A felhő modellek típusait két irányból is lehet szemlélni. Mindkét szemlélet a szolgáltatások formáját csoportosítja, de különböző szempontok szerint.
A legismertebb Felhők nyilvánosak
Publikus felhőnek általában a legnagyobb szolgáltatók (Amazon, Google, Microsoft, Alibaba, Google, IBM) termékeit nevezzük.
Lényegében, a Google kivételével, ezek mind teljes vállalati infrastruktúrát (IaaS) értékesítenek, amiken belül a szolgáltatásokat egyenként, külön-külön, de akár teljes egészében is igénybe tudjuk venni egy bármilyen nagyságú vállalkozás üzemeltetésére.
A Google esetében ez csak bizonyos vállalkozásokra igaz, de el lehet képzelni olyan céget (és bizonyosan létezik is ilyen a világon), amelyet teljes egészében Google/Youtube applikációk üzemeltetik.
A Microsoft ismét piacvezetővé vált
Ennek ellenére a Publikus Felhőre és az IaaS-ra a legjobb példák a Microsoft Azure és az AWS infrastruktúra szolgáltatásai. Ezek legnagyobb előnye, hogy lehetőség van használat alapú díjszabást választani a szolgáltatásaiknál.
Tehát, ha csak egy virtuális gépre lenne szükségünk valami miatt, vagy szeretnénk, hogy a fotóinkat mesterséges intelligencia elemezze vagy retusálja, esetleg csak egy nagyobb tárhelyre van szükségünk, ahova adatainkat archiválhatjuk, vagy webes alkalmazásunkat szeretnénk egy konténerben futtatni stb., akkor nem kell más szolgáltatásért is fizetnünk, hanem csak azért, amire szükségünk van.
A magán Felhők biztonságosabbak?
A privát Felhő ismérve, hogy vagy egy vállalat magán szerverparkján futó (Microsoft vagy Linux) környezeten alapuló megoldás, vagy a Servergardentől bérelhető, általában egy bizonyos applikációt kiszolgáló környezet.
Ezen környezeteket általában szolgáltatásként értékesített platformoknak és/vagy szoftvereknek (PaaS és SaaS) nevezzük.
De itt azért muszáj példának ismételten felhozni a Google-t, hiszen ők inkább ezen utóbbi kategóriákba esnek az ingyenes, különféle webes applikációikkal.
Létezik közösségi Felhő is
A közösségi Felhő szolgáltatások a privát felhő egy összetettebb változata, ahol a felhő célja egy végfelhasználói csoport kiszolgálása. Ilyenek lehetnek egészségügyi, banki, gazdasági spekulációs szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó applikációk és eszközök egy platformra csoportosításai.
Megjelentek a hibrid Felhők is
A multi felhő, de nevezzük inkább multi-cloudnak, ami két vagy több megoldás összevonásából születik meg. Ennek egy egzakt formája a Hibrid-felhő, ahol kifejezetten a publikus és privát felhő előnyeinek összemosásáról van szó. Annak ellenére, hogy mindegyiket felhőnek hívjuk, igen sok eltéréssel bírnak egymástól.
Közös bennük az, hogy a szoftverek és szolgáltatások nem a lokális gépünkön (on-premise) futnak és az adatok csak igen kis részét tároljuk a lokális adattárainkon, helyette egy másik számítógép végzi a számításokat és az adattárolás nagy részét.
Ezeket a „felhőn” futó szolgáltatásokhoz különböző portokon keresztül, távoli eléréssel tudunk csatlakozni.
Tehát láthatjuk, hogy a felhő alapú számítástechnika igen sokrétű, funkciójában igen szerteágazó dolog.
