– Mi a mostani látogatása célja, miért érkezett Veszprémbe?
– A látogatásom célja, hogy néhány konkrét témában workshop-ot tartsak a 2023-ra készülő veszprémi csapat számára, elsősorban a civil szervezetekkel és a lakossággal történő kapcsolatépítésről, az önkéntesség erősítéséről és persze a turizmusról. 2008-ban Liverpoolban dolgoztam az ottani Európa Kulturális Fővárosa programmal, és nagyon örülök, hogy Veszprémmel is együttműködhetek és megoszthatom a tapasztalataimat az itteni csapattal.
– Mi a tapasztalata, milyen hatása van az EKF programnak a turizmusra? Nyilván abban az adott évben látványos növekedés várható, de mennyire képes hosszú távon hatni, alakítani a vendéglátást?
– Az én tapasztalatom Liverpoollal és a többi Európa Kulturális Fővárosával kapcsolatban az, hogy az adott év segít növelni a turisztikai kínálat mértékét és minőségét, a láthatóság pedig – főleg, ha olyan kiváló turisztikai termékkel rendelkeznek, mint itt Veszprémben és a Balatonnál – még jobban is nő az esemény után. Liverpool esetében már bőven látjuk az utóhatásokat is: a turizmus aránya a gazdaságban az elmúlt húsz évben 2%-ról 15%-ra nőtt. Azt hiszem, a folyamat közben értettük meg igazán, hogyan tudjuk erősíteni a vendéglátást, hogyan használjuk a márkáinkat – ahogy Liverpoolnak, úgy Veszprémnek is jó márkanevei vannak, szóval ezen a téren sokat lehet tenni.
A turisztikai ágazat Liverpool régiójában 2018-ban közel 5 milliárd font értéket termelt, abban az évben 67,3 millió látogató érkezett a térségbe, az ágazat pedig több mint 57 ezer állást tart el. (Forrás)
– Igen, de Veszprém jóval kisebb, mint Liverpool. Mit gondol, egy ekkora méretű város mit érhet el?
– Veszprém és a Balaton kapcsolata hihetetlen potenciállal rendelkezik. Veszprém maga egy nagyon érdekes történelmi város, a Balaton pedig ikonikus hírnévvel bír – e két tényezőt párosítva egy nagyon potens kombinációt kapunk. Szorosabban összekapcsolódhat a város és a Balaton – akár a turisztikai ajánlatokban is – és a régió láthatóbbá válhat azok számára, akik az országba érkeznek, de eddig talán nem érzékeltek többet Magyarországból, mint Budapestet. Számukra új narratívát kínálhat Veszprém, ami – különösen a Balatonnal együtt vizsgálva – már most is egész jól teljesít a turizmus terén.
– Az Európa Kulturális Fővárosa program azonban nem csak a turisták, hanem a helyi lakosok szempontjából is fontos, és azt hiszem, ezen a téren kulcsfontosságú az emberek bevonása. Kezdjük az önkéntesekkel: hogyan tehető szorosabbá a civil szervezetek közötti kapcsolat, hatékonyabbá a közös munka?
– Az Európa Kulturális Fővárosa program lehetőséget ad, hogy elgondolkodjunk rajta: mit jelent számunkra és a közösségünk számára az EKF, és egyfajta küldetést is ad számunkra, hogy másképp csináljunk dolgokat. Több lehetőség adódik az önkéntességre az események miatt, és lehetőség adódik arra is, hogy a barátokkal, családdal együtt turistaként ismerkedjünk a városunkkal – én magam a Liverpool Welcome program keretében rengeteget új dolgot tudtam meg a saját városomról.
A fő kérdés, amit feltehetünk magunknak: hogyan tudnék aktívabb részt vállalni a város életében?
Ez 2023-ban különösen fontos, hiszen az elmúlt évtizedben elvesztettük a kapcsolataink nagy részét, folyton a telefonunkat bámuljuk. Most kapunk egy lehetőséget, hogy újra kapcsolatba kerüljünk a természettel, a várossal, egymással, és ez az egymásra találás fontos üzenete a Veszprém-Balaton 2023 programnak.
– Mi a tapasztalata a különböző korcsoportokkal? A könyvtári, múzeumi programok főleg az idősebbeket vonzák, az ott dolgozók időnként panaszkodnak is, hogy nehéz elérni a fiatalokat.
