2020. február 25. // Géza névnap

Arra a napra ébredtünk, amikor az Egyesült Királyság már nincs köztünk

Nem a szigetország vándorolt arrébb az óceánban, csupán révbe ért az évek óta húzódó Brexit ügy és az angolok január 31-én kiléptek az Európai Unióból. Szakértő segítségével végigjártuk a lehetséges rövid és hosszú távú következményeket, azt, hogy mit jelent a mostani átmeneti állapot, valamint megkérdeztünk néhány kint élő olvasónkat, hogy ők hogyan élik meg ezt a történelmi eseményt.

Pontosan egy hónap telt el azóta, hogy a Föld teljes lakossága időzónától függően egy nagy visszaszámlálást tartott, amikor 2019-ből átléptünk a 2020-as évbe. Most január végén szintén visszaszámolt – ha nem is az egész Föld – Európa biztosan.

Életbe lépett a Brexit, ami az Európai Unió történetének legnagyobb szappanoperájává nőtt.

2016. június 23-ig kell visszamennünk az időben, ekkor sokkolta az egész kontinenst a britek népszavazása, amelyen a szigetországiak 52%-a voksolt az unióból való kilépés mellett. Akkor még senki nem gondolta volna, hogy az érvényes népszavazás után közel négy évet kell várni arra, hogy valóban megvalósuljon a Brexit. Az elhúzódó tárgyalásokba miniszterek és miniszterelnökök buktak bele, míg végül a tavaly decemberi előrehozott választáson meglepetésszerűen diadalmaskodó konzervatív Boris Johnson beváltotta az ígéretét és idén január 31-én kiléptette az Egyesült Királyságot az unióból.

 

De hogy mire is ébredtek szombat reggel a szigetországiak, és mire számítsunk itt Európa keleti felében, arról először a szakértőt kérdeztük. Párkányi Eszter az Alapjogokért Központ elemzője volt segítségünkre.

Nem kell egyből megvenni a repülőjegyet a hazaútra

A tervek és a megállapodás szerint 2020. december 31-ig átmeneti időszak lesz érvényben az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Ezalatt az idő alatt nem változik az uniós polgárok letelepedési és munkavállalási joga, ugyanis érvényben marad a személyek szabad mozgása. Arra viszont oda kell figyelni, hogy amennyiben nem hosszabbítják meg az átmenti időszakot, csak idén év végéig marad így. A letelepedni, illetve maradni kívánó uniós polgár munkavállalóknak 2021. június 30-ig úgynevezett „letelepedett jogi státust” kell kérvényezniük, amely egy határozatlan időtartamra szóló tartózkodási engedély.

A nagyvállalatok már költözködnek

Az átmeneti időszak alatt jórészt fennmarad az eddigi viszonyrendszer az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, tehát év végéig a kint élő uniós polgárok életében nem fog változást okozni a Brexit, legalábbis jogilag. Más kérdés, hogy milyen társadalmi-gazdasági következményei lesznek a kilépésnek, amelyeket még nem láthatunk előre. Már a Brexit eredeti időpontja előtt megkezdte a kontinentális Európába való költözést számos nagyvállalat, például telekommunikációs cégek és bankok is áthelyezték székhelyüket egy másik uniós tagállamba. Nem kizárt, hogy nőhet a munkanélküliség, ez egyeseket ösztönözhet arra, hogy hazatérjenek.

„Maradjunk csak barátok...”

Az Egyesült Királyság az EU egyik legerősebb gazdaságának számított, a kilépésük ezért minden bizonnyal meg fog mutatkozni a számok terén is. A nagyobb cégek átköltözése még pozitívként is értékelhető a többi tagállam esetében, ám a szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséig nehéz megjósolni a gazdasági következményeket. Ha nem szigorúan a gazdasági szektort nézzük, akkor az uniós költségvetés és forráselosztás terén hátrányos az EU-nak a Brexit, mivel az egyik legnagyobb nettó befizetőjét veszíti el. Magyarországnak a britek kilépése olyan szempontból kedvezőtlen, hogy egy fontos uniós szövetségest veszítünk el. Azonban el kell fogadnunk, hogy a britek így döntöttek – jórészt az előző Bizottság hibája, hogy ez az eredmény született – és csak remélni tudjuk, hogy nem fordul elő hasonló a jövőben. Az új Európai Bizottság számára ez tanulópénz lehet.

Nem kizárt, hogy lesz Brexit season 2

Jelenleg 11 hónap áll rendelkezésre az EU és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozására és megkötésére. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban még január elején aggodalmának adott hangot, hogy nem lesz elegendő ez az idő. A britek részéről azonban Boris Johnson magabiztos: kormányprogramjában jelezte, hogy nem fognak kérni hosszabbítást, bár erre megvan a lehetőség. Kétszer, egy-egy évre ki lehet tolni az átmeneti állapotot a britek kérésére, azonban ezt a szándékukat legkésőbb június végéig jelezniük kell. Nehéz megjósolni, milyen ütemben tudnak majd haladni a tárgyalások, és hogy ezek alapján lesz-e szükség hosszabbításra, Johnson mindenesetre elszántnak tűnik.

