2021. május 8.
//
Mihály névnap

Létezhetnek még igazi közéleti személyiségek

Rupert Rezső egykori veszprémi ügyvéd és nemzetgyűlési képviselő publikációs tevékenységét bemutatva jelent meg a Veszprémi Szemle könyvek sorozat 12. kötete.

Rupert Rezső neve valószínűleg keveset mond az utókornak. Nem vonult be úgy a veszprémi történelembe, mint Óvári Ferenc vagy Komjáthy László, akik hallatán a veszprémiek jelentős részének fejében azért felvillan a villanykörte, és akikre úgy emlékezünk, mint a város legfontosabb építői. Pedig Rupert is ezer szállal kötődött Veszprémhez, egy időben a Veszprémi Hírlap felelős szerkesztője is volt, egyébiránt pedig a 20. század első felének egyik megkerülhetetlen alakja.

Földesi Ferenc, Faa Judit, Porga GyulaFöldesi Ferenc, Faa Judit, Porga Gyula

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány jóvoltából most ismét ismertté válhat egy talán már elfeledettnek hitt életmű, és a századelő, Veszprém egyik leggazdagabb időszakának újabb fontos alakjáról tudhatunk meg többet – mondta el Porga Gyula polgármester a kötet hétfői bemutatóján a Városházán.

A könyv és a téma tulajdonképpen adta magát: Rupert Rezső neve már a Szemle sorozat 10. darabjában, A veszprémi túszság történetében is feltűnt: ebben olvasható Rupert Erdős Bélához írt nyílt levele. Dr. Földesi Ferenc, az új kötet szerkesztője a levelet és írójának személyét is rendkívül érdekesnek találta, így aztán nekilátott feldolgozni az egykori nemzetgyűlési képviselő publicisztikáit, felszólalásait és interpellációit, képviselői indítványait.

Ennek lett az eredménye a négy nagy fejezetre tagolódó kötet: az elsőben Rupert írásai, különböző napi-és hetilapokban olvasható írásai. A másodikban nemzetgyűlési interpellációit gyűjtötte össze a szerkesztő: mint ahogy ezekből is kiderül, Rupert nemcsak írni szeretett sokat, de mindig mindenhez volt valamilyen hozzászólása is. Persze másoknak is volt véleménye, róla – a 3. blokkban ezekből szemezgethetünk: dicséreteket és elmarasztalásokat is. A 4. blokk pedig tulajdonképpen egy névmutató a kötetben felbukkanó szereplőkhöz.

A megjelent könyvet és Rupert személyét méltatta dr. Navracsics Tibor kormánybiztos is, bár hozzátette, ezt a feladatot valójában a 2006-ban elhunyt Horváth Balázsnak kellene megtennie: ő az a politikus, akinek a halálával tulajdonképpen befejeződött az a felemelő korszak, ami még Óváriékkal kezdődött és amelyben Rupert is élt és tevékenykedett.

„Ők mindannyian kiváló lokálpatrióták és kiváló hazafik voltak, akik sajátos arculatot adtak Veszprémnek, és akik nemcsak a politikai vitákban mozogtak otthonosan, de ha kellett, a szépirodalomban is. Lenyűgöző műfaji gazdagsággal bontották ki az életüket, amit mi csak utánozni próbálunk” – fogalmazott a kormánybiztos. – Ugyanakkor példájuk reményt is ad, hogy létezhet még közéleti ember, a szó tág értelmében: ahol a közéletet nem szűkítjük le csak pártpolitikára, egyes szakpolitikai kérdésekre, ahol nem próbáljuk beskatulyázni az embert ideológiailag, hanem elfogadjuk azt, hogy a személyiség sokszínű.”

Navracsics szerint a kötet egyik legnagyobb érdeme az érdekes kultúrtörténeti bepillantás mellett, hogy megmutatja, hogyan tudott Rupert a sok hányattatás és harc közben is hű maradni az elveihez, a kereszténység és az emberi jogok tiszteletét alapul vevő mércéjéhez. Abban az időszakban élt, amikor Magyarországgal gyakorlatilag minden megtörtént: születése idején zajlottak a legfontosabb infrastrukturális fejlesztések, amelyek Európa vezető államai közé emelték az országot; csak 40 éves volt, amikor Trianon szétszakította a hazát és az emberek rendkívüli szegénységben éltek, majd 1961-ben úgy halt meg, hogy nem tudta, egyszer véget ér-e a diktatúra nyomása. Mégis mindig megőrizte a józanságát és az értékrendjét, elutasította a radikalizmust és az aktuálpolitika csábítása helyett hosszú távon gondolkodott, még ha így – egyébként egy jó közéleti személyiséghez illően – mindig hadban is állt.

„Rupert Rezső élettörténetébe betekintve, a kötetet olvasva talán jobban megérthetjük azt is, miért olyan ma a közélet Veszprémben, amilyen: kölcsönös jóakarat jellemzi a képviselő-testületet még akkor is, amikor az országban időnként már-már hidegháborús helyzet van a szemben álló felek között.”

Bertalan Melinda
Kovács Bálint

További cikkek

Művészházaspár, színházigazgató és fotóklub kapta az idei Gizella-díjakat
Művészházaspár, színházigazgató és fotóklub kapta az idei Gizella-díjakat
Péntek délután szűk körben, de a hagyományoknak megfelelő nívó mellett átadták az idei Gizella-díjakat. Porga Gyula szerint a mai Veszprém alapjait Gizella királyné rakta le, de a mostani generáció felelőssége, hogy gyarapítsa mindezt.
Átadták Hajmáskér új tornatermét
Átadták Hajmáskér új tornatermét
465 millió forintból, egy egykori lovarda átalakításával jött létre Hajmáskér új tornaterme.
Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
Közösségi terek tervezésbe vonja be a Jutasi úti lakótelepen élőket az EKF-projekt
Közösségi terek tervezésbe vonja be a Jutasi úti lakótelepen élőket az EKF-projekt
A május közepén induló felmérésben arról is kérdezik az embereket, hogy milyen lakótelepen élnének szívesen és milyenen nem. Egy 3,5 kilométeres futókört is létrehoznak.
30 éves tapasztalattal rendelkező biztosításközvetítő nyit irodát Veszprémben
30 éves tapasztalattal rendelkező biztosításközvetítő nyit irodát Veszprémben
Tizenhatodik irodáját nyitotta meg az országban a Nit-Risk, biztosításközvetítéssel foglalkozó cég Veszprémben. A több, mint 30 éves társaság több ezer biztosítást kezel csak a megyében.