2023. január 28.
//
Károly, névnap

A veszprémi da Vinci története

A Veszprémi Várban található egy olyan bronztábla, ami merőben más, mint a többi szobor és emlékplakett. Egy ejtőernyőző embert mutat be, aki egykor várkapitányként töltötte az idejét Veszprémben. Verancsics Faustus a humanista, a polihisztor, a feltaláló, a történetíró, a császári titkár, a püspök... de kis is volt ő valójában?

Léteznek-e még polihisztorok? Egyáltalán kiket nevezhetünk polihisztornak? A fogalom tisztázására létezik egy nagy általánosságban elfogadott definíció, ezek szerint

alapvetően olyan tudóst jelöl, aki többféle tudományágat kutat és önmaga is kiemelkedő új felfedezésekkel, felismerésekkel gazdagítja az emberiség tudományos ismereteit.

A definíció illusztrációja nyugodtan lehetne a XV. században tevékenykedő Leonardo da Vinci is, aki az orvostudományoktól kezdve a műszaki területekig, szinte mindenhol újító gondolatokkal gazdagította a tudásbázist, ezen kívül pedig lerakta az alapjait számos jövőbeni találmánynak.

Tehát aki kicsit is tisztában van Leonardo da Vinci munkásságával, az pontos képet kaphat arról, hogy milyen embereket nevezünk polihisztornak.

Leonardo da Vinci híres emberábrázolásaLeonardo da Vinci híres emberábrázolása

Tudományos értelemben úttörőknek számító polihisztorok főleg az ókorban, az iszlám aranykorában és a reneszánszban születtek. Pontosabban a tudománytörténet akkori helyzete sokkal inkább lehetővé tette, hogy egy-egy rendkívüli képességű tudós több terület rejtelmeibe is el tudjon mélyedni. A XX. századra eltűntek a klasszikus értelemben vett polihisztorok, főleg azért, mert az egyes tudományterületek annyira szerteágazóvá váltak, hogy létrejött számos résztudomány és ezeken belül speciális kutatásokat végeztek inkább. Persze mindez annak a hozadéka volt, hogy a középkorban ezek a tudósok lefektették az alapjait mindannak, amit aztán a XIX. századtól a kor feltalálói kibontottak és a sokkal fejlettebb technikai lehetőségek által megvalósítottak.

Egyszerűbben megfogalmazva: a felvilágosodás korában a tudósok megalkották azokat az eszközöket, amelyeknek a kezdetleges tervrajzait sok esetben a középkor polihisztorai írtak le.

Ezekből pedig bőven akadt, de nem csak da Vinci tervezőasztalán születtek korszakalkotó találmányok.

Bár Verancsics Faustus neve kevésbé ismert olasz társához képest, a Veszprémi Várban mégis bronztábla őrzi emlékét, méghozzá egy egykori várkapitányhoz képest nem a megszokott ábrázolásban.

Na de ki volt valójában Verancsics Faustus és miért egy ejtőernyősként szerepel Hősök kapuja melletti bronztáblán?

A Veszprémi Várban fellelhető bronztábla állít emléket Verancsics FaustusnakA Veszprémi Várban fellelhető bronztábla állít emléket Verancsics Faustusnak

Már a nevéből is sejthető, hogy vérvonala a Balkánhoz köti. A nemesi Verancsics család Dalmáciából származik, Faustus is itt látta meg a napvilágot 1551-ben, de családja azzal az indokkal, hogy „szülőföldjén nehogy elvaduljon” Pozsonyba küldte nagybátyjához Verancsics Antalhoz (1504-1573), aki szintén korának egyik legnagyobb gondolkodója volt, későbbi esztergomi érsek. Verancsics Faustus ebben a szellemi közegben szívta magába a műveltséget, szerzett tapasztalatot politikából, vallástudományokból, valamint a műszaki tudományokból, amelyekben autodidakta módon is szeretett elmélyedni. Több írás is fennmaradt, amit nagybátyja intézett Faustoshoz, ezekben nem egyszer megdorgálta a bohém és pazarló fiatalt. Az intelmek elérték a hatásukat, a fiatal fiú hamar a különböző tudományokban találta meg érdeklődésének legfőbb forrását az élet habzsolása helyett.

