Ezekben a napokban, amikor a világ épp a feje tetejére állt körülöttünk, és felelősségteljes polgárokként a tavasz csalogató hívásával ellentétben kénytelenek vagyunk a négy fal közé zárkózni, roppant fontos, hogy minden nap találjunk valami kis örömforrást, ami jobb kedvre tud deríteni minket, amibe kapaszkodva könnyebben átvészelhetjük ezt az időszakot is.
Úgy tűnik, az emberek most még kitartanak, és vannak, akik úgy gondolják, a bezártságnak, a kényszerű lelassulásnak megvannak az előnyei is. Végre el lehet olvasni az akár évek óta a polcon érintetlenül sorakozó könyveket, vissza lehet térni olyan kedves kézműves elfoglaltságokhoz, amelyeket sokan utoljára a 90-es években folytattunk: a hímzéshez, a kötéshez, a horgoláshoz, át lehet válogatni a nyaraláson készült, de azóta egyszer sem megnézett fényképek tömkelegét és ki lehet próbálni a nagymama múlt századból átmentett receptjeit.
Ahogy azt a világ egyik legbefolyásosabb trendelőrejelzője, Lidewij Edelkoort is kifejtette egy nemrégiben vele készült interjúban, bár a vírusnak számos negatív következménye van, főleg a gazdaságra nézve, a fennálló helyzet arra is lehetőséget teremt, hogy átgondoljuk a prioritásainkat, közelebb kerüljünk egymáshoz és újra megtanuljuk értékelni a régi dolgainkat. Ez a pozitív gondolkodás pedig legalább annyira fontos, mint az előírások betartása, hiszen a koronavírus járvány nemcsak a fizikai egészségünket veszélyeztetheti, de közvetve a mentálisat is.
Éppen ezért, a fentiekhez a Fortepan készítői is csatlakoztak egy nagyszerű kezdeményezéssel. A digitális képgyűjtemény megálmodói és kezelői Facebook oldalukon tették közzé azt a felhívást, melyben arra kérik az embereket, ha van kedvük, térjenek vissza egy kicsit az analóg világba, vegyék le a polcról a nagyszülők régi fotóalbumát és osszák meg velük az azokban szereplő legérdekesebb fényképeket.
„Használjuk a Fortepant arra, amire kitaláltuk: meséljük el milyen volt itt, Magyarországon élni. Lassan tíz éve, hogy apró darabkákból próbáljuk meg kirakni a mi XX. századunkat. Néhány ilyen darabka Önöknél is lehet. Szkenneljék be, vagy fotózzák le a saját múltjukat és küldjék el nekünk ide: fortepan@gmail.com.” – írják a bejegyzésben. A beküldött fotókat a Facebook oldalon vagy a Fortepan honlapján is szívesen megosztják.
Itt az idő tehát előkapni a régi családi albumokat (ha küldeni szeretnének be képet, az 1990 előttieket, hiszen a Fortepan addig gyűjti az anyagokat) és a múlt nyomába eredni. Ha módunkban áll, az album lapozgatását pedig ne csak arra használjuk, hogy eltereljük a gondolatainkat a külvilág negatív történéseiről, de arra is, hogy – ha személyesen nem is, de a technika eszközeit kihasználva – megkérjük szüleinket, nagyszüleinket, meséljenek a fotók mögött rejlő történetekről. Ki tudja, így talán több olyan családi emlékre is bukkanhatunk, amiről eddig nem is tudtunk! Ráadásul a régi fényképek átböngészése arra is mindig jó alkalom, hogy emlékeztessük magunkat, mennyi szép pillanatért lehetünk hálásak.