Boris Johnoson konzervatív miniszterelnök, aki közel 4 év után lezárta a BrexitetBoris Johnoson konzervatív miniszterelnök, aki közel 4 év után lezárta a Brexitet

A személyi már kevés lesz

2020 végéig az átmeneti időszak alatt előreláthatólag nem lesz változás a beutazási szabályok terén, az EU polgárai beléphetnek és az állam területén tartózkodhatnak rövid ideig vízum nélkül. Mivel az Egyesült Királyság nem tagja a Schengen-zónának, eddig is volt határellenőrzés és szükséges volt bemutatni az útlevelet, vagy személyi igazolványt. Aki tehát még idén tervez odautazni, az megteheti ugyanúgy, mint eddig. A brit kormány tájékoztatása szerint azonban előfordulhat, hogy jövőre már nem fogadják el a személyi igazolványt, csak útlevéllel igazolhatjuk magunkat. Az a biztos, ha 2021-ben az Egyesült Királyságba látogatók még az utazás előtt időben tájékozódnak az esetleges változásokról.

 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Brexitet hogyan élik meg azok a magyarok, akik jelenleg is kint dolgoznak.

Megkerestük néhány olvasónkat, akik most is az Egyesült Királyságban élnek. Náluk érdeklődtünk a mostani közhangulatról, terveikről és, hogy a mindennapokban britek és külföldiek között milyen vonatkozásban merül fel a Brexit.

Kezdjük rögtön egy kakukktojással! Bálint (36) ma már itthon Veszprémben él, viszont 2016-ban még egy londoni étteremben dolgozott, pont a Brexit népszavazás idején. Ő akkor már készült hazajönni Magyarországra, így a Brexit inkább csak meglepetésként érte, de nem okozott különösebb pánikot az életében. Nem úgy mint olasz, román és néhány más nemzetiségű kollégáinak. Ők akkor nagyon megrémültek, hogy el kell hagyniuk az országot, kiváltképp egyik munkatársa, aki pont a Brexit előtt kezdett el egy hosszabb tanfolyamot és nem volt benne biztos, hogy befejezheti. Akkoriban ilyen mindennapos dolgok is kétségessé és bizonytalanná váltak. Mára tudjuk, hogy minden bizonnyal sikeresen befejezte a kolléga ezt a tanfolyamot még a Brexit alatt, habár Bálint már nem tartja velük a kapcsolatot.

Melinda (30) viszont jelenleg is kint él férjével Cambridge-ben, ráadásul pont 2016-ban, a Brexit évében érkeztek. Ő azt érzi, hogy az emberek szeretnének minél előbb túl lenni ezen az eseményen. A bizonytalanság benne van a levegőben a mindennapok során, de pánikhangulat szerinte nem uralkodik. Sőt, elmondása szerint sokan már most keresik azokat a jogi lehetőségeket, hogy a Brexit után is folytathassák a megszokott módon az életüket, nem fogják feladni emiatt. Szerinte akit megrémített a Brexit, az már elhagyta az Egyesült Királyságot. Melinda nyugodt Cambridge-ben, hiszen az egyetem és az itteni technológiai cégek miatt ez a térség erősnek számít, és a Brexit utáni font-gyengülést sem érezték meg annyira. Kialakították az itteni baráti körüket is és nem opció az ő életükben a váltás egy uniós kilépés esetén sem.

Éva (43) egy kórházban dolgozik és bár magyarokkal kevésbé tartja a kapcsolatot, számos külföldi kollégája, ismerőse van. Ő is azt érzi, hogy a legtöbben szeretnének az Egyesült Királyságban maradni. Nagy segítség az, hogy aki már öt éve itt van, az megkaphatja a tartózkodási engedélyét. Amitől viszont többen tartanak, hogy a jövőben csak útlevéllel lehet majd utazni, ezt pedig többjüknek meg kell újítania, ami további ügyintézési procedúrát eredményez majd.

Manuéla (30) szociális és egészségügyi területen dolgozik Bedford-ban. Az ő helyzete annyival egyszerűbb, hogy már rendelkezik állampolgársággal, így a Brexit ilyen formán nem befolyásolja jövőbeni terveit. Ugyanakkor megemlítette, hogy angol barátaival együtt elsősorban az árak emelkedése miatt aggódik. Abban bőven van bizonytalanság bennük, hogy a Brexit után hogyan fog alakulni a szigetország gazdasági teljesítménye. Beszédes adat, hogy Manuéla angol barátai közt is többen vannak, akik 2016-ban a kilépés mellett voksoltak, de mára már megváltoztatnák szavazatukat.

 

A mai naptól (február 1.) tehát át kell írni a történelemkönyvek újkori fejezeteit: az Európai Unió már nem 28, csupán 27 tagú,az Egyesült Királyság 46 év után távozott a közösségből. Hiába a karakán brit vezetés, a bizonytalanság még most is átjárja a kilépést és nagyon sok fog múlni azon, hogy sikerül-e tető alá hozni a szabadkereskedelmi megállapodást. Mindenesetre érdemes lesz követni júniusban a nemzetközi híreket, hiszen akkor derül ki, hogy a Boris Johnos vezette angol parlament halasztáshoz folyamodik-e az átmeneti időszak kapcsán, vagy tudják tartani a 2020 december 31-ei teljeskörű kilépést az unióból? 

Hajas Bálint
2020. február 25. // Géza névnap