2020. július 7. // Appolónia névnap

Így tűnt el, majd éledt újjá Veszprém eldugott kegyhelye

2020. június 3. 11:57
Létezik egy eldugott kegyhely Veszprémben, ahol a legenda szerint Szűz Máriával beszélgethetnek a hívők. A Rab Mária forrás története egy ártatlanul elítélt fiatal nőtől indult és a több évtizednyi feledés után az utóbbi években ismét kezdi visszanyerni régi fényét.

Fatime, Lourdes, Guadalupe, csak néhány azon híres zarándokhelyek közül a Földön, ahol a legendák szerint valaha megjelent Szűz Mária, a keresztények pedig tömegesen keresik fel évről évre azóta is ezeket a városokat, hogy hitük szerint imádkozzanak és fohászkodjanak a Szűzanyához.

Bár ezekhez a híres helyszínekhez minden esetben csodás jelenéseket is társítanak, nem szükséges feltétlenül földöntúli csoda ahhoz, hogy az emberek hitvilágában egy-egy helyszín kegyhellyé váljon.

A történeti leírások szerint a veszprémi Rab Mária forrásnál sem jelentek meg szentek, viszont a megyeszékhely észak-keleti határában az erdőben fellelhető vízfolyás mellett a legenda szerint mégis meghallgatásra találtak egy századeleji fiatal nő fohászai. Innen indul a Rab Mária forrás legendája az 1920-as évek elejéről.

A Rab Mária forrás kegyhely egykori pompájában (fotó: Nagy Jenő)A Rab Mária forrás kegyhely egykori pompájában (fotó: Nagy Jenő)

Hogy ki is volt pontosan Rab Mária, pontosan nem tudjuk, de a leghitelesebbnek tartott legenda szerint valóban élt valamikor az I. világháború után egy Mária keresztnevű fiatal nő, akit téves és hiányos tanúvallomások alapján gyilkosság vádjával életfogytiglani fegyházra ítéltek Veszprémben.

Börtönnapjai alatt a rabkertészetben kezdték dolgoztatni, az ő feladata volt a közeli forrásból a víz elszállítása a kertészetbe a rabtársaknak. Ez a forrás pedig a mai is csörgedező patak volt a város határában, ahol Mária mindig imádkozott az égiekhez, főleg Szűz Máriához, hogy fény derüljön ártatlanságára.

A történet szerint imái meghallgattattak és rövidesen felmentették az ártatlan nőt. Szabadulása után állítólag ő helyezte el az első kegytárgyat a helyszínen, egy képet, amit ő maga festett, ahogy fohászkodik a Szűzanyához. Ezt egy fára akasztotta fel a legenda szerint a mai kegyhelyen.

Ma is állnak kisebb-nagyobb szobrok és képek a forrásnálMa is állnak kisebb-nagyobb szobrok és képek a forrásnál

Ennyit a legendáról, most nézzük át a Rab Mária forrás ismert és dokumentumtált történetét.

Bár a forrás nem esik messze a város határától, gyakorlatilag a külső körgyűrűtől párperces séta alatt el lehet érni, mégis sok évtizeden keresztül teljes elfeledésben várta, hogy újra fölfedezzék az emberek és életre keltsék Rab Mária legendáját.

Pedig a XX. század első felében, főleg az 1920-as évek végén széles körben ismert volt a forrás és az ott található kegyhely. Külön zarándoklatokat is szerveztek ide, ahol aztán kisebb-nagyobb emléktárgyakkal rótták le hálájukat a hívők a Szűzanya felé.

Egy korabeli újságcikk így mutatja be a forrást és annak környezetét:

Városunk szívéből kényelmes sétával ¾ óra alatt megtehető az oda-vissza út s az erdőszélen fára függesztve fekete táblán fehér betűkkel olvasható: Rab Mária s látható az útirányt jelző nyíl. Az irányt követve, egy domb tövében hamarosan feltűnik az a néhány fa is, amelyek fel vannak díszítve szentképekkel, szobrocskákkal és feszületekkel. Néhány kis elhelyezett márványtáblán aranybetűs leírások: „Hálából”, „Mária megsegített”, „Segítségedért hálából”.
...
A forrás mellett földbeszúrt nyelű fekete táblán szintén fehér betűkkel a felírás:
Ez a hely szent és kegyeletes. A forrás feletti kis hídon, hitvalló szívek által létesített térdeplő és padok egészítik ki azt a lelki szárnyalásra kényszerítő környezetet, amelyet ha egyszer látott valaki, lehetetlen, hogy többször is fel ne keresne. Aki itt a szabad természet fel nem szentelt templomában csak egyszer is ájtatos imába merült, úgy távozáskor biztosan érezni fogja a vigaszt, vagy a reménykeltés lelki megnyugvásait.

Bár a kegyhely kultusza egyre ismertebb és népszerűbb lett, mégsem volt senki, aki nyíltan felvállalta volna a környék gondozását, így csak a tömegen érkező zarándokoknak köszönhető, hogy a természet nem vette vissza a patak partját és a kegyhelyet. 

