2020. december 4.
//
Barbara, Borbála névnap

Élni és élni hagyni – a természetet is

A koronavírus járvány néhány pozitív hozadékának egyike, hogy a természet végre fellélegezhet, kutatók szerint pedig ez a pusztuló méhállomány helyzetén is javíthat, köszönhetően például a kevésbé intenzív gyepgazdálkodásnak. Mivel ezek az apró állatok az élelmiszer ellátásban is kulcsszerepet játszanak, a jó „gyakorlatot” a járvány után is érdemes lenne fenntartani.

Évek óta hallani, hogy nagy bajban vannak a méhek, illetve a beporzást végző rovarok. A tömeges pusztulás fő oka a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdálkodás, amelyek következtében óriási mértékben lecsökkent azoknak a területeknek a száma, amelyek addig élőhelyként és táplálékforrásként szolgáltak ezeknek az állatoknak. A mezők, rétek, erdők helyét átvették a repce- és napraforgótáblák, amelyek ugyan virágzás idején, két-három hétig jó csemegét jelentenek a rovaroknak, utána viszont csak a nagy üresség marad. Ráadásul sok beporzó ilyenkor sem jut nektárhoz, mert a testmérete vagy a szájszerve miatt egyes virágzó növényekhez nem fér hozzá.

Az egész éves táplálékforráshoz sokkal gazdagabb növényvilágra – főleg vadvirágokra – lenne szükségük ezeknek az állatoknak. A nagy mennyiségben alkalmazott gyomirtó szerek azonban lehetetlenné teszik, hogy a betakarítani kívánt növények mellett bármi más megéljen, mindamellett ezek a szerek a rovarok ellenálló képességét is jelentősen csökkentik, ami miatt sokkal könnyebben támadják meg őket a betegségek. A helyzeten nyilván a városi gyepgazdálkodás sem segít, ahol a rendszeresen pár centisre vágott fűben megint csak nem nagyon élnek meg és lelnek táplálékra ezek az állatok.

Fotó: Unsplash / Roberto LopezFotó: Unsplash / Roberto Lopez

A koronavírus azonban úgy tűnik, (átmenetileg) ezen is változtat, és az utóbbi évek egyik legjobb nyarát hozhatja el a méheknek. Az Independent nemrégiben egy brit vezető természetvédelmi szervezettel készített riportot arról, hogyan segíti a beporzókat az önkormányzatok utcakép-rehabilitációs tevékenységének elmaradása. A karantén okozta gazdasági visszaesés következtében ugyanis több település vezetősége úgy döntött, felhagy az utak, járdák szegélyén előforduló növények, vadvirágok kaszálásával, így azokon a helyeken most ismét harangvirágok, réti margaréták, mécsvirágok, loncfélék virágoznak érintetlenül. Ez pedig a méhekre, pillangókra, apró bogarakra, sőt a kisebb madarakra, denevérekre nézve – mindazokra, amelyek kisebb-nagyobb mértékben részt vesznek a beporzásban – rendkívül jó hír.

De ez az apró eredmény hosszú távon az emberiség számára is fontos dolgot jelez előre. Azt mindenki tudja, hogy a mézet a méhek állítják elő, azt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a haszonnövények több mint 75 százalékának függ a termésátlaga vagy a minősége a beporzók tevékenységétől. Ha ők nem lennének, a kávé, a mandula, a paradicsom, az alma és a kakaó egyáltalán nem teremne meg, de például a szeder, az eper, a málna, a meggy, sőt a sárgarépa, a vöröshagyma, az uborka, a zsálya és a kakukkfű is igényli a megporzást, az étkezési olajokról nem is beszélve. Gondoljuk csak el: igazán akkor kellene tartani az üres áruházi polcoktól, ha a beporzók eltűnnének a földről!

Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy mind a mezőgazdaság, mind a városi gyepgazdálkodás során sokkal több figyelmet szenteljünk a beporzók megóvására, és az ilyen jó gyakorlatokat koronavírus utáni időkben is fenntartsuk.

Szerencsére erre van esély, hiszen a városi biodiverzitás növelése érdekében már korábban is tettünk néhány lépést – hazai terepre lépve, itt Veszprémben is. Bár Pernesz Kata, a VKSZ Zrt. parkgondozási csoport vezetőjének elmondása szerint nálunk nem változott a városi gyepfelületek fenntartásának intenzitása a járvány alatt, a Szent István Egyetemmel közös Vadvirágos Veszprém projektjük révén fontos szerepet vállalnak abban, hogy extenzív fenntartású területek és biodiverz ágyások létrehozásával a városban ismét meghonosodjanak a beporzásban is szerepet vállaló kisállatok.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Az egynyári növényekkel beültetett ágyások helyett helyenként évelőágyásokat hoztak létre, amelyeknek a fenntartása egyrészt sokkal kevésbé költséges, másrészt a környezeti adottságokhoz is jobban alkalmazkodnak. Emellett a városban több helyen is lehatároltak olyan területeket, ahol ritkábban nyírják a füvet és nem végeznek gyomirtást, hogy az időjárást jól tűrő növények között a remények szerint ismét táplálékra és búvóhelyre leljenek a méhek, az apró bogarak, a pillangók.

Pernesz Kata a 2019-es Fenntarthatósági Napokon Pernesz Kata a 2019-es Fenntarthatósági Napokon

A kísérlet nem előzmény nélküli, természetközelibb, extenzív fenntartású felületekre a fent említett Nagy-Britanniában is akad példa a londoni olimpiai park képében – tulajdonképpen ez adta az inspirációt is, ahogy arról Kata a Járókelő.hu blogban is nyilatkozott korábban, de idehaza a FŐKERT is csatlakozott az akcióhoz.

Veszprémben ilyen extenzív fenntartású területeket jelenleg a Haszkovó utcában, a Kálvin János parkban és a Barátság parkban találunk, illetve korábban, első fecskeként a Balatonalmádi felé vezető kerékpárút mellett, Szentkirályszabadja és Veszprém közigazgatási határáig volt egy nagyobb felülete a VKSZ-nek, időközben viszont a külterületi kerékpárutak melletti zöldfelületek gondozása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata lett, ezért ezt meg kellett szüntetnie a cégnek. „A tervünk, hogy idén a Cholnoky városrészben jelölünk ki egy új területet. Ez egy teljes mértékben használaton kívüli, eddig évi 7 alkalommal kaszált gyepfelület, nincs mellette játszótér és kutyasétáltatásra sem használják az emberek. Tulajdonképpen csak egy zöld sáv a járda és az út között, a közepén villanyoszlopsorral. Viszont ha hagyjuk kialakulni a vadvirágos felületet, igen látványos lesz, mind az arra sétálóknak, mind az autósoknak” – mondja Kata bizakodva.

Mert, azt azért hozzáteszi, nem mindig egyszerű megértetni a városlakókkal, hogy ezek a területek nem hanyagságból ilyenek, és hogy a rend nem csak a kétcentisre nyírt gyepet jelentheti – ami ráadásul a nyári hőségben sokkal könnyebben kiég, megsárgul. „Tavaly nyáron, amikor a Haszkovó úti területen elmaradtak a szokásos kaszálások, nagyon sok reklamációt kaptunk, majdnem úgy tűnt, abba is kell hagynunk az ottani kísérletezést. Aztán az egyik kolléganőm írt egy bejegyzést a Városom, Veszprém Facebook-oldalunkra arról, hogy miről is szól ez az egész, és szerencsére nagyon sok pozitív visszajelzést és biztatást kaptunk ott, így nem kellett lekaszálni a területet” – magyarázza.