– Egész Európában talán a legnehezebben megszólítható korosztály a fiatalok, a 18-25 évesek, már ami a kulturális életet illeti. Őket talán jobban érdekli a szórakozás, hogy kiélvezzék a fiatalságukat, de ugyanakkor azt a kérdést is fel kell tenni – és ezt most nem itteni kritikának szánom, ez egy európai szintű kérdés –, hogy vajon a jelenlegi kínálat tényleg vonzó lehet egy fiatalnak? Szóval talán Veszprém és a többi Európai Kulturális Főváros számára is az egyik legfontosabb feladat, hogy több fesztivált, fiatalok számára vonzó rendezvényt szervezzenek.
Persze tudjuk, hogy a fiatalokat lekötik a tanulmányaik, meg szeretnek utazgatni is, de hiszem, hogy helyben is lehet olyan programokat kínálni, ami meg tudja szólítani őket. Ezek többnyire zenei rendezvények – az Utcazene Fesztivál, amin több alkalommal is részt vehettem, egy fantasztikus program és az egyik legjobb Európában. Az a benyomásom, hogy a fiatalok több ilyent szeretnének látni. Ehhez aktívan konzultálni kell velük, meg kell kérdezni őket, hogy mi az, amit szeretnének.
Más: otthon, az Egyesült Királyságban hallottam azt az érvet, hogy miközben a nyugdíjasoknak számos kedvezményt biztosítanak – olcsóbban utazhatnak, kedvezményt kapnak a belépőjegyek árából – talán érdemes lenne fordítani a felálláson, és a fiataloknak is ilyen lehetőségeket adni.
– Még a fiataloknál is nehezebb elérni azokat, akik nem vágynak másra, mint a munka után hazamenni, és letelepedni a TV elé. Mit lehet kezdeni azokkal, akiket kifejezetten zavar, ha valamilyen rendezvény van a közelükben?
– Nagy kihívás megszólítani a passzív közönséget. Őket is meg lehet érteni, vannak napok, amikor mi sem vágyunk másra, csak pihenésre meg egy kis tévézésre. Kezdetnek megteszi, ha havi egy rendezvényre ki lehet csalogatni őket, hogy csináljanak valami újat. A mi tapasztalatunk Liverpoolban az volt, hogy bár sokan nem értették, miről szól az Európa Kulturális Fővárosa program, de fel lehetett tenni olyan kérdéseket, mint mikor jártál utoljára könyvtárban vagy színházban, mikor ugrottál be a belvárosba harapni valamit? Azt hiszem, egy hatvanezres, Veszprém méretű városban sokkal egyszerűbb a lakosság harmadát meggyőzni arról, hogy havonta egyszer csináljanak valamit másként, mint a nemzetközi turizmust befolyásolni. A mi tapasztalatunk szerint az emberek nyitottak erre, ehhez persze kell a csapat és az önkéntes szervezetek ügyessége, hogy meggyőzzék őket: érdemes részt venni a város életében. És valóban érdemes: bizonyított, hogy aki aktív kulturális életet él, az boldogabb és egészségesebb. Minél több embernek kellene így tennie szerintem.
– Végezetül: mik voltak az első benyomásai Veszprémmel kapcsolatban?
– Először 2016-ban jártam Veszprémben, most már negyedik éve járok vissza ide. Először egy csendes, szürke februári hétköznapon érkeztem a városba, és tettem egy sétát, ahogy más városokban is szoktam. Eléggé csendes volt, de ahogy egyre inkább megismertem a várost, úgy egyre többet tudott adni nekem, és mindig találok itt új dolgokat. Az a benyomásom, hogy itt mély gyökerei vannak a kultúrának, különleges szellemisége van a városnak, különösen a várnak; és különleges kapcsolata van a Balatonnal és a Bakonnyal – és ez remek lehetőséget kínál arra, hogy rendkívüli Európa Kulturális Fővárosa váljon belőle. Ahogy az egyik workshopon elhangzott,
szokatlanul nagy a jó dolgok sűrűsége itt Veszprémben,
és ez nagy benyomást tett rám, és azt hiszem, sokat tud adni az itt élőknek. És ez az egyik legjobb tapasztalatom Európa Kulturális Fővárosaival kapcsolatban: hogy az emberek újra beleszeretnek a városaikba. Ezt üzenem a veszprémieknek is: szeressenek bele újra a városba, mert megérdemli!
