2020. május 31. // Angéla névnap

Nemzeti dal, ami el sem hangzott

1848. március 15-én Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt a múzeum lépcsőjén – vagy mégsem? Kutakodtunk egy kicsit a korabeli leírásokban és nagyon valószínű, hogy eddig rosszul tudtuk, hogy mi is történt valójában a szabadságharc kirobbanásakor.

Induljunk el az ikonikus dátumtól: március 15. Abban a történészek közt is egyetértés van, hogy a legfontosabb forradalmi események valójában úgy és abban a sorrendben történtek, ahogy azt ma is tanítják. A forradalmi szerveződés elindult a Pilvax Kávéházban – habár Fillinger János tulajdonos miatt általában Fillinger kávézónak emlegették akkoriban ezt a helyet – a Landerer és Heckenast nyomdában kinyomják a 12 pontot, a tömeg pedig a Nemzeti Múzeum előtt gyülekezik, és később innen gyűrűzik tovább a forradalmi hullám.

Viszont ha minden az előre tervezett menetrend szerint zajlott volna, ma nem március közepén ünnepelnénk a szabadságharc kitörését, hanem március 19-én. József napján hagyományosan nagy vásárt rendeztek Rákos-mezőn, ebben a tömegben szerették volna először szétosztani a 12 pontot a márciusi ifjak.

A Bécsből érkező hírek azonban – miszerint a francia és olasz összecsapások után a császárság fővárosában is kitört a forradalom – gyorsabb lépésre késztette a magyarokat, így már március 14-én elkezdődött a szerveződés.

Petőfi a Nemzeti dalt március 13-án írta meg azzal a céllal, hogy a 19-ei vásáron fogja elszavalni. Erre viszont már négy nappal korábban sor került, de nem a vásáron és nem is a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem délelőtt a Pilvaxban (Fillingerben).

Pilvax Kávéház korabeli illusztrációjaPilvax Kávéház korabeli illusztrációja

A korabeli ábrázolásokon sokszor látszik Petőfi, ahogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjére kiállva szaval valamit, de ha jobban megvizsgáljuk a történelmi leírásokat és az akkori körülményeket, arra jutunk, hogy nagy valószínűséggel nem a Nemzeti dalt szavalta el, hanem egy buzdító beszédet tartott az összegyűlt tömegnek.

Körülbelül 8 ezren gyűltek össze az akkor még gondozatlan, homokbuckákkal és gazzal teli múzeumkertben, akik a történelemkönyvek szerint Petőfi költeményét meghallgatva, még nagyobb buzgósággal vetették bele magukat a forradalmi eseményekbe.

Viszont a valóságban aligha hallhatta mind a 8 ezer ember Petőfit, hangosító technika hiányában maximum azok érthették a költő szavait, akik közel álltak hozzá. Az sem segített, hogy esős, szeles idő volt 1848. március 15-én.

Sem a korabeli tudósítások, sem a márciusi ifjak, de még Petőfi naplója sem ír arról, hogy a költő a Nemzeti dalt szavalta volna a múzeumnál. (Arról hiteles feljegyzések vannak, hogy a Pilvaxban, valamint este a Nemzeti Színházban is elhangzott a költemény.)

Ez persze még nem perdöntő bizonyíték, az viszont már sokkal beszédesebb információ, amit Zichy Jenő visszaemlékezésből olvashatunk. A szakíró és politikus otthona a múzeummal szemben volt, az akkor 14 éves Zichy az ablakból figyelte az eseményeket. Bár tisztán nem hallotta Petőfit, visszaemlékezéseiben megemlíti, hogy a költőtől elhangzott az „Ébredj magyar!” felszólítás is. Csakhogy a Nemzeti dalban nincs ilyen sor.

Akkor mégis, hogy kelt életre ez a legenda?

A tömegben megfigyelhető, hogy nagyon hamar szárnyra kelnek olyan valószínűsíthető információk, amelyek akár igazak is lehetnek, de mégsem felelnek meg a valóságnak. 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt is ez történhetett. Vélhetően a tömeg hátsó soraiban többen azt gondolták, hogy a költő éppen a Nemzeti dalt szavalja, hiszen hazafias sorokat, gondolatokat hallottak ki a zúgolódásból, ez pedig gyorsan terjedt az emberek körében.

 

Történelmi hitelesség ide vagy oda, Petőfi költeménye így is a 48-as forradalom és szabadságharc egyik jelképe lett, az pedig emberöltők után már nem oszt és nem szoroz, hogy hol és milyen formában hangzott el először a

Hajas Bálint

További cikkek

Megújul az ország egyetlen Trianon múzeuma megyénkben
Megújul az ország egyetlen Trianon múzeuma megyénkben
Trianon 100. évfordulója előtt alig egy héttel tartották meg Várpalotán a Trianon Múzeumnak is otthont adó Zichy-kastély fejlesztésének alapkőletételét péntek délelőtt. Az ország egyetlen Trianon-múzeumának szellemi tartalma és infrastruktúrája 465,5 millió forint uniós támogatásból újul meg még ebben az évben.
Játszó medvéket és Nagy bánatot is találtunk Veszprémben
Játszó medvéket és Nagy bánatot is találtunk Veszprémben
Nemcsak a nagyobb veszprémi tereken helyezkednek ikonikus szobrok, műalkotások, hanem az eldugottabb utcákban, vagy éppen a társasházak árnyékban is belefuthatunk egy-egy különlegesebb emlékműbe. Mi most ezeket a kevésbé ismert alkotásokat kerestük fel és készítettünk egy listát belőlük. Tesztelje tudását, hogy hányról tudja megmondani, hol található pontosan?
Így tűnt el, majd éledt újjá Veszprém eldugott kegyhelye
Így tűnt el, majd éledt újjá Veszprém eldugott kegyhelye
Létezik egy eldugott kegyhely Veszprémben, ahol a legenda szerint Szűz Máriával beszélgethetnek a hívők. A Rab Mária forrás története egy ártatlanul elítélt fiatal nőtől indult és a több évtizednyi feledés után az utóbbi években ismét kezdi visszanyerni régi fényét.
Aki elbeszélgetne egy tündével is
Aki elbeszélgetne egy tündével is
A XX. század egyik, ha nem a legnagyobb kitalált eposzában nem csak mitikus lények és népek történetét ismerheti meg a regényolvasó, hanem önálló nyelveket is megtanulhat, amit mind-mind egy személy fantáziája szült meg. Egy veszprémi angoltanár most elkalauzol a tündék földjére és megszólalunk a tündék nyelvén is.
Elmarad a VeszprémFest
Elmarad a VeszprémFest
Jövőre viszont hét napos lesz, és három fellépőt már be is jelentettek.
2020. május 31. // Angéla névnap