Milyen előkészületeken van túl a kar, mi történt a tavaszi szünetnek nyilvánított egy hétben?
Karunkon az utóbbi másfél évben már komoly előkészületeket tettünk annak érdekében, hogy oktatóink digitálisan felkészültek legyenek. Egyszerűen csak korszerűsíteni akartuk az oktatásunkat, és a jelentős számú levelezős hallgatónk helyzetén szerettünk volna könnyíteni, hogy ne kelljen hétvégente, sok-sok kilométert megtéve beülniük Veszprémben az oktatásra. A képzők képzése keretén belül munkatársaink – akiknek sokrétű és szerteágazó tapasztalata van az online oktatásban – tanfolyamokon adták át tudásukat a kar összes oktatójának.
Amikor a kora nyári rekkenő hőségben péntek délutánonként ott ültünk ezeken a képzéseken, még nem gondolhattuk, hogy mennyire jól fog jönni.
Ez először az oktatás online formába való áttéréséről szóló hír másnapján tudatosult bennem, amikor összehívtuk az intézetigazgatókat és szakvezetőket, hogy megbeszéljük a „hogyan tovább”-ot. Kiderült, hogy az oktatók jó része már a gyakorlatban használta az online formát is, így nem kellett különösebben aggódnunk. Az akkori képzést tartó oktatóink – dr. Ollé János és Annus Gábor – azonnal felajánlották segítségüket az azt igénylők számára. Szerencsére sok kollégát „beszippantott” az online oktatás varázsa, és azonnal előálltak az ötletekkel, javaslatokkal a kevésbé „fertőzöttek” számára. Az tehát nem okozott gondot, hogy mi magunk digitálisan képesek leszünk-e megvalósítani az online oktatást.
Miként sikerült felmérni a hallgatók lehetőségeit, ami az otthontanulást illeti?
Nem tudtuk, hogy a hallgatók képesek lesznek-e otthonukban fogadni a mi online „rohamunkat”, így felmértük az internetes lehetőségeiket. Örömünkre szolgál, hogy meglepően sokan töltötték ki a kérdőívünket, így megbizonyosodhattunk arról, hogy hallgatóink 98-99%-a számára adott az eszköz, megfelelő az internet gyorsasága és az adatmennyiség, amire szükségük van. Tekintettel arra az 1-2%-ra, akik számára bizonyos tevékenységek nehézségekbe ütközhetnek, kértük oktatóinkat, hogy a közösségi média adta lehetőségekkel éljenek pl. egy-egy nagyobb tárhelyet igénylő videó feltöltésénél, hiszen az nem terheli külön a forgalmat. Az informatikusok bővítették a Moodle-ban is a kapacitást, így a két héttel ezelőttinél lényegesen nagyobb tárhely áll mindenki rendelkezésére.
Fontos megemlíteni, hogy létesítettünk három új képzést, amely indítási engedélyére várunk az Oktatási Hivataltól. Ha sikerül időben megkapnunk az engedélyt, már szeptembertől indíthatjuk őket, és ezzel segíteni tudunk a köznevelésben dolgozó tanároknak is. Ezek a következők: Digitális állampolgári kompetenciák fejlesztése területen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak; Interaktív oktatási stratégiák és módszerek a digitális kultúrában szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak, valamint Oktatástervezés és digitálistananyag-fejlesztés területen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak. Ezeken kívül két specializációt is indítani fogunk: E-learning fejlesztő 50 kredites specializáció a pedagógia alapszakhoz, és Digitális pedagógia 40 kredites specializáció a neveléstudományi mesterszakhoz.
Hogyan sikerült összefogni a kart ebben a hirtelen helyzetben?
Gyakorlatilag ezen a bizonyos értekezleten már ki is alakítottuk a stratégiát. Az oktatók meglehetősen önállóan készültek a más formájú oktatásra. Hatalmas levélváltások következtek, amelyben egymásnak adták az ötleteket, küldtek példákat. Facebook csoportokat hoztak létre, mind a hallgatók, mind pedig a köznevelésben tanító kollégák számára, velük osztanak meg tartalmakat. Csatlakoztak országos fórumokhoz is, bár úgy látom, hogy az ott megjelenő óriási hírözön már-már gátló hatással is lehet, így örülök, hogy kialakult az a néhány jól bevált platform, amelyet a mi oktatóink használnak (Google Tanterem, Redmenta, Zoom, Moodle stb.). A nagy lelkesedés odáig vezetett, hogy igény lett arra is, hogy a kari honlapunkon létrehozzunk egy mindenki számára elérhető fület, ahova ötleteket, e-tananyagokat töltünk fel különböző tantárgyakhoz.
Milyen mértékben kell módosítani a követelményrendszert?
Még az első hétvégén bekértünk minden oktatótól egy adattáblát, amelyből megtudtuk, kell-e a tárgyak követelményein módosítani (pl. szóbeli vizsga helyett írásbeli dolgozatot kell beadni), így azt is látjuk, hogy a most folyó 1338 kurzusunkból, mindössze 158-nál kell változtatni a számonkérés módján. Sokan eddig is például a Moodle rendszeren keresztül kérték a beadandókat.
A tanítási gyakorlat, illetve annak kiváltása okozhat kis fejtörést, hiszen a köznevelésben is online tanítás folyik.
Nekünk vannak ötleteink arra, hogyan lehet a gyakorlatot megvalósítani: az online tanításba be kell vonni a tanárjelölteket is, akik az e-learning tananyagok készítésében is aktív részt vállalhatnak mentortanáraik irányításával, ám ehhez központilag meghatározott megoldás szükséges. Mi mindenesetre megtettük a javaslatunkat. A tanárszakosok számára a záróvizsgára elkészítendő e-portfóliónak is megteremtettük a lehetőségét. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek nehézséget, fejtörést okozó problémák, de folyamatosan dolgozunk ezek elhárításán. Az első online tanítási napokon túl vagyunk, és szerencsére csak jó visszajelzéseket kaptunk, mind az oktatói, mind pedig a hallgatói részről.
Nyitókép: Unsplash