Bár az INPUT Program alapvetően nem a smart city témakörre fókuszál, egy ponton mégis nagyon összefügg a kettő. Az INPUT ugyanis olyan, főleg információ-és kommunikációtechnológia terén mozgó vállalkozásoknak, startupoknak nyújt segítséget, akik már rendelkeznek egy innovatív ötlettel, akár el is kezdték annak validálását, illetve szemmel láthatóan megvan bennük a potenciál a fejlődésre és a nemzetközi piacra való lépésre. Mindez pedig nemcsak az üzletről és a gazdaság teljesítményének fokozásáról, hanem arról is, hogy olyan elképzelések valósulhassanak meg, amelyek a társadalom, a lakosság javát, az élhetőséget szolgálják. Magyarán mindazt, ami a smart citynek is célja.
Lánszki Regő
De mit is takar pontosan a smart city kifejezés?
Egzakt, hivatalos definíció erre nincsen, de általában okos város megoldásnak nevezhetünk minden olyan innovatív törekvést, ami a városban élők kényelmét segíti – adott választ a feltett kérdésre Lánszki Regő, az URBAN PM Kft ügyvezető tulajdonosa a keddi, Hangvillában megrendezett, Startup & Business – Hogyan lesz Veszprém smart city? eseményen. Ezekre az innovatív megoldásokra egyre nagyobb szükség is van, hiszen a fokozódó urbanizáció és a túlnépesedés egyre komolyabb kihívások elé állítja a városokat és azok lakóit: gondoljunk csak a forgalomnövekedés, a klímaváltozás vagy éppen a lakhatás problémájára. Ahhoz, hogy ezeket el tudjuk hárítani és élhetőek maradjanak a városok, túl kell lépni a 20. századi gondolkodáson és okos stratégiákat kell kidolgozni az adott hely problémáira fókuszálva, majd azokat utána folyamatosan felülvizsgálni és frissíteni.
Veszprém már jó úton jár
Mióta 2015 körül beindult a nagy smart city bumm, itthon is egyre több város elkezdett bekapcsolódni ebbe az új, innovatív városfejlesztésbe – köztük Veszprém is. Csík Richárd önkormányzati képviselő, a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság elnöke szerint e téren a megyeszékhely egészen szép eredményeket mutathat fel, noha bizonyos szempontból még mindig az előkészítő szakaszban vagyunk, és nyilván olyan megoldásokkal nem fogunk tudni élni, mint például Shanghaj, hiszen a város nem rendelkezik akkora tőkével, mint a kínai metropolisz. Ugyanakkor nem is az a cél, hogy konkrét példákat vegyünk át külföldről, hanem olyan apró jó gyakorlatokat lessünk el másoktól, amelyek a hazai viszonyok között is megvalósíthatók.
Csík Richárd
Tulajdonképpen ennek egyik megnyilvánulása a V-Busz mobilapplikációja is, amit a fiatalok nagyon jól használnak, ám az idősebbek nem feltétlenül rendelkeznek az ehhez szükséges tudással. Ez is jól mutatja, az okos város egyik legfontosabb eleme az okos lakosság, így annak sikerességéhez elsősorban edukációra és szemléletváltásra van szükség. Visszatérve az eredményekre, vannak azonban olyan területek, ahol láthatóan elindult a változás. Az okos környezet kialakítására jó példa az Egry úti óvoda, amelyben fűszerkertet is létrehoznának, valamint az oktatásban is kiemelt szerepet kapna a fenntarthatósági látásmód, így a gyerekek már egész pici korban megtanulják óvni a környezetüket. De említhetnénk az okos közlekedés kapcsán a Bagolyvári parkolót, ahol kerékpárokat is le lehet lakatolni, valamint az üres helyek kijelzése is megoldott, de az önkormányzat az intermodális csomópont elkészült terveit is felhasználná még egy későbbi fejlesztés során. A közbiztonság terén pedig a rendőrségi kamerarendszer bizonyult nagyon hatékony megoldásnak a bűnmegelőzés terén.
