egyben azonban a legtöbb történész és biblia-kutató is egyetért: a legkevésbé valószínű, hogy 2019 évvel ezelőtt ezen a napon jött világra Jézus. Sőt, gyanús, hogy az évszám sem pontos.

Mai időszámításunkat a Gergely-naptár szerint számoljuk, 1582-ben a naptárral megegyező nevű pápa pontosította és tette egységessé a keresztény birodalmakban a ma is használatos időszámítást. Érdekesség, hogy ezt aszerint tette, hogy 1582 október 4. után rögtön október 15. következett, így ne keressünk a két dátum közötti eseményeket a történelemkönyvben, mert egyszerűen azok a napok nem léteznek. Úgy, ahogy 0 sincs az időszámításunkban. A Gergely-napár Jézus születésétől számolja az éveket, de eszerint Jézus is Krisztus után 1-ben született. Már ami az időszámítást illeti.

Gergely pápa korabeli illusztráción (fotó:mult-kor.hu)Gergely pápa korabeli illusztráción (fotó:mult-kor.hu)

Történészek százai vizsgálták a Bibliát sorról sorra, és a további fellelhető történelmi iratokat, ebből pedig az látszik, hogy Jézus a ma ismert születésnapja előtt már évekkel korábban megszületett.

A kutatók 3-8 év közé teszik ezt az eltérést, a magyarázatokban pedig csillagászati és történelmi magyarázatokat is felvonultatnak.

Kezdjük az egyik legismertebbel, amire a Biblia is kitér, valamint az Aprószentek ünnepével ma is megemlékezik az eseményről a kereszténység. Heródes király elrendelte, hogy öljenek meg minden két évnél fiatalabb csecsemőt Betlehemben, hogy a – saját uralmára is veszélyes – Megváltó is biztosan köztük legyen. Ugyanakkor a történészek szerint Heródes kb. Krisztus előtt 4-ben meghalt, tehát Krisztusnak is korábban kellett megszületnie, minimum 6 évvel.

Az Aprószentek ünnepét december 28-án tartja a keresztény vallásAz Aprószentek ünnepét december 28-án tartja a keresztény vallás

Egy másik magyarázat szintén a Biblia soraiból ered, de történészi vonatkozás helyett csillagászati megoldást nyújt. A betlehemi csillag esete jól ismert történet az Újszövetségből, azonban aligha beszélhetünk konkrét csillagról. Kepler csillagász az 1600-as években foglalkozott ezzel a kérdéskörrel és kiszámolta, hogy egy különálló csillag helyett valójában egy ritka csillagászati együttállásról lehetett szó. Jézus születésének időszakában a Jupiter és a Szaturnusz, valamint rövid ideig a Merkúr is részt vett az égbolton ebben az együttállásban, a bolygók eltérő színű fénye pedig valóban különleges jelenségnek bizonyult már akkoriban is. Csakhogy Kepler számításai szerint ez is 6 évvel az időszámítás kezdete előtt történt.

A Jupiter és Szaturnusz együttállása lemodellezve (fotó: cloudynights.com)A Jupiter és Szaturnusz együttállása lemodellezve (fotó: cloudynights.com)

Tehát ha elfogadjuk a történészeknek és csillagászoknak az okfejtését, és Gergely-naptárunkat valóban Krisztus születéséhez szeretnénk igazítani, akkor már javában a 2020-as évtizedet tapossuk és nem csak most készülünk elhagyni a 2010-es éveket.

Térjünk rá a decemberi születésnapra. Minden valószínűség szerint ez sem hiteles, vagyis a Megváltó nem december 25-én jött világra. Erre szintén a Biblia utal. A Szentírásban egyik evangéliumban sem írják le a pontos dátumot, ugyanakkor számos eseményre kitérnek, amelyek viszonyítási pontok lehetnek.

A Szentcsaládnak népszámlálás miatt kellett útra kelnie, ezt pedig egy megterhelő és akár több hetet is igénybe vevő út volt a kor embereinek. Nem valószínű, hogy Augustus császár pont a téli hónapokra időzítette volna ezt az amúgy sem népszerű intézkedését.

A népszámlálásnál talán meggyőzőbb érv lehet a kor pásztorainak esete. A Biblia leírja, hogy Jézus születésének idején a pásztorok a szabad ég alatt tartózkodtak nyájaikkal, erre pedig a téli időszakban szintén nem sok esély volt Júdeában.

Egy júdeai pásztor (fotó: lutheran.hu)Egy júdeai pásztor (fotó: lutheran.hu)

Tehát jó eséllyel valamikor a tavasztól őszig terjedő időszakban született Jézus, a kutatók mégis az őszi dátumot tartják valószínűnek.

De miért is az ősz?

Ehhez Keresztelő Szent János születését kell megvizsgálni. A Bibliában az evangelisták közül Lukács tér ki arra, hogy Gábriel arkangyal az Abijah nevű ünnep alatt látogatta meg Zakariást, János apját, hogy fia születik, aki nagy dolgokra lesz hivatott. Az Abijah pedig júniusra esett akkoriban, tehát jó eséllyel következő év márciusában született meg Keresztelő János. Szintén Lukács ír arról, hogy Jézus szeplőtelen fogantatásakor Erzsébet, János édesanyja már hat hónapos terhes volt. Tehát ha János kilenc hónapra, márciusban született, akkor Jézusnak ezt követő hatodik hónapban, szeptemberben kellett megszületnie.

Akkor mégis miért december 25-én ünnepeljük a Megváltó születését?

Az ok elég egyszerűnek tűnik, ha a korai kereszténységet vizsgáljuk, amikor még számos pogány vallással kellett megküzdenie a mai világvallásnak. A pogányok körében a téli napforduló kiemelt ünnep volt, számos istenséghez és az újjászületéshez kapcsolták. Ezt ellensúlyozva határozta meg I. Gyula pápa a kereszténység egyik legnagyobb ünnepét, a Megváltó születésnapját.

Hajas Bálint
2020. február 23. // Alfréd névnap