Extenzív fenntartású terület (Fotó: Városom, Veszprém)Extenzív fenntartású terület (Fotó: Városom, Veszprém)

Azóta a felület fajokban gazdagabb lett, az emberek pedig elfogadták a kísérletet, de a cég tudatos kommunikációval tesz is azért, hogy ez így legyen. Tavaly szeptemberben Vadvirágos Pikniket szerveztek a Haszkovó lakótelepen élőknek, illetve minden területnél táblákat helyeznek el, amelyen pontosan elmagyarázzák a projekt lényegét, hogy ezek a felületek az allergiásokra nézve sem jelentenek veszélyt, hiszen a vadvirágos területeken például a parlagfű sem jön fel, és azt is, hogy alapvetően ezek is kontroll alatt tartott zöldfelületek. Az új helyen például a vadvirágos terület szélét időnként lenyírják, így megakadályozva, hogy eső vagy szél esetén a fű rádőljön a járdára vagy az útra. Végső soron tehát ezek is gondozott területek, csak közben sokkal jobban odafigyelnek a természet, a fajok egyensúlyára.

És ez az, amit nagyon fontos lenne megtanulnunk. Hiszen ez a projekt nemcsak arról szól, hogy színesebbek lesznek a gyepfelületek. Ezek a területek élőhelyet és élelemforrást is jelentenek a kisállatoknak: rovaroknak, gyíkoknak, madaraknak. Ha ezt elvesszük tőlük, az az egész ökoszisztémára kihathat: rovarok nélkül nincs mi beporozza a növényeket, nem jut táplálék a madaraknak sem, a kevesebb madár kevesebb kártevőt pusztít el a haszonkertekben, ami miatt több, az emberek egészségét romboló növényvédő szert kell használni.

A tavalyi Vadvirágos PiknikA tavalyi Vadvirágos Piknik

Kata szerint szerencsére egyre többen fogékonyak az újításokra, „a vírus miatt talán többen értékelik át, hogy mennyire vigyázni kell a környezetünkre, hogy a természetes rendetlenség is lehet hasznos. Többen kertészkednek is most otthon, ami jó, hiszen a növényállomány gazdagításával segíthetjük a beporzókat. Továbblépve pedig, akár a saját portánkon is kialakíthatunk egy kis vadvirágos rétet.”

Bertalan Melinda
Domján Attila
Kovács Bálint

További cikkek

Megnyitott az eplényi síaréna
Megnyitott az eplényi síaréna
Megnyitották az első sípályát az eplényi síarénában - közölte a síközpont csütörtökön a közösségi oldalán, ahol a járványügyi szabályok betartásának fontosságára is figyelmeztettek.
Csak az számít, mire van szüksége az embereknek
Csak az számít, mire van szüksége az embereknek
Rekordszavazattal választották meg két és fél éve országgyűlési képviselőnek, most pedig már az állatok védelmét is rábízták országos szinten. Ovádi Péterrel beszélgettünk parlamenti kulisszatitkokról, a miniszterelnökről, „gombnyomogatásról” és 2022-ről.
Országos kórházfőparancsnok: nincs olyan kapacitáshiány, amely hátráltatná a védekezést
Országos kórházfőparancsnok: nincs olyan kapacitáshiány, amely hátráltatná a védekezést
Nincs olyan kapacitás-, technikai vagy védőeszközhiány az egészségügyi intézményekben, amely hátráltatná a védekezést - mondta Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén.
Lépcsőt újítottak fel a Cholnokyn
Lépcsőt újítottak fel a Cholnokyn
Megújult egy köztéri lépcső és új járdaszakaszt is építettek a Cholnoky lakótelepen.
Jövő héten dönt a kormány a karácsonyról
Jövő héten dönt a kormány a karácsonyról
Jövő héten lejárnak a harminc napra hozott intézkedések, hogy utána és a karácsonyi időszakban milyen szabályok lesznek érvényben, arról jövő héten döntenek.