Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Lássuk a medvét!

2020. július 1. 4:00
Elkészült a Veszprémi Állatkert legújabb attrakciója, a medvekifutó. A négy fekete medve már birtokba is vette új élőhelyét, a látogatók pedig több szinten, különböző látószögekből is megcsodálhatják őket.

A fekete medvék eredeti birodalma meredek sziklákkal tarkított táj, melyeken az állatok kedvükre mászhatnak, kergetőzhetnek. Mivel a fekete medvék rendkívül mozgékony állatok, ezekre az adottságokra figyeltek a tervezők, amikor megtervezték az új veszprémi kifutót.

A Fejes-völgyi részen elterülő 2000 m2-es területen további két mászóka is épült, melyek között egy medence is helyet kapott, hiszen a medvék kiválóan tudnak úszni. A kifutóhoz egy közel 200 m2-es ház is tartozik, ahol az állatok alvóhelyét alakították ki.

A kifutó előtt egy fém hídszerkezeten a látogatók felülről is rálátnak majd a medvékre, így még különlegesebb és eddig nem látott perspektívából lehet majd megtekinteni az Észak-Amerikában őshonos állatokat.

A csütörtök délelőtti átadóünnepségen Ovádi Péter országgyűlési képviselő elmondta a jelenlévők előtt, hogy amikor a Parlamentben a képviselőtársai közt szóba kerül Veszprém, szinte minden esetben megemlítik a város európai színvonalú állatkertjét. Nem vitás, hogy a Királynék városának egyik legnagyobb turisztikai attrakciója az intézmény, ami évente 400 ezer látogatót vonz ide, fogalmazott a képviselő.

Kiemelte a hosszú távú stratégia fontosságát, hiszen csak biztos elképzelések mentén lehet stabilan építkezni. Ezt az építkezést segíti a Modern Városok Program keretében kapott 2,5 md Ft-os állatkerti támogatás is.

Porga Gyula polgármester szintén ezt a támogatást emelte ki, amiről még 2016-ban állapodtak meg Orbán Viktor miniszterelnökkel. A Modern Városok Program keretében már összesen 45 md Ft közvetlen támogatás érkezett Veszprémbe, ezáltal a veszprémi vállalkozókhoz is, az állatkerti fejlesztés pedig kitűnő példa arra, hogy a Kormánnyal együttműködve hogyan fejlődhet egy város és annak turisztikai attrakciói.

Porga Gyula továbbá kiemelte, hogy nem csak turisztikai célú fejlesztésekre hegyezik ki ezeket a támogatásokat. A cél, hogy a város szolgáltatásai és infrastrukturális adottságai is egy magasabb szintet képviseljenek, az emberek pedig joggal lehessenek büszkék arra, hogy Veszprém az otthonuk.

Török László az állatkert igazgatója szerint a Modern Városok Program olyan mérföldkő az állatkert 60 éves életében, amire még sosem volt példa. Az igazgató három csoportba rendezte a fejlesztéseket, amelyek már megvalósultak a Fejes-völgyben és a Gulya-dombi részen.

Az első csoportba sorolta azokat a beruházásokat, amelyek az állatok élőhelyeit tették még eredetibbé, modernebbé, miközben a látogatók olyan élményt kapnak, mintha eredeti élőhelyükön ismerkedhetnének a vadállatokkal. Példaként említette az igazgató az Afrika Szavanna kifutót, vagy az oroszlánházat, de veszprémi különlegesség az is, hogy az országban itt van a legnagyobb tevekaraván.

A második csoportban az olyan turisztikai fejlesztéseket említette az igazgató, mint amilyen az Afrika Szavanna Játszótér, a Gulya-dombi bejárat közvetlen szomszédságában. Ez a fejlesztés átlagosan 1,5 órával tartja tovább az állatkertben a családos látogatókat.

Végezetül nem annyira látványos, mégsem elhanyagolható az operatív központ fejlesztése sem, amely a háttérmunkában segít sokat az állatkert dolgozóinak.

Az igazgató végezetül megköszönte a város, valamint a magyar kormány támogatását ahhoz, hogy elképzeléseik megvalósulhassanak, továbbá kiemelte a medvekifutó megvalósításában résztvevő partnereket is, a Vemévszer Kft-t, mint kivitelezőt és a VeszprémTerv részéről Boros Zsombor tervezőt.

A Fejes-völgyi terület rekonstrukciójával további két bemutatóhely is megújulhatott, így az állatkert már meglévő guanakó csapata is új házzal és kifutóval büszkélkedhet, ám egy új fajjal is gyarapodhatott az állatállomány, mégpedig a Veszprémi Állatkertben eddig még soha nem láthatott rénszarvasokkal. Az új kifutók mindegyikhez szigetelt ház és fedett beálló tartozik, így az időjárástól függően az állatok mindig kikereshetik a számukra legmegfelelőbb helyet.

A fekete medve, vagy baribál Észak-Amerika nehezen megközelíthető erdeinek lakója. Szőre általában fekete, ám a nyugati tájakon előfordulnak barna, fahéj, illetve krémszínű egyedek is. A hímek és nőstények csak a párzási időszak alatt, rövid ideig élnek együtt. A bocsok csupaszon és vakon jönnek a világra januárban, vagy februárban, amikor anyjuk téli álmot alszik. Egészen 17 hónapos korukig együtt maradnak.

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
MÁV: kevesebb a bliccelő közélet MÁV: kevesebb a bliccelő A 2024 márciusában bevezetett tarifareform egyszerűsítette a kedvezmények rendszerét és sokak számára tette olcsóbbá az utazást a helyközi közösségi közlekedésben; egyszerűbbé vált a kedvezményre jogosultak ellenőrzése a MÁV-csoport járatain, és a jegy nélküli szabályszegések száma is jelentősen csökkent - közölte a vasúttársaság szombaton az MTI-vel. tegnap 10:39 Fiatal építészek, akik a remekművet hajszolják közélet Fiatal építészek, akik a remekművet hajszolják Beszélgetős délutánt szerveztek az építész Mesteriskola bemutatására pénteken a Tegulariumban. tegnap 15:27 A Pannon Egyetem adhat még nagyobb lendületet a kretív ipar fejlődésének Pannon Egyetem A Pannon Egyetem adhat még nagyobb lendületet a kretív ipar fejlődésének A Pannon Egyetem lehet az egyik kulcs abban, hogy a Bakony-Balaton régió megvalósítsa azt a célját, ami már az Európa Kulturális Fővárosa projekt tervezésénél felmerült, mint a térség kitörési lehetősége. Ennek, a kreatív régió koncepciónak egyszerre vannak társadalmi és gazdasági vetületei is, az egyetem pedig a legújabb közfeladat-finanszírozási szerződésének köszönhetően hosszú távon is stabil bástya tud lenni, hogy a régió megvalósítsa ezt a tervét. Hogy pontosan mit értünk kreatív régió alatt, milyen út vezet oda, hogy egy térség elmondhassa magáról ezt, péntek délután tartottak sajtótájékoztatót a Pannon Egyetemen. 2025. január 24. 22:43 Több mint tízmillió forintot adtak Lando Norris herendi sisakjáért Herendi Porcelánmanufaktúra Több mint tízmillió forintot adtak Lando Norris herendi sisakjáért A McLaren Forma-1-es versenyzőjének tavalyi Magyar Nagydíjon viselt bukósisakjáért valaki tízmillió forintnál is többet kínált. Az összeget jótékony célra fordítják. 2025. január 24. 11:34

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.