A pozsonyi évek után tanult még Padovában, Velencében és Sibenikben is. Ezt követően tért vissza Magyarországra és telepedett le Pozsonyban, ahol azóta elhunyt nagybátyja kéziratait kezdte rendezni, valamint megírta az életrajzát is. Ekkor nősült meg, amely házasságból két gyermeke is született.

Pozsony látképe a XVI. században (forrás:muzsa.sk)Pozsony látképe a XVI. században (forrás:muzsa.sk)

A következő fordulópont az életében 1579-ben jött el, ekkor nevezték ki veszprémi várkapitánnyá és a püspökség birtokainak kormányzójává, így székhelyét is áttette a Bakony lábához.

Összesen csupán három évet töltött el itt, de a korabeli történelmi emlékek szerint számos találmányának első rajzai itt születtek meg a fejében. Kiváltképp azért fordult a műszaki megoldások felé ebben az időszakban, mert várkapitányként számos olyan technológiai problémával találkozott, amelyekre csak a műszaki fejlődés útján remélt megoldást.

Veszprém után Prágába került, ahol II. Rudolf udvari titkára és tanácsnoka lett, itt tökéletesen belátott a kor társadalmi és vallási küzdelmeibe, testközelből figyelhette az ellenreformáció kibontakozását. Arról nem is beszélve, hogy az asztrológia iránt fogékony király mellett egy újabb tudományterület rejtelmeibe is el tudott mélyedni, de ugyanitt belekóstolhatott számos korabeli feltaláló munkásságába és az alkímiával is kapcsolatba került. Ezután a korszak után diplomataként szolgált még Pozsonyban, Bécsben és Nagyszombaton is.

Felesége 1594-es halála után azonban lemondott a világi tisztségeiről és Velencébe ment, hogy egyházi rendbe lépjen.

Verancsics Faustus portréja 1594-bőlVerancsics Faustus portréja 1594-ből

Verancsics Faustus az egyházi hierarchiában is hamar megtalálta a felfelé ívelő pályát, alig három éven belül kinevezték csanádi püspöknek, igaz ez a titulus csak névleges volt, hiszen a török térhódítás miatt a valóságban nem tudta gyakorolni jogköreit. Mindezek ellenére továbbra is aktív társadalmi életet élt, egyházi diplomataként többször járt a Szentszéken, folyamatos levelezésben állt Pázmány Péterrel – aki egyébként nagy tisztelője volt Faustusnak – és személyesen a pápának is megfogalmazott különböző reformjavaslatokat az egyház megújítása érdekében.

Ez a társadalmi pezsgés egészen 1608-ig tartott, ekkor formális egyházi tisztségei alól II. Mátyás mentette fel. Ezután Faustus belépett a barnabita szerzetesrendbe, hogy aztán életének utolsó éveiben már csak a tudományos munkáival foglalkozhasson.

Hajóvontatás árral szemben (forrás: muzsa.sk)Hajóvontatás árral szemben (forrás: muzsa.sk)

Ezekből a munkákból pedig kis túlzással könyvtárat lehetne megtölteni. Az ő nevéhez fűződik a latin-olasz-német-horvát-magyar ötnyelvű szótár, amely nem kevesebb, mint 5400 szót tartalmaz.

Jártas volt a történelemben, ő írta meg Dalmácia történetét és a szlávok őstörténetét is.

Legfontosabb munkájának mégis a Machinae novae (Új gépek) című művét tartják, ami közvetlen halála előtt 1617-ben jelent meg. Ebben foglalta össze mintegy hatvan találmányát, rajzokkal, illusztrálva, valamint több nyelven lejegyzetelt leírásokkal kiegészítve. Bár az ebben részletezett találmányok esetében megoszlanak a vélemények, hogy hány köthető pontosan Faustus elméjéhez és hány olyat mutat be, amit korábban már da Vinci, vagy más korabeli feltaláló megálmodott, az érdeméből így sem von le, hogy ezeket egy műben összefoglalta és megörökítette az utókornak.

Többek közt olyan eszközökről ír benne, mint a szélturbina őse, az ár-apály vízimalom, a vízfolyással szemben haladó hajó, sajtoló és zúzógép, hadi gépezetek, kotrógépek a tengerfenéken (elsősorban a velenceiek figyelmébe ajánlva), szivattyúk, kettős fűrészek, markoló, kötélsodrógép, nyomdahenger, vízemelő gép, szőlő- és olajbogyó prés, búzarosta és a lánchíd első változatai, amit hadászati céllal fogalmazott meg.

