- Nagy István a 20. század talán utolsó impresszionista festője volt. A belső késztetésnek engedelmeskedve örökítette meg érzéseit a vásznon. Sokszínű, érzelmekben gazdag emberről árulkodnak a képek; vannak köztük történelmi, mitológiai alakok, de megfestette kedvenc mesebeli alakját, Don Quijote-t is - hangzott el Czaun János alpolgármester a megjelenteket köszöntő beszédében.
- Bár elsősorban újságíróként ismerték 2003-tól festőként is debütált - mondta el Ács Anna muzeológus. - Nagy István nagyon szerette Veszprémet, és nem csak látta a várost, hanem érdekelte a története is. Kiskorától fogva szeretett rajzolni, és ezzel is szeretett volna foglalkozni, de családi okok miatt nem tanulhatott a Képzőművészeti Főiskolán. Újságírással kezdett foglalkozni, 1974-től folyamatosan jelentek meg írásai, leginkább novellái, és kevesen tudják, de verseket is írt.
- Hét hónapon át dolgoztunk egymással, és nagyon jó barátok lettünk, úgy, hogy személyesen soha nem találkoztunk - idézte fel dr. Hernádi László, a kötet lektora együttműködésüket. - Amikor kaptam a hírt, hogy elköltözött az élők sorából, nagyon elkeseredtem. De örültem, mikor megtudtam, hogy a kötetét kiadják Veszprémben.
A kiállítás 2010. január 29-ig tekinthető meg a városháza aulájában. A Gizella királyné című kötet 500 példányban jelent meg, megvásárolható a polgármesteri kabinetirodában.
