A tetszhalott állapotból kellett nekiállni ismét felépíteni a magyar aprófalvakat a rendszerváltás után. A Kádár-korszak urbanizációs politikája – azaz a városok népességének növelése és szocialista mintára történő infrastruktúrájának fejlesztése – szinte a teljes elnéptelenedés szélére sodort számos magyarországi falut. A központi fejlesztési források aránytalan elosztása kifejezetten a nagyvárosoknak kedvezett, a falvak lakossága elöregedett, a vidéki élet pedig nem jelentett perspektívát a fiataloknak.
Pár évtizede még ez volt a megszokott kép, ha félreeső falvakba látogattunk (kép:multido.gaalweb.hu)
Már a rendszerváltást megelőző néhány évben felismerték ezt a problémát, komolyabban pedig 1989 után kezdtek foglalkozni a kérdéssel. Azóta annyit javult a helyzet, hogy ezeknek a nagyvárosoknak az agglomerációja megerősödött, de a 20-30 km-nél távolabb eső falvak így sem tudnak évtizedekben előre gondolkodni, de legalább már nem a fennmaradásért kell küzdeniük.
Veszprém és környéke a szerencsésebbek közé tartozik, az országos átlaghoz képest gazdaságilag egy erősebb régiót alkot, ugyanakkor a Bakonyban így is több település létezik szigetként a dombok között, távol a megyeszékhelytől.
És mégis, egyre többen választják ezeket a kistelepüléseket otthonuknak. A Kádár-korszak idején a városokba költöző tömegek most megfordultak, és szép lassan áramlanak vissza a falvakba.
A számok és a rideg tények
Ha csak Veszprém lélekszámát nézzük, az elmúlt 15 évben közel 10%-kal csökkent és immáron 60.000 fő alatt laknak a megyeszékhelyen, ellenben a környező falvak többségébe egyre többen költöznek, és nem csak a közeli agglomerációba.
Megnéztük a népesség.com KSH statisztikákra alapuló becsült adatai szerint, hogy a környező kistelepülések lélekszáma milyen mértékben nőtt, vagy csökkent az elmúlt szűk évtizedben.
A népesség.com KSH adatok alapján való becslése a Veszprém-környéki települések lélekszámára
A vizsgált 24 kistelepülés közül 15 esetében nőtt a lakosságszám, a legnagyobb mértékben Márkón, de dobogós még Királyszentistván és Lókút is. Hozzá kell tenni, hogy ha a százalékos különbségek helyett a konkrét lakosságszámot nézzük, akkor a legtöbben Nemesvámosra, Márkóra és Dudarra költöztek ezen statisztikák szerint.
Kilenc településen viszont csökkent a népesség, Csetényben, Olaszfalun és Tésen leginkább. Ugyanakkor ez a csökkenés meg sem közelíti a többi településen tapasztalható emelkedés mértékét, se százalékosan, se a konkrét lélekszámban.
Egy CSOK, ami mindent megváltoztat
Nem túloztak akkorát a kormánypolitikusok, amikor az új családtámogatási rendszert a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb támogatási konstrukciójának titulálták. A gyerekvállalással összefüggő lakhatási támogatás valóban új perspektívákat nyitott meg számos család előtt.
A 2019-ben életbe lépett falusi CSOK pedig kifejezetten a vidéki életmódot választó családok előtt nyitott meg új lehetőségeket.
A CSOK ezen formája alapvetően nem különbözik a már korábban bevezetett támogatáshoz képest. Egy gyermek esetén 600.000 Ft, két gyermek esetén 2.600.000 Ft, három gyermek esetén 10.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást jelent lakásvásárláshoz, vagy felújításhoz valamely magyarországi kistelepülésen. Az országban összesen 2486 településen alkalmazható a falusi CSOK, környékünkön Bakonynána, Csetény, Dudar, Eplény, Hajmáskér, Herend, Jásd, Kislőd, Lókút, Olaszfalu, Öskü, Szápár, Szentgál, Tés, Úrkút, Városlőd, Vilonya települések felelnek meg ennek.
A támogatás kombinálható a vásárlással és felújítással is, de bővítésre is fordítható. Fontos kritérium viszont, hogy a teljes összeg csak akkor költhető vásárlásra, ha új építésű lakást vesznek azok, akik megigénylik, máskülönben a támogatás fele fordítható csak a vételárra.
A falusi CSOK-nak négy egyszerű kritériuma van:
- minimum 1 éves folyamatos TB jogviszony megléte – a legmagasabb támogatási összegnél legalább 2 éves társadalombiztosítási jogviszony
- erkölcsi bizonyítvány
- a közeli hozzátartozótól, és a saját tulajdonban álló gazdasági társaságtól történő ingatlanvásárlást nem támogatja a program
- meghatároztak minimum négyzetméter korlátot a gyermekek számának függvényében (1 gyerek – 40 m2, 2 gyerek – 50 m2, 3 gyerek – 60 m2)
A falusi CSOK-kal tehát berúgta a kormány a vidékfejlesztés motorját, most már csak az a kérdés, hogy van-e hova költözni a falusi életformát választó gyermekes családoknak?
Itt egy óvoda, ott egy rendelő
Több környező településen is az eddigi szántóföldeket sorról sorra váltják fel a kiparcellázott építési telkek, megjelennek a közműszolgáltatók munkagépei és folyamatosan építik ki a szolgáltatásokat. Már ahol erre van forrás és lehetőség. Ugyanis ez a kistelepülések büdzséjét terheli, ahol pedig eddig nem találták meg a forrást rá, várat magára az új beépíthető területek kijelölése.
Környékünkön Nemesvámoson, Márkón, Sólyon – hogy csak néhányat említsünk – ezek az előkészítő munkák megtörténtek, vagy most is zajlanak, nem csoda, hogy a népességszám rögtön emelkedésnek indult az új lakosok beköltözésével.
Azoknak, akik a városi életüket váltják fel egy falusi családi ház kedvéért, több kompromisszumot is meg kellett kötniük eddig. Jellegéből adódóan a falvakban a közszolgáltatások minősége, az utak, a középületek, iskolák, óvodák állapota sok esetben hagyott kívánnivalót maga után. Hiába kecsegtető egy békés családi ház víziója, sok családot ezek a mindennapos hátrányok eddig visszatartottak a falusi életmódváltástól.
Nem véletlen, hogy a falusi CSOK-kal együtt elindult a Modern Falvak Program is, ami az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések számára nyújt támogatást. Tavaly 150 milliárd forint állt rendelkezésre, idén pedig további forrásokat jelentettek be.
De hogy leszűkítsük a kört a Veszprém-környéki településekre, a vizsgált 24 kistelepülés közül nincs olyan, ahol a Modern Falvakból ne jutottak volna hozzá forrásokhoz. A leggyakrabban új orvosi eszközökre, óvoda-felújításra, járdaépítésre és új kisbusz beszerzésére pályáztak a települések. Csak a környékünkön 850 millió forint értékben.
A falvak tehát lendületet vettek, a kezdőlökést az állami támogatások adták meg, a célig pedig a beköltöző családok hivatottak elvezetni a kistelepüléseket. A statisztikákon már látszik a lassú, ám stabil és egyértelmű emelkedés. A kistelepülések elnéptelenedésének problémája egy időre megoldódni látszik, kérdés, hogy 20-30 év múlva a ma falura született gyermekek felnőttként majd hol fogják elképzelni a jövőjüket?
