Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Kincsek és elfeledett történetek a könyvtárból

2020. január 23. 11:58
Könyvtárba általában azért jár az ember, hogy az olvasás és az új könyvek iránti vágyát költséghatékony módon kielégíthesse. Ezek a helyek azonban ennél többet is tudnak: gyermekkori fantáziánkat kiélve, akár történelmi felfedezők is lehetünk itt.

Megvan az a jelenet a Dan Brown regénye alapján készült Angyalok és démonokból, amikor Robert Langdon professzor a Vatikán archívumában a Galilei feljegyzéseiben talált titkos vízjelek nyomán igyekszik felfejteni az illuminátusok terveit? Nem állítom, hogy a könyvtárban ilyesfajta rejtélyekre és összeesküvés elméletek nyomaira fogunk bukkanni, a régiségek között kalandozva mindenesetre az ember egy kicsit úgy érezheti, mintha a múlt titkait fedezné fel lépten-nyomon.

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár első emeletén található helyismereti gyűjteménye mintegy 3000 kötettel rendelkezik, és jócskán akad köztük muzeális darab: ezek azok a dokumentumok, amelyek még az 1850-es év előtti időkből származnak, és amelyeket külön kell kikérnünk a gyűjtemény raktárából, ha szeretnénk őket helyben átlapozni.

Aki szerdán ellátogatott ide, az viszont most kikerülhette ezt a lépést, a Magyar Kultúra Napja alkalmából ugyanis egy külön válogatással készültek a legizgalmasabb és legrégibb darabokból.

És valóban érdemes volt betérni, hiszen a kiállított darabok között bőven akadt érdekesség: például egy igazi, héber nyelven írt Tóra tekercs, egy vízjelekkel ellátott Endrődi-kötet, egy rejtélyes, labirintust és csillagképeket ábrázoló rajzokkal teli kézirat az 1700-as évek második feléből, egy fa borítójú imádságos könyv 1834-ből, amibe, a drága papíron spórolva, a család a születéseket, halálozásokat is feljegyezte.

Vagy éppen egy, a középkori kódexek mintájára készült, díszes és igencsak méretes album az I. világháború utáni évekből, mely az akkori hadikórház dolgozóinak fényképét is tartalmazza. Igaz, a borító négy sarkába elhelyezett díszből mára csak egy maradt meg, Major Dóra, a gyűjtemény munkatársa szerint még így is jól demonstrálja az egykori könyvkötési szokásokat: a borító általában fából készült, amelyet pergamennel vagy selyemmel vontak be, a lapok pedig vastag, préselt papírból készültek, melyeket az oldalmetszés mentén aranyra, sárgára vagy vörösre festettek.

De találunk itt igazi botránykönyvet is, az 1813-as, a neológusok nyelvújításai túlkapásait kipellengérező Mondolatot, mely aztán végül is hozzájárult az eredményes nyelvújításhoz; és egy másikat is 1750-ből, meglepő módon Padányi Bíró Márton tollából. Az ismert veszprémi püspök ugyanis annyira szívügyének tekintette a rekatolizációt, hogy a protestánsokat tulajdonképpen még az után is eretneknek tartotta, hogy Mária Terézia elismerte vallásukat. Az Enchidrionban Padányi hosszas teológiai, történelmi és politikai érveket hoz igazának bizonyítására, amelyre ugyan a Szentszék bólogatott, mégsem adták a könyvre pecsétjüket, így az csak komoly felháborodást váltott ki a korában.

Jól látszanak a díszítésekJól látszanak a díszítések

Verancsics Faustus egykori veszprémi várkapitány élete ilyen botrányoktól mentes volt, de van, amit az ő esetében is elfelejtettünk – nos, tulajdonképpen szinte az egész személyét. Pedig Verancsics a maga idejében ismert humanista tudós és feltaláló volt, akinek a találmányait még évszázadokig használták. Leghíresebb találmánya egy ejtőernyő volt, amely állítólag működőképes is volt, szemben az ötlet első papírra vetőjével, Leonardo da Vinci találmányával szemben – bár érdemes egyébként hozzátenni, előbbiről Verancsics nem is tudott. De a könyvtárban további találmányait tartalmazó kötetét is átlapozhatjuk, akár csak az eredetileg 1590-ben, Velencében kiadott szótárának 1834-es pozsonyi kiadását: utóbbi latinul, olaszul, horvátul, németül és magyarul tartalmazza a legfontosabb szavakat, és annak idején a kereskedők hasznos darabja volt.

