Ahogy azt Porga Gyula polgármester előterjesztőként elmondta, nem először kell hozzányúlni a büdzséhez a világjárvány megjelenése óta.
– Áprilisban komoly változásokat kellett eszközölnünk a költségvetésben: kivettük a kieső adóbevételeket, elszámoltunk az intézményi kieséseket, számolnunk kellett az ingyenes parkolás miatt kieső bevétellel. Természetesen ha a bevételeink csökkennek, a kiadásokat is le kell faragni, ezért olyan támogatásokat igyekeztünk csökkenteni, amelyek a város működését nem veszélyeztetik. Ezúttal két adónem csökkenésével kell kalkulálnunk: 400 millió forinttal kevesebb iparűzési adó bevétellel számolunk, az idegenforgalmi adó kiesése pedig 445 millió forintos bevétel-elmaradást jelent. Összesen tehát mintegy 900 millió forintot kellett átrendeznünk az eredetileg elfogadott 2020-as költségvetéshez képest, ami újabb nehéz döntésekhez vezetett – vázolta fel a polgármester.
Porga megjegyezte: a 2021-es esztendő nehezebb lesz, mint az idei, hiszen az idei gyengébb teljesítményre kell építkeznünk a következő költségvetés összeállításakor. Hozzátette, jövőre a kormányzat átrendezi az önkormányzatok terheit: igaz, hogy elesünk a gépjárműadótól és többlet szolidaritási adót kell fizetnie a településnek, a működési támogatásait viszont mintegy egymilliárd forinttal növeli az állam.
Katanics Sándor szerint nehéz időszak áll mögöttünk, és nem tudjuk, mi vár még ránk, hiszen nap mint nap hallunk híreket újabb európai gócpontok kialakulásáról. Fel kell készülnünk az esetleges következő hullámra, ez azonban nem lehetséges akkor, ha a helyi szintről elvonják a forrásokat. Valószínűleg az ezt követő időszakban gyakrabban kell likviditási hitelhez nyúlnunk, amit nem feltétlenül fogunk olcsón megkapni, a drága hitelt pedig az adófizetők pénze bánja – intett a DK-Szakszervezet frakció vezetője.
Ezt követően egyre inkább elkanyarodott a párbeszéd a költségvetésről, és arról bontakozott ki vita, milyen segítséget kell nyújtania a bajba jutottaknak: az elhangzott hasonlat szerint a halászoknak nem halat kell adni, hanem hálót, hiszen az hosszabb távon segít. Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: a gazdasági társaságok és civil szervezetek működését és életben maradását nem az önkormányzatnak kell magára vállalni; az önkormányzat valamennyi olyan eszközzel jelen volt a pandémia idején, amivel egy település élni tud. Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-P) felfogása szerint viszont a képviselők esküjük szerint nemcsak az önkormányzati tulajdonú társaságokért felelősek, hanem mindegyikért, amelyik Veszprémben létezik.
Porga Gyula szerint nem lehet a jelenlegi városvezetést azzal vádolni, hogy csak az önkormányzati tulajdon fejlesztésével foglalkoznak, az elmúlt években bőven akadt példa arra, amikor magántulajdonú ingatlanokat is be tudtak vonni a város fejlődésébe, a Hangvilla épülete vagy a belvárosi rehabilitáció erre országos értékű példa. Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz-KDNP) hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy a Modern Városok Programban is olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek a helyi gazdaság fejlődését szolgálják, azokat a helyi cégek bevonásával dolgozták ki.