Önkéntesség és online problémabejelentés
Talán a Járókelő.hu internetes problémabejelentő rendszerét sem kell nagyon bemutatni, Haris Gergely, a portál egyik önkéntese mindenesetre mesélt egy kicsit a portálról a keddi eseményen. Azt ugyanis talán kevesen tudják, hogy a lakosság és az önkormányzat közti kétirányú kommunikáció hatékonyságát segítő online közösségi platformot Szlovákiából importáltuk, melyet 40 önkéntes működtet 44 önkormányzattal együttműködve. Ők azok, akik fogadják a közterületekkel kapcsolatos bejelentéseket: miután valaki észlelt egy problémát, azt lefotózta, pár sorban leírta és a helyét bejelölte a Járókelő.hu térképén, az ügykezelő 24 órán belül továbbítja azt az illetékes személynek, akinek onnantól kezdve 30 napja van válaszolni a bejelentésre. Ha nem teszi meg, közérdekű adatigénylést lehet kérni, erre azonban ritkán kerül sor, hiszen az oldal nyilvános mivolta és az erős civil kontroll egyfajta motivációt jelent az illetékeseknek is, hogy minél hamarabb megoldják az ügyet.
Azt pedig, hogy az oldal tényleg hatékonyabban működik, mint a hagyományos e-mailes probléma bejelentés, jól mutatják a számok is. A jarokelo.hu-ra havonta átlagosan több mint 1500 bejelentés érkezik, a megoldott problémák száma pedig 31 ezer körül jár. Veszprémben azért is tud olyan jól működni a rendszer, mert a bejelentéseket a VKSZ Zrt. kezeli saját infrastruktúráján belül – ezek egyébként főleg a hulladékkal, az elhagyott autókkal vagy a kátyúkkal, parkokkal kapcsolatosak, és az esetek nagy részében a problémákat már sikerült is megoldani.
A jövő munkahelye: közösségi iroda
A smart megoldások persze nemcsak az egyes szolgáltatásokat érintik, de a digitalizáció, a technológiai fejlődés a munkavégzési szokásainkat is egyre inkább átírja. Egy amerikai kutatás szerint például az ottani munkaerő 25%-a már home office-ban dolgozik, de Európában is eléri ez az arány a 15%-ot, míg Magyarországon a 2018-as adatok szerint a munkavállalók 6%-a végzi így a munkáját. Nagy trend a szabadúszó életmód is: ezt illetően az USA-ban a munkavállalók 35%-a dolgozik projekt alapon, Európában pedig 5%-uk, mintegy 15 millióan. Érdemes figyelembe venni ezeket a számokat, hiszen néhány éven belül a külföldi trendek nálunk is megjelennek.
Ez részben azt is jelenti, hogy nem lesz szükség akkora munkahelyekre, ahol mindenkinek jut például külön íróasztal az épületen belül. Szükség lehet viszont coworking irodákra, hiszen nem mindenki képes a saját, otthoni környezetében elmélyülten dolgozni. Ezt az igényt ismerte fel a helyi, tanulni vágyó közösséget segítő Collabri, akik az INPUT Programmal és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt-vel közösen éppen Veszprém első közösségi irodájának létrehozásán dolgoznak – árulta el Filep Szilvia, a Collabri egyik alapítója. Az iroda célja, hogy olyan modern és inspiráló környezetet teremtsen, ahol a jövő munkái tényleg elvégezhetők, ahol a szabadúszók foglalkozhatnak a munkájukkal, meetingeket, megbeszéléseket tarthatnak, anélkül hogy egy saját helyet kellene működtetniük. Az iroda várhatóan 2020. június 2-án fog megnyitni az Óváros tér 25. szám alatt, ahol 150 m²-en, egy 70 m²-es coworking térrel, kiszolgáló helyiségekkel, egy 2-3 fős és egy 4-5 fős tárgyalóval, valamint egy 15-20 fős workshop teremmel várják majd a szabadúszókat.
