Évről évre egyre nő idehaza is a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca, az NRC online piackutató pedig tavaly országos reprezentatív kutatást végzett a GreenGo elektromos autó- megosztó megbízásából, hogy vajon a kínálathoz igazodik-e a kereslet is, és hajlamosak vagyunk-e akár többet áldozni arra, amiről tudjuk, hogy zöld. Az eredmények szerint viszonylag igen: a kutatás alapján a magyarok 42%-a hajlandó nagyobb összeget költeni egy-egy környezetbarát termékért – nagy részük akár 10-30 %-kal is többet, mint egy hagyományosért.
A számok alapján úgy tűnhet, a zöld életmód egyre kevésbé számít luxusnak, a részleteket megnézve viszont egy kicsit árnyaltabbá válik a kép. Egyrészt, a zöld felfogás irányába folyamatosan elkötelezett réteg még mindig csak 8%-át adja a 18-59 éves korosztálynak, másrészt ez a réteg is viszonylag homogén: több mint harmadát a 30-39 éves korosztály teszi ki, a csoport több mint kétharmada pedig városban lakik és több mint felük gyermek nélküli háztartásban él.
Fotó: Anna Oliinyk - Unsplash
Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője szerint tehát továbbra is érvényes az a tapasztalat, hogy bár a környezetbarát életmódra való törekvés egyre többeket vonz, a magasabb termék- és szolgáltatásárak eltántorítóak lehetnek.
Ez pedig visszavezet a régi kérdéshez:
a zöldítés tényleg luxus lenne, a tehetősebbek, a jobb életkörülmények között élők kiváltsága? A válasz igen is, meg nem is.
Nem, hiszen a környezetvédelem sokkal hatalmasabb és komplexebb terület annál, mint amiről mostanában leginkább szó esik: az egyszer használatos műanyagok és a kemikáliák kiváltásáról, a csomagolásmentes bevásárlásról, a helyi termelőktől és fenntartható gazdálkodásból származó ételek fogyasztásáról, a veganizmusról vagy éppen a repülés ökológiai lábnyomáról. A zöldebb életformának rengeteg apró, de fontos lépése lehet ezeken kívül is, amelyek ráadásul költséghatékonyak is.
Ilyen például a sokkal kevesebbszer tárgyalt energiafogyasztás területe: a használaton kívüli készülékeink áramtalanításával nemcsak a saját fogyasztásunkat csökkenthetjük, de a Föld szén-dioxid kibocsátásának jelentős részéért felelő elektromos áram előállító műveket is arra „kényszeríthetjük” egy idő után, hogy kevesebb áramot termeljenek (persze ehhez tömegesen kell így tennünk). Drága és a környezetet megterhelő vízkőoldók helyett még mindig kiváló megoldás a takarításhoz az ecet vagy a szódabikarbóna, és az ördögtől valónak tekintett nejlonzacskót sem muszáj azonnal eldobni, lehet újra használni. A környezetért tehát szerényebb anyagi körülmények között is lehet tenni, sőt, ha kevésbé píszík akarunk lenni, azt is mondhatjuk, hogy az tud igazán környezetbarát módon élni, akinek autó híján eleve nincs lehetősége szén-dioxidot pöfögni a levegőbe vagy éppen szezononként váltogatni a ruhatárát.
Fotó: Markus Winkler - Unsplash
Ugyanakkor hazugság lenne azt állítani, hogy a környezetvédelem egyes formái ne számítanának luxusnak a társadalom bizonyos rétegei számára. Mert hiába zöldebb és etikusabb helyi termelőtől megvenni a tojást meg a burgonyát meg a görögdinnyét, ha a hipermarket 100 forinttal olcsóbban adja, annak, aki mélyszegénységben él vagy minimálbérből, bizony nem az etikusság, hanem az olcsóság fog számítani. És ugyanez igaz a kézműves szappanra, a fa fogkefére, az elektromos autóra, meg a kínaiban vagy a fast fashion üzletben vásárolt ruhára – fontos, hogy tudjunk róla, hogy az 5000 forintos farmerrel egy kizsákmányoló rendszert támogatunk, és lehetőség szerint tegyünk is ez ellen, de ezt valószínűleg nem az tudja megtenni, aki maga is 30 ezer forintból próbál meg felruházni egy egész családot.
A nap végén mindig a pénz számít – mondta nekem nemrég egy interjúalanyom, és bár ez meglehetősen cinikusan hangozhat, sajnos valahol a környezetvédelemre is érvényes.
Nem igaz, hogy az ökotudatosság csak elköteleződés kérdése – valójában a lehetőségek függvénye is.
Annak, hogy meg tudod-e vásárolni a drágább ételt, ruhát, mosogatógépet, teszem azt, repjegyet, hogy egyszer egy évben élőben láthasd a külföldön élő unokádat. A rendes tüzelőt, ami a szeméttel ellentétben nem károsítja annyira a környezetet – aminek az elégetése ugyan egyáltalán nem szabályos, de legalább meleget ad télen…
Fotó: Pexels
Vagy annak, hogy van-e a közeledben csomagolásmentes bolt, netán piac, vagy ezért tömegközlekedés híján 30 km-t kell autóznod, amivel nem mellesleg egy csomó szén-dioxidot termelsz. Már ha egyáltalán vagy olyan egészségi állapotban, hogy tudsz autózni… vagy egy másik területet említve, vegán étkezésre váltani…
Annak, hogy a munkád elvégzése meg a háztartás vezetése, a családi élet mellett még van-e időd meg energiád arra is, hogy saját mosószappant főzz vagy kertet gondozz, vállalva azt a lehetőséget is, hogy a belefektetett energia, idő és pénz ellenére a kiszámíthatatlan időjárás miatt elfagy/elszárad/elrohad a termés.
Ahogy említettem, a környezetvédelem roppant komplex terület, amit nem szabad és nem is lehet csak egyoldalúan megközelíteni, márpedig sajnos itt is hajlamosak vagyunk túl könnyen ítéletet mondani egymás felett és azért megszégyeníteni másokat, mert nem ugyanazt az utat követik, amelyet mi kinéztünk magunknak. Holott éppen az lenne a lényeg, hogy felismerjük, a rendszer mennyire összetett, és hogy egy-egy pici cselekedetnek is lehetnek következményei, negatív és pozitív irányba egyaránt.