1937-ben viszont ez is megoldódni látszott, hiszen a Magyar Királyi Veszprém-Jutasi Honvéd Altisztképző Intézet két tisztje, Újházy Zsigmond és Pápai Ferenc, valamint a növendékek felvállalták, hogy gondozásukba veszik a környéket. Munkájuk révén a kegyhelyet teljesen felújították, kibővítették, fahidat építettek és Mária-szobor is került a forráshoz, amit fel is szenteltek.

Kőkereszt helyett ma már egy fa feszület díszíti a helyetKőkereszt helyett ma már egy fa feszület díszíti a helyet

Az Altisztképző Intézetnek köszönhetően a következő években még nagyobb figyelmet kapott a Rab Mária forrás. A felszentelt szobrot egy biztonságosabb üveg mögé helyezték, valamint Vitéz Markóczy János ezredes, jutasi altisztképző parancsnok elhatározta, hogy minden évben szeptember 8-án Kisasszony ünnepén ünnepséget rendeznek Szűz Mária tiszteletére a helyszínen. Volt arra is példa, hogy 1000-2000 ember vett részt egy ájtatosságon az erdőben, az ő énekük betöltötte az egész völgyet.

Az avatóünnepséget 1941-ben tartották, ahol megáldották a szobrot, valamint dr. Nagy László polgármester a város nevében gondozásra és megőrzésre átvette a Rab Mária szobrot az Altisztképző Intézettől. Ugyanekkor Markóczy János ünnepélyesen átadta a Rab Mária serleget az intézetnek azzal a felszólítással, hogy minden évben Kisasszony ünnepén az itt rendezett szentmisén ezt a serleget használják, amelyre az altisztképzők jelmondatát is felvésték: "Erős akarat minden akadályt legyőz, erős akarat erős hitből fakad”.

Ismét tartanak szentmiséket a forrásnál, mint egykor (fotó: honvedelem.hu Tóth László)

A Jutasi Altisztképző Intézet 1945-ös megszűnéséig betartotta az ígéretét és minden évben megtartották Rab Mária forrásnál az ünnepséget, de a II. világháború kitörése miatt a kegyhely is súlyos károkat szenvedett.

Szintén egy korabeli írás így emlékezik ezekről az időkről:

Veszprém város közönségének kedvelt zarándokhelye a jutasi erdőben lévő ún. Rab Mária-forrás, amely az oroszok bejövetelekor ugyancsak sok kárt szenvedett. Kedvelt Mária-szobrát darabokra törték, fogadalmi tárgyait megsemmisítették.

A háború utáni szocialista évtizedekben a Rab Mária forrás feledésbe merült, ahogy a legendája is. A politikai rendszer amúgy sem támogatta a különböző vallási eredetű megmozdulásokat és az ehhez kapcsolódó hagyományőrzést, a forrást és a háborúban megtépázott kegyhelyet pedig ennek okán ismét elkezdte belepni a sűrű növényzet, zarándoklatok sem indultak hozzá. A romlást még tovább tetézte, hogy az odavezető utakat szándékosan eltorlaszolták, a forrást eltömítették.

Hálából elhelyezett emléktárgy a forrásnálHálából elhelyezett emléktárgy a forrásnál

Mivel az egykori kegyhely a több évtized alatt teljesen kikopott az emlékezetből, így a rendszerváltás után sem fedezték fel újra az emberek. Az idősebbek körében néhány régi emlék még élt az egykori szent helyről, de sokan már az odavezető utat sem tudták pontosan megmondani.

A 2000-es években azonban lassan ugyan, de ismét leporolták a Rab Mária forrás legendáját és a város határában még akkor is megtalálható néhány kőből készült emlékmű-alapzatot. Ebben vitathatatlan érdemei vannak a Hét Domb Egyesületnek is, amely 2006-ban azért jött létre, hogy Veszprém elfeledett kulturális örökségeit ismét feltárja és átörökítse az utókornak. Munkájuk elismeréseként Rácz Katalin elnököt 2019-ben Gizella-díjjal jutalmazták, többek közt a Rab Mária forrás felélesztéséért tett erőfeszítései miatt.

Még gyermekrajzok is kikerültek a fatörzsekreMég gyermekrajzok is kikerültek a fatörzsekre

Mára kialakított turistaösvény vezet a kegyhelyhez, ami kezdi visszanyerni egykori jelentőségét. Bár a forgalmas elkerülő zaja behallatszik a fák közé is, az árnyas hely így is egyfajta nyugodtságot áraszt magából, ahol ismét szerveztek szentmiséket és kisebb-nagyobb megemlékezéseket.

A kegyhelyen ismét megjelentek a mécsesek, emléktárgyak, sőt még gyerekrajzok is, ami szintén bizonyítja, hogy a Rab Mária forrás, ha nem is abban a pompájában, mint a Jutasi Altisztképző Intézet idején volt, de kezdi visszanyerni eredeti jelentőségét. Rab Mária legendája pedig tovább él a XXI. században is.

Hajas Bálint

További cikkek

2020. július 7. // Appolónia névnap