2020. július 6. // Csaba névnap

Mintha ágyúval lőnénk a budai várat

Az emberiség egészen magas fokon űzi a természeti és történelmi örökségének pusztítását, néha egészen ártalmatlannak tűnő módokon.

Ilyen ártalmatlannak tűnő mód a fényszennyezés is, amivel a csillagos égbolt látványát tesszük tönkre. Ez kulturális és tudományos okból is probléma: egyfelől ellehetetlenítjük a földi megfigyeléseket, a csillagászokat mindinkább a civilizációtól távoli óceáni szigetekre, hegyvidéki obszervatóriumokba kényszerítve. 

Másrészt a csillagos ég látványa kulturális örökség: azóta emeljük fel a tekintetünket az éjszakai égboltra, mióta az értelem első szikrája felgyulladt a történelem előtti emberben. Formákat képzelünk a fénypontok csoportjaiba és történeteket találunk ki róluk – sok mese az ókori görögöktől származik, de vannak ennél felfoghatatlanul régebbiek is. A Nagy Medve csillagképet, annak is a Göncölszekér nevű, hét csillagból álló részét az is könnyedén megtalálja az égbolton, akit legkevésbé sem érdekelnek az univerzum rejtélyei. Ez az első csillagkép, amit a gyerekeinknek megmutatunk, és ez az első csillagkép, ami az emberiség gyerekkorában nevet kapott. A csillagképet az európai civilizációtól elszigetelten fejlődő irokéz indiánok Medvevadászatnak hívták – a történészek ebből azt valószínűsítik, hogy a konstellációt még azelőtt nevezték el a nagyvadról, hogy az emberiség elindult volna hódító útjára a bolygón, több tízezer évvel ezelőtt. 

A görög mitológiából ránk maradt sztorik is egy-egy nyári estéről származhatnak, amikor a szülők meséket találtak ki a gyerekeiknek az égen fénylő pontokról. A gyerekek aztán továbbadták a meséket az ő gyerekeiknek, most pedig, évezredekkel később ugyanezek a történetek hangzanak el milliónyi kertben és réten, és szállnak tovább szülőkről gyermekekre. A csillagos égbolt olyan örökségünk, ami legrégebbi elődeinkhez köt minket.

A fényszennyezés ezt a látványt pusztítja el lépésről lépésre, fotonról fotonra.

Pusztítjuk azzal, hogy Elon Musk műholdak ezreit küldi fel Föld körüli pályára, nyüzsgő hangyabollyá változtatva a méltóságteljesen változatlan égboltot – ez ellen nem sokat tehetünk sajnos. De pusztítjuk azzal is, hogy egyre több lámpát kapcsolunk fel: az utolsó fűszál is díszkivilágítást kap, cégek homlokzatára irányítunk reflektorokat, csak hogy a logó az éjszaka közepén is áldozatot mutathasson be a marketingistenség oltárán. Közben viszont egyre messzebb kell mennünk, ha az éjszakai égbolt természetes látványát szeretnénk megcsodálni. 

A világ fényszennyezettségét bemutató térkép jó kiindulási alap lehet, ha erre alkalmas helyet keresünk. A fekete színnel jelölt területek azok, ahonnan a maga természetes valójában láthatjuk az éjszakai égboltot – ilyen hely Magyarország területén nincs. A kék részeken minimális fényszennyezettséggel kell megküzdenünk: a legjobb hazai helyek a Zselic, a Hortobágy és a Körös-Maros Nemzeti Park, megyénkben pedig a Magas-Bakony, Bakonybél környéke várja a fény elől menekülőket. A térképen zölddel jelölt részek a falusias körzetek, itt a horizont-közeli égitestekről már le kell mondanunk. Az alábbi fotó is egy zöld területen készült a Bakonyban: Budapest annyira okádja magából a fényt, hogy majdnem száz kilométerre a Clark Ádám tértől is megöli a keleti láthatárt. 

A sárga és piros területeken már a zenithez közelebbi csillagok fénye is halványabbnak látszik, vagy el is tűnik, a magenta zónákban pedig a Hold és a bolygók kivételével szinte semmi nem látszik. Ahogy egyre több izzót kapcsolunk fel, egyre messzebb kerülünk a csillagos égbolttól – tengerek közepére kell hajóznunk, havas hegycsúcsokra kell felmásznunk, ha még látni akarjuk azt, ami pár száz éve teljesen megszokott látvány volt bármelyik parasztház udvaráról. Villanykapcsolókkal pusztítjuk el a kulturális örökségünket úgy, mintha ágyúkkal lőnénk a budai várat. 

Söge

További cikkek

Hol a jogos felháborodás és a vandalizmus határa?
Hol a jogos felháborodás és a vandalizmus határa?
Vörös festékfoltok borítják számos európai uralkodó szobrait a kontinensen, a vandálok pedig egy olyan zavaros indok mögé bújnak, mint amilyen zavarodottak azok, akik megpróbálják felfogni ezt a folyamatot.
Nézz, nézz a csillagos ég felé!
Nézz, nézz a csillagos ég felé!
A zavartalan nyári éjszakák egyik legkedvesebb elfoglaltsága az égbolt fürkészése hullócsillagok, különös bolygóállások után kutatva. Látványos égi jelenségek a közeljövőben is várnak ránk, de vajon mibe érdemes befektetni, ha több titkát is szeretnénk felfedezni az univerzumnak és hol vannak a legjobb megfigyelőpontok? Szabó Róbert csopaki csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója adott nekünk útmutatást.
Végre Veszprémben is lehet kertmozizni
Végre Veszprémben is lehet kertmozizni
Nem egy új vállalkozás, inkább néhány lelkes fiatal megvalósult álma, az Ifjúsági Ház kertjében kéthetente jelentkező filmklub viszont végre lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen a Balatonig utazni, ha kertmozizni szeretnénk.
Merre halad a világ?
Merre halad a világ?
Erősödő online tér, okos megoldások, átalakuló média: a jövőnket tényleg az algoritmusok fogják alakítani vagy az offline még nyerhet teret? Ezt kutatja a Veszprém Portré legújabb száma.
Összművészeti érzékenyítés lélektől lélekig
Összművészeti érzékenyítés lélektől lélekig
Harmadik alkalommal rendez érzékenyítő fesztivált a Petőfi Színház júliusban.
2020. július 6. // Csaba névnap