Lánchíd korai elképzelése (forrás: muzsa.sk)Lánchíd korai elképzelése (forrás: muzsa.sk)

Ő alkalmazta először tervrajzaiban a mai rugót, bár akkoriban még nem ismerték ezt a fogalmat, ő maga a kocsik új technológiája kapcsán írta le a mechanizmust.

Ez a szükségnek megfelelően köteleken, vasláncokon, vagy kettős bőrpántokon ringatózik, hogy megkímélje az utasokat a rázkódástól. Én meghajlított vas-szálakat is helyeznék alá, melyek saját mozgékonyságuktól tágulnak és húzódnak újra össze, miként a kézíjak szoktak engedni és megfeszülni.

- írta le a rugó működésének elvét.

A Veszprémi Várban mégis egy ejtőernyőhöz hasonló szerkezettel ábrázolják az egykori várkapitányt. Erre a Homo volans, azaz repülő ember című értékezése ad választ.

Négy egyforma rúdon kifeszített négyszögletes vászon sarkaihoz erősített kötelek segítségével minden baj nélkül leszállhat az ember a földre toronyból vagy más magas helyről. Mert ha éppen ebben az időben szélcsend van is, a lezuhanó ember súlya szelet támaszt, ami a vásznat lelassítja, nehogy hirtelen essen le, hanem lassan érjen földet. A vászon nagyságának súlyát az ember testsúlyának megfelelően kell kiszabni…

Verancsics Faustus szerint így néz ki egy "repülő ember"Verancsics Faustus szerint így néz ki egy "repülő ember"

Verancsics Faustus 1617-ben halt meg Velencében, emlékét pedig Dalmáciától kezdve Veszprémen, Pozsonyon, Prágán és az olasz városokon keresztül számos helyen a mai napig őrzik. Arra pedig, hogy ő maga mennyire meghaladta a korát, ékes bizonyíték, hogy találmányai közül többet csak az 1700-as években tudtak először megvalósítani a technológia fejlődésének köszönhetően.

Hajas Bálint
Simon Dani

További cikkek

Történetek a redők mélyéről – szerelmes levél Kaunashoz
Történetek a redők mélyéről – szerelmes levél Kaunashoz
Európa tavalyi kulturális fővárosa, a litván Kaunas EKF-projektjében elkészült Klostės című filmet vetítették kedden a Pannon Egyetem E épületében.
Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
Elindult a Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál veszprémi rendezvénye
A négynapos fesztiválon hat dokumentumfilmet nézhetnek meg, akik a Cinema Citybe látogatnak. A csütörtöki nyitónap után még pénteken, szombaton és vasárnap is várják az érdeklődőket.
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Idén nemzetközi fellépőkkel jön a Holtszezon
Február 23-26 között második alkalommal rendezik meg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa elsőszámú irodalmi eseményét. Ezúttal négy napon keresztül, tizenhárom helyszínen, százegy programmal várják az érdeklődőket.
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Lebegő Michelin-bábu a város felett, negatív közhangulat, állami pénzek, hiányos EKF-kommunikáció, és egy ezeket felölelő Európa Kulturális Fővárosa nyitóprogram. A mit, miért kérdésekről olyan valakit kérdeztünk, aki belülről átlátja a történéseket, de lokálpatriótaként, és helyi vállalkozóként civil szemszögből is figyeli az EKF munkáját. Mészáros Zoltán főtanácsadó minősítésben dolgozik a Veszprém-Balaton 2023 Zrt-nek, de a nevéhez fűződik az Oliva Hotel és Étterem, a Rozé, Rizling és Jazz Napok, valamint az idén 20 éves VeszprémFest is. Az ő narratívájában egy sokkal tisztább képet kaphatunk az EKF szellemiségéről és az előttünk álló évről.
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
Visszatér Erzsébet királyné és új szobrok is költöznek a ligetbe
A közgyűlés csütörtökön döntött az Erzsébet-ligetben elhelyezendő szobrokról. A műalkotásokat a jelenleg zajló felújítást követően helyezik majd el a közparkban.