"A gazdaság különböző területei közül a sport az egyik, amelyiket pénzügyi szempontból a leginkább érint a jelenlegi helyzet. Nagyon komoly problémákat okoz a sportiparnak a járványhelyzet, és az ebből következő válság" - nyilatkozta vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Mint kifejtette, a sport alapvetően arra épül, hogy sok ember van egyszerre egy helyen - hiszen nagy nézőközönség előtt zajlanak az események -, és nagyon sok benne a nemzetközi érintkezés, sokat utaznak a csapatok és a szurkolók. Márpedig a sportéletnek éppen azok a részei váltak lehetetlenné, amelyek rendkívül fontosak, és amelyekre a hivatásos sport épül.
"Teljesen leállt a sportélet, ez azt jelenti, hogy nincs termék, nincs mit eladni, nem lehet jegybevételhez jutni. A televíziók és a támogatók sem kapják meg azt a terméket, amelyért fizetnének" - magyarázta Szabados.
Hozzáfűzte, a szponzori bevételek, amelyek a sport legnagyobb részét képezik, a cégeknél a marketingkiadások közé tartoznak, márpedig amikor egy vállalat anyagi problémákkal küszködik, ezt csökkenti először.
A sportközgazdász szerint az egyre gyakoribb fizetéscsökkentés elkerülhetetlen, mert nincs más megoldás. Mint rávilágított, a klubok számára a legnagyobb kiadási tétel éppen a játékosok bére, azon tudnak igazán spórolni.
"Nagyon sok egyesület túlélését fenyegeti a válság. Biztosra vehető, hogy lesznek olyan sportszervezetek, amelyek nem fogják ezt túlélni" - vélekedett.
Szabados szerint pozitívum, hogy amikor visszatér az élet a normális kerékvágásba, akkor újra tud épülni a rendszer, tehát a válság nem veszélyezteti hosszú távon a sportipart, az - történelmi léptékkel nézve - viszonylag rövid idő alatt fel tudja dolgozni a történteket.
"Ha újra lehet nézők előtt sporteseményeket tartani, akkor előfordulhat körülbelül egy-két évig elhúzódó csendesebb, kisebb bevételeket nyújtó állapot, mert a gazdasági válság behatárolja a cégek lehetőségeit. Ez már olyan építkezési időszak lesz, amelynek végén a sportipar vissza fog kerülni abba az állapotba, amiben a járvány előtt volt" - mondta.
A szakértő szerint Magyarországon némileg jobb a helyzet, mint Nyugat-Európában, elsősorban azért, mert a magyar sport finanszírozásában nagyon nagy szerepet kap az állam.
"Az a fajta sérülékenység, ami a piaci támogatásra jellemző, ebben az esetben kisebb kockázatot jelent. Egyéb bevételek is olyan állami szervezetekhez kötődnek, ahol kisebb az esélye annak, hogy ezeket megvonják" - nyilatkozta.
Példaként elmondta: Nyugat-Európában a jegybevétel kiesése komoly gondot okoz, Magyarországon a kisebb nézőszámok miatt a legtöbb helyen ez kisebb tételt jelent a költségvetésben, így a kiesést kevésbé érzik meg.
Szabados szerint a versenysorozatok, bajnokságok folytatása elsősorban egészségügyi kérdés.
"Lehetővé tudják-e tenni, hogy egy stadionban több ezer ember összezsúfolódjon? Ha igen, akkor nyilván lehet folytatni a bajnokságokat, ha nem, akkor viszont nem" - közölte.
Hozzátette: lehetne zárt kapus mérkőzéseket is rendezni, de televízión keresztül nem ugyanaz az élmény, ezért - ha csak lehet - meg kell várni, hogy nézők előtt lehessen játszani, persze, elképzelhető olyan helyzet is, hogy ezt nem lehet megvárni.
"A szövetségeknek az az álláspontjuk, hogy lehetőleg a pályán fejeződjenek be a bajnokságok, tehát elképzelhető olyan kényszerhelyzet, hogy a meccseket zárt kapuk mögött fogják lejátszani, bármennyire rossz és kellemetlen is" - magyarázta.
Szabados Gábor szerint az összes elmaradt mérkőzést szinte biztosan nem lehet majd bepótolni, ezért az is elképzelhető, hogy rövidített formában kell befejezni a bajnokságokat, hogy a következő idény viszonylag normálisan el tudjon kezdődni.
