Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Online múzeumok és digitális művészek

2020. március 31. 10:06
A technológia eltaszítja vagy közelebb hozza a művészetet az emberekhez? Miközben ezen gondolkodunk, az első gép által festett kép már aukcióra is került.

A mobiltelefon megjelenésekor, kutatók egy csoportja vizsgálni kezdte, hogy a készülék funkcionalitása miként hat az emberi kapcsolatokra. Az előrejelzések zöme azt mutatta, hogy eltávolodnak az emberek egymástól, lecsökkennek a személyes találkozók száma. Azonban később az eredmények ennek ellenkezőjét igazolták, a mobil, mint eszköz segítette, hogy az emberek találkozókat szervezzenek.

Gyakorlatilag kiegészítette és felgyorsította a kommunikációt és a személyes találkozók számát. A jelen technológia, az internet világa és az okos készülékek életünk szinte minden részét lefedik. A fényképezőgép megjelenésétől, a CD, kazetta, USB drive majd a felhő rendszerek megjelenésével a művészeti alkotások, termékek helyzete is változott.

Amíg 500 évvel ezelőtt, ha valaki zenét szeretett volna hallgatni, akkor azt csak élőben, egy adott ponton adott időben tehette meg, vagy megtanult hangszeren játszani. Az idő múlásával megjelentek a bakelit lemezek, a CD-k, kazetták, melyek lehetővé tették, hogy bármikor és bárhonnan elérhető a megfelelő eszközökkel a zenei élmény. Lehet, hogy az akkori kutatók, úgy gondolták, hogy ezek az eszközök kiszorítják majd a koncertélményeket. Később megjelentek az MP3 lejátszók, az okostelefonok, a Youtube, ami még közelebb és egyszerűbb formában hozza el a muzsika világát a mindennapjainkba, ennek ellenére, az AC/DC koncerteken több százezer ember van jelen a világ minden pontjáról.

A világ tele van fantasztikus tárgyakkal és gazdag kulturális örökséggel. Azonban a népességének nagy része nem részesülhet ebben az élményben, mivel nem férnek hozzá a kultúrához és a művészethez. A technológiai fejlődés, a 4. ipari forradalom, amely jelenleg is zajlik, hatással van az egész életünkre, beleértve a művészetet is.

 A világ egyik leghíresebb vállalata, akivel mi is nap mint nap találkozunk a Google, megalkotta a múzeumok múzeumát, a Google Arts & Culture-t. Ennek a projektnek a vezetője, Amit Sood, indiai származású szakember ötletéből született meg az online múzeum és létrehozták a platformot az artsandculture.google.com-ot. Ezen az oldalon megtalálható rengeteg múzeum, az Uffizi, a MoMa, a Hermitage, a Van Gogh, a British és még sok másik.

Kiválasztunk egy múzeumot és csak belépünk, egy kattintással, nem számít hol vagyunk, bármelyik múzeumot körbejárhatjuk, felfedezhetjük.

Belső kép a British múzeum-ban, a képen látható a Rosetta kőBelső kép a British múzeum-ban, a képen látható a Rosetta kő

Nézzünk egy példát, nézzük meg Pieter Bruegeltől az Aratók című festményét.

A különlegessége a platformon található képeknek, hogy a fényképezési technológiát úgynevezett gigapixelnek nevezik. Ez kép közel 10 milliárd pixel, de mit is jelent ez? A zoomolásnál láthatjuk, hogy a minősége elképesztő. Ahogy nézzük a képet, közelítünk, kinagyítjuk és találunk itt valamit. Nézzük a festmény apró részletét, és láthatjuk, hogy ezek a gyerekek valójában ütnek valamit. Utána jártam, hogy mi is történik itt, megtudtam, hogy ez egy játék, amiben egy libát vernek botokkal húshagyókedden, és állítólag abban a korban ez nagyon népszerű volt. Ahogyan még inkább közelítünk láthatjuk, a hajszálrepedéseket, az ecsetvonásokat.

A platform létrehozása után, a Google csapata szerette volna még közelebb vinni a művészetet a gyerekekhez, akik sokszor unják az osztálykirándulásokon kötelező múzeumlátogatást. Azon gondolkodtak hogyan lehetne rávenni a társadalmat, nem csak a gyerekeket, arra, hogy felkeressék ezek a műtárgyakat, azon belül is a portré festményeket. 2016-ban, Amit Sood csapata bemutatta az Art Selfie nevű alkalmazást, ami egy arckép megfeleltető. Ahogy láthatjuk, a program arcfelismerőt használ és keresi a leginkább párosítható portrét. Sokszor az eredmény váratlan és elképesztő. Ennek hatására, sok fiatal kereste fel ezeket a festményeket, és olvasott utána a részleteknek.

Végül még egy kiegészítője kerül bemutatásra projektnek, ami a gépi tanuláshoz köthető. Arra tanították meg a programot, hogy felismerje és megnevezzen képeket, ami alapján csoportokba lehet őket rendszerezni. Pl.: rákereshetünk, hogy lovak, és összegyűjti nekünk a lovas műalkotásokat. Azonban volt olyan is, ahol absztrakt képet is idesorolt, valamiért a lovakhoz sorolta a gép, ez a kérdés, hogy miért tette ezt a gép. Egyelőre ez még válaszra vár.

A mesterséges intelligencia a művészet területén is erőteljesen megjelent.

Az alábbi festmények közül melyiket festette ember és melyiket robot?

Sokak számára meglepő módon, mind a három festményt robot készítette, a harmadikat, a portrét, aukcióra is bocsátották. Ezzel a mesterséges intelligencia és az általa készített festmény bekerült a piacra és az aukcióval beárazásra került, meghatároztuk az értékét.

Vajon művésznek minősül a mesterséges intelligencia? Hol van a határ emberi művész és robot művész között?

 

Lengyel László

vehir.hu
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. ma 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. tegnap 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.