Veszprém megye akár illusztráció is lehetne az értelmező kéziszótárban, amikor a tipikus magyar vidéket kellene bemutatni. A megyeszékhellyel együtt adott 8-10 jelentősebb város, ezek vonzáskörzetében, vagy azoktól távolabb pedig közel 200 kisebb-nagyobb község van a megyében.
Bár a Dunántúlon jóval kedvezőbbek a gazdasági adatok, mint Kelet-Magyarországon, az ország ezen részén is tapasztalhatók olyan kedvezőtlen adottságok, amelyek megnehezítik ezeknek a kistelepüléseknek a fejlődését: nehéz megközelítés, ezzel együtt leromlott úthálózat, a közszolgáltatások hiánya és kevesebb munkalehetőség. Mindezek pedig a falvak elnéptelenedésével járnak, a KSH statisztikái szerint 2005-2015 között az 500 főnél kisebb létszámú települések 11%-a vesztette el a lakosságát az országban.
A kormány ezekre a megoldandó problémákra adott választ a tavaly életre hívott Magyar Falu Programmal. 2019-ben összesen 150 milliárd forintot különítettek el az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések fejlesztésére. Ebből csak Veszprém 1. sz. választókörzetébe tartozó 24 kistelepülés mintegy 850 millió forintot kapott. Ovádi Péter a térség országgyűlési képviselője tavaly novemberi sajtótájékoztatóján mondta, hogy nem volt olyan kistelepülés, amely ne részesült volna a program támogatásából. Ennek keretében orvosi rendelők, óvodák, járdák, egyházi épületek újultak meg a környéken.
Akkor Orbán Balázs a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese, parlamenti és stratégiai államtitkár úgy fogalmazott
Ne életminőség, hanem életstílus választás legyen, hogy faluban, vagy városban képzelik el az életüket az emberek.
Ennek szellemében folytatódik idén is a Magyar Falu Program, kibővült tartalommal és még több szereplő bevonásával.
De hogy pontosan mit tartalmaz és kiknek kedvez a kormány kibővített programja, arról Ovádi Pétert kérdeztük.
Amikor a kormány elindította a Magyar Falu Programot, már lehetett tudni, hogy nem egy rövid távú, egyszeri támogatásról van szó. A kistelepülések csak akkor tudnak megerősödni, ha stratégiában, hosszabb távon gondolkodunk bennük.
Ennek fényében nem számít meglepetésnek, hogy a központi költségvetésben idén is szerepel az a 150 milliárd forint, ami a tavaly elindított fejlesztések folytatására szolgál a Magyar Közlöny szerint.
Ovádi Péter viszont felhívta a figyelmet arra, hogy idén további 7,5 milliárd forint kerül elkülönítésre útjavításokra, ezen kívül – ami újdonságot jelent 2020-ban – létrehozták a falusi civil alapot.
Eddig az állami útfenntartó, valamint önkormányzatok és azok társulásai pályázhattak a Magyar Falu Program forrásaira, idén viszont 5 milliárd forint áll rendelkezésre a kifejezetten a kistelepüléseken székelő és ott tevékenykedő civil szervezetek támogatására
mondta el portálunknak Ovádi, aki hozzátette, hogy országosan is kiemelkednek a Veszprém környéki települések, hiszen kevés olyan választókörzet van, ahol gyakorlatilag az összes kistelepülés sikeresen pályázott a Modern Falu Program támogatásaira. A képviselő ezt az érdemet elsősorban a tevékeny polgármestereknek és az önkormányzatokban dolgozó munkatársaknak tulajdonítja.
A Modern Falu Programban a civil szervezetek elsősorban rendezvényekre és eszközökre tudnak majd pályázni, némely esetben pedig ingatlanjaik felújítására, vagy vásárlására is.
A veszprémi kistelepülések mindennapjaiban egyébként aktív a civil jelenlét, bár ezek sok esetben kulturális alapon szerveződnek, tekintettel a számos sváb hagyományú községre. A jövőben ez még aktívabb lehet, valamint számíthatunk több bakonyi útszakasz felújítására is, ennek szükségességét pedig nem kell külön részletezni.
Mindenesetre a KSH adatai alapján a kistelepülések népességszáma a sokéves csökkenés után átfordulni látszik pozitív irányba. Ezzel a trenddel későbbi cikkünkben foglalkozunk még.
