A szokásoknak megfelelően interpellációkkal, napirend előtti kérdésekkel és napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az e havi közgyűlés 2020. január 30-án reggel a Városházán.
Hartmann Ferenc, az MSZP-LMP-Párbeszéd frakcióvezetője interpellációt nyújtott be, amelyben azt kérdezte, hogyan rendeződött a Csarnok Kft. 600 milliós hitelezési ügye? A közgyűlési többség 2019. decemberi ülésén döntött arról, hogy a tulajdonában álló - a 600 milliót Ft-ot egyébként hitelező -Csarnok Kft-t a Magyar Államnak ajándékozza. Porga Gyula kijelentette, a Csarnok Kft-vel kapcsolatban nem született ilyen döntés, a tartozást nem ajándékozták el, csak a kft. tulajdonában lévő épületet. A kft. további sorsáról és tartozásról a tavasszal döntenek.
Erősödhet-e a vásárcsarnokban a helyi, régiós termelői jelenlét?-szólt Gerstmár Ferenc, az MSZP-LMP Párbeszéd képviselőjének interpellációja, aki szerint a 2023-as EKF program miatt is fontos lenne segíteni a helyi termelőket. Porga Gyula elmondta, a VKSZ Zrt. a megyei agrárkamarával kötött megállapodást a helyi termelőkkel, akiknek ezáltal megvan a terük a Vásárcsarnokban, emellett a térségi termelőknek a Csalán Egyesület rendez minden héten vásárokat a Kossuth utcán, a Bakony Expo is ezt a törekvést célozza. Nem elégszenek meg ennyivel, további fejlesztéseket terveznek, év végégig lehet majd látni, milyen lehetőségek vannak.
A jobbikos Kovács Rajmund két kérdése során az óvodapedagógushiány enyhítéséről és a Módszertani Bölcsőde felújítása felől érdeklődött. A polgármester válaszában kifejtette, Veszprémben nincs sok mozgástere a városnak az óvodapedagógus bérekkel kapcsolatban, csupán a béren kívüli juttatás nagyságába van beleszólásuk. A cafeteriát emelni tervezik amellett, hogy a lakhatást is támogatni szeretnék. Porga Gyula kiemelte azt is, a Pannon Egyetem próbálkozott az óvodapedagógus képzéssel, de azt nem tudta akkreditáltatni.
A Módszertani Bölcsődével kapcsolatban azt mondta, az első sikertelen felújítási közbeszerzés után jelenleg előkészítés alatt van a második közbeszerzés. Ha ez sikerül, nyáron elkezdődhet a felújítás.
Katanics Sándor (DK-Szakszervezet) képviselő azt kérdezte, milyen módon tudja az önkormányzat segíteni a Büntetés-végrehajtási Intézet közelében, a Honvédségi Lakóparkban élőket, hogy a Bedevölgy utcai csomópontnál a 82-esen átközlekedés biztonságos legyen? A napokban került napvilágra az a hír, hogy elkezdődhet Veszprémben a 8-as és a 82-es utakat összekötő út tervezése.
Porga Gyula elmondta, régi mulasztást kell helyrehozni, amit ezzel a projekttel orvosolni tudnak majd.
A tervek alapján gyalogosátkelő és kerékpáros átkelő is épül majd a Bedevölgy utcai csomópontnál.
A polgármester megjegyezte, ez, valamint a déli elkerülő első szakaszának (Szentkirályszabadja felé és Balatonalmádi felé vezető út között) korszerűsítése 2021-ig készül el. A déli elkerülő második szakaszának felújítása 2022-ben várható.
A Bedevölgy utcai csomópont. Háttérben a Veszprém Arénával (b) , előtérben a Büntetés-végrehajtási Intézettel. Fotó: Google térkép
Stigelmaier Józsefné (Fidesz-KDNP) az Agóra Veszprém Kulturális Központ legrangosabb állami elismerésével kapcsolatban szólalt fel. Emlékeztetett: az Agóra a Minősített Közművelődési Intézmény Címet kapta meg Veszprém megyében elsőként. A Minősített Közművelődési Intézmény Cím a kiemelkedő teljesítményt nyújtó közművelődési intézményeknek adományozható pályázati úton, melyet az Emberi Erőforrás Minisztériuma hirdetett meg. A cím viselése 3 évig szól, utána újból lehet pályázni. Az intézmény célja viszont a Közművelődési Minőség Díj, mely örökös díj, de ennek előfeltétele a mostani cím megszerzése volt.
Halmay Gábor (Fidesz-KDNP) Erdélyi Ágnes KÓTA díját méltatta felszólalásában. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége idén január 26-án 17. alkalommal ítélte oda az amatőr kórus- és népzenei életben kiemelkedő művészeti és közösségi munkát végző személyiségeknek és együtteseknek a KÓTA-díjat. Az országos elismerést „Karnagy” kategóriában az idei évben többek között Erdélyi Ágnes, Veszprém Város Vegyeskarának művészeti vezetője vehette át.
Erdélyi Ágnes 1989 óta vezeti az együttest, amellyel számos hazai és nemzetközi díjat nyertek el, de részt vettek több külföldi fesztiválon is. Az ő nevéhez fűződik a háromgenerációs kóruscsalád felépítése is, amellyel már 6–7 éves kortól a kóruszene szeretetére és az aktív éneklésre nevelik a gyerekeket. Aktív szervezője és állandó zsűritagja több versenynek és fesztiválnak is, szerte Európában, többek között az Europa Cantat-nak illetve Veszprémben korábban a Vivace kórusfesztiválnak, jelenleg pedig az évente megrendezésre kerülő Magyar Kórusok Találkozójának.
"Veszprémben, amelyet 2019-ben „A zene városa” címmel tüntetett ki az UNESCO, öt másik magyar várossal együtt bekerült Európa kulturális és kreatív városai közé, illetve 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, méltán említhetjük meg a művészeti együtteseink és kulturális intézményeink sikereit is, hiszen az ő áldozatos tevékenységük szükséges ahhoz, hogy egységesen, közös erővel mutathassuk meg kulturális értékeinket, hagyományainkat Európának és a világnak”-mondta Halmay Gábor.
Gerstmár Ferenc a közgyűjteményi és közművelődési szférában dolgozók béremelésével kapcsolatban szólalt fel. Mint mondta, idén országos tiltakozás kapcsolódott a Magyar Kultúra Napjához, a közművelődésben dolgozók bérezése ellen, hisz többségükben – alapfizetésüket tekintve – a garantált bérminimumot kapják.
