A mesterséges intelligencia (röviden MI) ma már lassan minden téren túlszárnyalja az emberi teljesítményt. A mesterséges intelligencia korai kutatás eredménye a ’90-es években bemutatott alkalmazása a Deep Blue (1997) nevű sakkszámítógép. 1997-ben a program legyőzte Kaszparovot az egyik legnagyobb sakkmestert. 2017-ben a Google Deep Mind nevű programja 4 órás tanulás után megvert minden sakkjátékost. Ezalatt a 4 óra alatt csak az alapszabályokat tanították meg a programnak, a többit önállóan tanulta meg. 8 óra tanulás után pedig a legkomplexebb szellemi játékban a Góban is verhetetlenné vált.
Nemrég az MI-modullal felvértezett Huawei Mate 10 Pro-ról derült ki, hogy akár egy autó elvezetésével is elboldogul, miután a szakemberek sikeresen megtanították rá.
Vajon átmehet-e a 2020-as évekre egy mesterséges intelligencia egy egyetemi felvételi vizsgán? Erre a kérdésre a válasz megosztott, van, aki szerint ez lehetetlen, mások szerint ez a közeljövőben meg fog történni.
Noriko Arai azért indította el a Todai robot projektet, hogy készítsen egy MI robotot, amely sikeresen elvégzi a felvételi vizsgát a legjobb tokiói egyetemen.
A képen Todai robot egy 600 szavas esszét ír
Noriko szerint a mesterséges intelligenciát az emberrel kell összehasonlítani. Először is, hogy értsük, Noriko Arai elmagyarázza, hogy hogyan működik az MI: Kérdezzük meg a robotot: Melyik bolygó Mozart utolsó szimfóniájának címe? Ezeket a kérdéseket tényszerű kérdéseknek nevezzük. Ha nem tudjuk a választ, mit teszünk? Ráguglizunk. Csak a megfelelő kulcsszavak kellenek a kereséshez, pl. Mozart, utolsó, szimfónia. Tulajdonképpen a gép is ezt teszi. És megjelenik a Wikipédia, vagy más egyéb webes oldal. Aztán a gép elolvassa ezt? Nem, sajnos Todai nem tud olvasni. De nagyon jó a keresésben és az optimalizálásban. Todai felismeri, hogy a kulcsszavak itt sűrűn fordulnak elő. Ha tehát itt talál egy szót, ami bolygó neve is egyben, és ezekkel a kulcsszavakkal fordul elő, az lesz a válasz. Így találjuk meg a választ, ami Jupiter. Ilyen volt a felvételi első része, amit Todai megoldott.
A második körben kell írnia ezt a 600 oldalas esszét. Todai fogja a tankönyvek, a Wikipédia és egyéb internetes forrás mondatait, kombinálja, majd optimalizálja őket, hogy előállítsa a dolgozatot, anélkül, hogy bármit is értene belőle. Meglepetésünkre, jobb esszét írt, mint a diákok többsége, és a matematika vizsgák során a top 1%-ban volt.
Azonban, általános hibát vétett a szituációs szövegértésnél. Hiába tanult meg 15 milliárd angol mondatot Deep Learning technológiával, a jó szövegértelmezés és felfogás hiánya miatt hibás válaszokat adott.
„A modern mesterséges intelligenciák nem olvasnak, nem értenek, de úgy tesznek mintha.” -nyilatkozott egy előadáson Noriko Arai
Todai végül bejutott a japán egyetemek 60%-ába, és a diákok 80%-ánál jobban teljesített.
Az alábbi feladatnál a feladat megoldása egyértelmű, mégis a japán középiskolások 1/3-a rossz választ adott, ellenben Todai robottal, aki tudta a megoldást. (A feladat japánul, a saját anyanyelvükön volt megírva.)
A feladat magyarul:
A buddhizmus Dél-Kelet Ázsiában és Kelet-Ázsiában terjedt el leginkább. A kereszténység Európában, Óceániában, Észak-és Dél-Amerikában terjedt el. Az iszlám Észak-Afrikában, Nyugat-Ázsiában és Közel-Keleten terjedt el.
Válassza ki a megfelelő választ ahhoz, hogy helyes legyen az alábbi állítás!
(……..) terjedt el Óceániában.
- Hinduizmus
- Kereszténység (Todai robot választása, amely a helyes megoldás)
- Iszlám
- Buddhizmus
Ezután Noriko elkezdte kutatni az emberi világot. Kutatása eredménye az volt, hogy kevesek azok, akik jól olvasnak és sokan vannak, akiknek alacsony az értelmezési készségük, mivel ezt nem fejlesztik. Pedig mi emberek képesek vagyunk a felfogásra, értelmezésre, amire az MI nem, de mégis a diákok bezsebelik a tudást, anélkül, hogy kihasználnák a képességeiket. Ez memorizálás, amire már a mesterséges intelligencia képes. Noriko szerint ebből egy oktatási rendszer forradalmasítása lenne a kilábaló, és elmozdulni a gépies tudástól az értelem felé.
Nyitókép: futureoflife.org
Lengyel László
