A koronavírus miatti veszélyhelyzet ugyan már megszűnt, de a bevezetésekor a távmunkára egyik napról a másikra kellett átállnia nem csak az iskoláknak, hanem a cégeknek is. A vállalati életet leginkább a 2010-ben berobbant felhőalapú szolgáltatások könnyítik meg, melyekkel bárhonnan, bármilyen számítógéppel használhatók biztonságosan a legkülönfélébb szoftverek. Pichner Tibor, a veszprémi székhelyű IT-szolgálgatásokkal foglalkozó Macrotel kereskedelmi vezetője a Vehir.hu kérésére osztotta meg tapasztalatait arról, hogy miként reagáltak a városban működő cégek az új helyzetre.
„Voltak Veszprémben vállalatok és vállalkozások, melyek már eleve felhőalapú szolgálatatásokat használtak. Nekik nem jelentett gondot az átállás, ám akadtak olyanok is, akik nem léptek időben. Értük aggódunk, hisz az előrejelzések szerint ősszel jöhet a második hullám”
- mondta.
Ahol a felhőszolgáltatásokat használják, nagyon gyorsan tudtak reagálni, és home office-ra váltani. Aki rendelkezett notebookal, csak hazavitte, és ugyanúgy tudott otthonról dolgozni, mintha az irodában ült volna.
„A mi partnereink főleg veszprémi cégek, amelyek jellemzően felkészültek voltak az átállás idején. Akadtak azonban olyanok vállalkozások is, akik számára ugyan elérhetőek voltak a felhőszolgáltatások, mégsem használták ki. Ők nagy terhet róttak ránk az első két hétben, hisz rekordidő alatt kellett céges laptopokat beszerezni, szoftvereket telepíteni és megtanítani azok használatát. Általában hónapokra előre tervezetten tudjuk, hogy egy cég mikor szeretné bevezetni például a Microsoft 365 nevű szoftvercsomagot, ami komoly tervezést és időt igénylő feladat. Ez most pár napra rövidült le azoknál a cégeknél, akik felvállalták, hogy muszáj lépniük, ha életben akarnak maradni.”
A Macrotelnél tapasztaltak olyat is, hogy voltak cégek, amik továbbra sem akarták meglépni a felhőalapú szolgáltatás igénybevételét, ezek számát néhány %-ra teszi az ügyfélkörükön belül. „Értük aggódunk. Ők valószínűleg azért nem léptek, mert nem értik ezt a világot, vagy nem nőttek fel a felhőtechnológiákhoz”-mondja Pichner Tibor, aki szerint informatika nélkül ma nehéz vállalkozást üzemeltetni.
A Macrotel szerint a kicsi, 1-3 fős vállalkozások örültek legjobban az átálláskor, hisz a felhőalapú szolgáltatások alapjai ma már kiforrottak és olyan technológiák adják az alapját, amiket korábban nagyvállalatok használtak. „A kis cégeknek jó lehetőség volt a vírus arra, hogy hirtelen váltsanak, modernizálják magukat és lépjenek egyet előre. Az akár 20-25 eszközt is tartalmazó szoftvercsomagok megkönnyítik számukra a munkát”- mutatott rá az előnyökre.
Biztonságos videókonferencia
A veszélyhelyzet alatt a Teams nevű videókonferencia szoftvert kapott sok szerepet, a legtöbb veszprémi cégnek ennek használatát kellett megtanítani. Ez sokaknál adott volt, de nem lépték meg mindenhol, hogy használják. Helyette ingyenes megoldásokkal éltek, például Zoommal vagy Facebook Messengerrel, ami azért veszélyes, mert kikerülhet a céges adatvagyon:
„Ha elkezdek én vállalati dolgokról Facebookon beszélgetni valakivel, az kikerül a Messenger profilomba és a cég elveszti a kontrollt az adatok felett. Ezek akár tervrajzok és érzékeny adatok is lehetnek. Egy fizetős, céges csetes megoldás esetén cégen belül marad a kommunikáció. Ha egy kollega távozik, így nem tud hozzáférni a céges accountjához, így a céges dolgokhoz sem. Egy Messengernél viszi magával az információkat, és a cég elveszti a kontrollt az adatai felett”- hívta fel a figyelmet a cég képviselője arra, hogy miért nem éri meg a vállalkozásoknak ingyenes szolgáltatásokat használni.
Pichner Tibor a cég irodájában beszélt portálunknak a vállalati informatikai rendszerekről.
„Gondoljunk csak bele, ha egy cég elveszti az adatait, vagy csak papíron vannak meg a szerződések, számlák, abból hány nap felállni, ha egyáltalán fel lehet? Ez napokba, hetekbe is belekerülhet. Kérdés, hogy annak kiesését túléli-e a cég?”-hívta fel a figyelmet az adatmentés, és adatbiztonság fontosságára.
Az ingyenes levelezést nyújtó szoftverek, mint például a Gmail sem minden esetben megfelelő a szakember szerint. „A Gmailnél az adatainkkal fizetünk a szolgáltatásokért. Folyamatosan elemzik az adatainkat, ebből építi fel magát a Google. Tudják, hogy mikor van repülőjegy foglalásunk, szállásfoglalásunk, kikkel levelezünk, milyen stílust használunk. Egy fizetős szolgáltatásnál ilyen típusú elemzés nem történik.”
Elmondása szerint a videókonferencia szoftvereken és levelezőkön kívül a közös dokumentumszerkesztő programok, a vizsgáztatószoftverek, a közös naptárak és a kérdőívek kerültek előtérbe a cégek életében, amelyekkel például online közgyűléseket is le tudtak bonyolítani.
Pichner Tibor a Vehir.hu-nak elmondta azt is, hogy, a legtöbb partnerük tudomásul vette, hogy vigyázni kell az adataikra, és gazdájuknak lenni, hogy a dolgok a terveik szerint alakuljanak. Úgy véli, a „szomszéd gyerek” megoldásokban nem szabad bízni, hisz azok hosszútávon nem fognak működni.
Akár többször is lehetne home office
A szakember úgy látja, a nagy tanulság az, hogy bár a home office korábban is rendelkezésre állt, de a cégek nem preferálták, mert nem látták, hogy az adott alkalmazott mennyit dolgozik és mit csinál.
Tapasztalatuk szerint akik most dolgoztak először otthonról, nem hagyták azt abba, amikor lejárt a munka idejük, hanem 10-12 órát töltöttek a gép előtt. Ezek a munkatársak sokkal hatékonyabbak és pontosabbak lettek, mintha az irodában töltötték volna az idejüket. Pichner Tibor szerint a home office, mint olyan, a vírus után is fenntartható azon cégek számára, akik alkalmazottai szívesen dolgoznak otthon és megfelelő technikai háttérrel rendelkeznek.