Ex libris: Ha akarjuk, még ma is megjelölhetjük ilyen díszesen a saját könyveinketEx libris: Ha akarjuk, még ma is megjelölhetjük ilyen díszesen a saját könyveinket

És ha már érdekesség, érdemes megfigyelni az ex libriseket is a múlt századi könyvekben. Nagy Trónok harca rajongók észrevehették, hogy a Fellegvár régi kódexeit hatalmas láncokkal rögzítették a polcokhoz. Ez a valóságban is így zajlott: a láncok arra kellettek, hogy ne lehessen ellopni a könyveket. Hasonló célt szolgáltak az ex librisek is, csak kevésbé „erőszakos” módon. A nyomódúccal könyvekbe vagy kis lapokra nyomott, majd beragasztott képek jelezték, kinek a tulajdonában áll a dokumentum. De tulajdonképpen ilyen ex librisek voltak a kézzel írt bejegyzések is. Amikor aztán a könyv gazdát cserélt, volt, hogy ezeket kivágták a könyvből, vagy elegánsabb módon aláírták az új nevet.

Jókai maga állította össze ezt a könyvet. Háttérben a mini könyvek Jókai maga állította össze ezt a könyvet. Háttérben a mini könyvek

De a sort még hosszan lehetne folytatni. Például a 3-4 centis mini könyvekkel, melyek kezdetben imádságos könyvek voltak, és azért voltak ilyen picik, hogy a hívek könnyen magukkal tudják vinni őket, később pedig a nyomdászok között igazi versengés indult, ki tud minél kisebb könyvet nyomni. Vagy ott van Jókai 1898-ban kiadott könyve, amely gyakorlatilag a szabadságharc összes szereplőjét megjeleníti. Egy fénykép az 1938-as aranyvonatról, mely a Szent Jobbot hordozta körbe az országban István király halálának 900 éves évfordulóján és szinte minden városban megállt, köztük Veszprémben és Zircen is, amelyet különböző rendezvényekkel ünnepeltek – ez utóbbiról maradt fent a fotó.

A híres aranyvonat Zircen a 2020-as naptáronA híres aranyvonat Zircen a 2020-as naptáron

És persze zárásként muszáj megemlíteni az idősebb Lóczy Lajos 1886-os útikönyvét kínai expedíciójáról. Tudták ugyanis, hogy mi magyarok már az 1800-as évék végén megvetettük a lábunkat a Himaláján? Olyannyira, hogy Lóczy-ról, mint a Himalája egyik első kutatójáról egy 8000-es csúcsot is elneveztek: a helyi térképeken ezt a pontot a mai napig Lhoce-nak hívják.

No, hát ezért kell a Helytörténeti gyűjteménybe járni. Mert ilyen kincsekre bukkanhatunk.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Neccparty-val strartoltak el az idei Gyárkert-programok Gyárkert Neccparty-val strartoltak el az idei Gyárkert-programok Pénteken megnyitotta kapuit Veszprém és a régió egyik legkedveltebb koncerthelyszíne, a Gyárkert Kultúrpark a Neccparty-val. A nyár folyamán színpadra állnak a hazai zenei élet legismertebb és legnépszerűbb előadói, akik előtt tehetséges veszprémi előzenekarok és lemezlovasok melegítik majd be a közönséget. Június 21-től a Gyárkert ad otthont Veszprém minden bizonnyal legszínesebb közösségi terének, a BLOKK Art&Designnak is, ahol egy nagyszerű helyszínen találkozhat majd a kreativitás és a művészet. ma 1:11 Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Csütörtök délután hivatalosan is megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka együttes alapító tagja. Természetesen az ünnepi szavakat dallamok követték. tegnap 11:39 Hogyan született a Balaton mint álom? Hogyan született a Balaton mint álom? A hatvanas-hetvenes évek balatoni nyaralókultúráját megidéző kiállítás nyílt a Laczkó Dezső Múzeumban csütörtökön. tegnap 17:35 Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta A Komáromi Sándor vezette Pannon Színitanoda számos elismerést zsebelt be az elmúlt időszakban. Vezetője megkeresésünkre részletesen elmondta, pontosan milyen fesztiválokon jártak, de megtudtuk azt is, hogy Komáromi Sándor csapatához még most sem késő csatlakozni. 2024. június 20. 12:11

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.