2020. augusztus 12. // Klára névnap

Nézz, nézz a csillagos ég felé!

A zavartalan nyári éjszakák egyik legkedvesebb elfoglaltsága az égbolt fürkészése hullócsillagok, különös bolygóállások után kutatva. Látványos égi jelenségek a közeljövőben is várnak ránk, de vajon mibe érdemes befektetni, ha több titkát is szeretnénk felfedezni az univerzumnak és hol vannak a legjobb megfigyelőpontok? Szabó Róbert csopaki csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója adott nekünk útmutatást.

Mióta az emberiség tudatára ébredt, különös vonzódással bír a csillagok iránt. Már az ókori emberek is ismerték az égitestek napi és éves mozgásait, viszonylag pontos leírását adták a bolygók mozgásának, az pedig gyakorlatilag köztudott, hogy a tengerészek a csillagok és a bolygók mozgása alapján tájékozódtak. Ez egyébként ma sincs másként: a navigációs rendszerek, a GPS az égitestek mozgását vezérlő fizikai törvények pontos ismeretére épül. De a csillagászatnak számos egyéb gyakorlati haszna van: a wifi protokollt például rádiócsillagászok találták fel rádiótávcsöveik összekapcsolására, és a mai telefonokban használt kamerák elődei is léteztek már a 80-as években is. Az égbolt rendszeres megfigyelése pedig abban is segít, hogy időben felfedezzük és kezelni tudjunk egy, a Földet néhány tízmillió éves gyakorisággal veszélyeztető nagyobb aszteroidát – „nyilván nem úgy, mint Bruce Willis” – mondja Szabó Róbert.

Kimeríthetetlen kincsestár az ég

Ilyen részletességgel persze csak a kutatók foglalkoznak az univerzum titkainak felfedezésével, kisebb-nagyobb mértékben azonban mindannyian szeretjük felfedezni az égbolt csodáit. Ezek a csodák pedig szerencsére kimeríthetetlenek. Borsónyi vagy homokszem méretű, a Föld légkörébe érve nagy sebességgel felizzó és elégő törmelékeket, azaz meteorokat, vagy adott esetben meteorrajokat gyakorlatilag egész évben látni, de a leghíresebb kétségtelenül a Perseidák meteorraj, amelynek minden évben augusztus 12-13.-ra tehető a maximuma. Ilyenkor óránként akár 100 hullócsillagot is megfigyelhetünk, de érdemes már előtte és utána egy-két héttel is kémlelni az eget, mert tiszta idő esetén ekkor is jó eséllyel „kaphatunk” el párat.

Fotó: Szigeti Tamás / MTAFotó: Szigeti Tamás / MTA

A nyári éjszakák szép pillanata lehet az egyes bolygók megfigyelése is. „A Jupiter és a Szaturnusz is nagyon jól látszik most, egy kisebb távcsővel kifejezetten nagy élmény megnézni őket, és a jellegzetes fényük miatt az is könnyen felismeri őket, aki kevésbé jártas az égen. Ezek most éjfél körül delelnek, a déli láthatáron nem nagyon emelkednek magasra, és szépen kirajzolódik a korongjuk, valamint azok részletei is. A járványhelyzet alatt az esti égen nagyon sokáig meg lehetett figyelni a Vénuszt – más néven Esthajnalcsillagot –, sőt, olykor a nappali égen is látszott. Azóta viszont átkerült a Nap másik oldalára, így jelenleg a hajnali égbolton, a dél-keleti égen lehet látni hajnalcsillagként – aki kifejezetten korál kel, annak igen szép látványban lehet része.

Október 3-án egy fényes csillagot is megközelít a Vénusz, erről az együttállásról szép fotók készíthetők majd. Leginkább hajnalban, a Halak csillagképben látszik a Mars is, ami az év vége felé haladva egyre fényesebb lesz. A Merkúrt a Naphoz való közelsége miatt nagy kihívás meglátni – gyakorlatilag csak pár hét van az évben, amikor szépen látszik az alkonyati vagy a hajnali órákban. A legérdekesebb megfigyelési lehetőség július 17-én hajnalban lesz, amikor az összes bolygó felsorakozik a hajnali égen a Merkúrtól a Szaturnuszig, sőt az Uránusz, a Neptunusz és a Pluto és néhány törpebolygó is látszik, igaz, az utóbbiak csak távcsővel. A Naprendszerbeli objektumok ritka találkozóját a vékony holdsarló koronázza majd meg. Az elkövetkező napokban-hetekben pedig, ha szerencsénk lesz, akkor a hajnali égbolton egy akár szabad szemes láthatóságot is elérő NEOWISE-üstökös fog látszani” – mondja Robi.

Már szépen kirajzolódik a Jupiter az égen / Fotó: A Hubble 2019-es portréja a Jupiter bolygóról. Forrás: hubblesite.orgMár szépen kirajzolódik a Jupiter az égen / Fotó: A Hubble 2019-es portréja a Jupiter bolygóról. Forrás: hubblesite.org

Egy kisebb műszerrel viszont még így is millió szépséget fedezhet fel az ember az égen: például galaxisokat, gázköröket, halmazokat, kettős csillagokat. A bolygókkal szemben – amelyek folyamatosan változtatják a helyüket – ezek mindig ugyanott találhatók, megunni azonban így sem fogjuk őket.

Égi vadászat: a legjobb eszközök nyomában

Ha pedig már itt tartunk, érdemes kitérni arra, mibe is érdemes beruházni, ha az univerzum szépségeit saját szemünkkel szeretnénk tanulmányozni. Hullócsillagokat természetesen szabad szemmel is lehet látni felhőtlen, kevésbé fényszennyezett égbolton, és adott esetben a bolygókat is megfigyelhetjük így. „Ha valaki viszont ennél többre vágyik, de még csak épp elkezdte megismerni az égboltot, annak egy kis kézben tartható binokulár, egy vadásztávcső kezdetnek tökéletes lehet – tanácsolja Robi. – Ennél feljebb lépve már szaküzletben érdemes beszerezni egy nagyobb távcsövet – bevásárlóközpontokban is látni sok ilyet, azokat viszont nem ajánlanám, mert általában csalódást okoznak. Mivel a komolyabb műszereknek kicsi a látómezeje, kezdetben többnyire csak a Holdat, néhány bolygót tudunk megnézni vele, az igazi égi csemegék beállításához viszont már jobban kell ismerni az égboltot.”

Ahol a sötétség a barátod

Természetesen akármennyire profi a felszerelésünk, a legnagyobb segítségünkre mégis csak a sötétség lesz a megfigyelésben. Sajnos a városi, de egyre gyakrabban a kisebb településeket is érintő fényszennyezés miatt sötét helyet nem is olyan egyszerű találni, ráadásul a Hold egyes fázisai még akkor is bezavarhatnak, ha találtunk egy viszonylag ideális helyszínt.

Az égboltot teljes pompájában megmutató sötét helyre vágyó maximalistáknak alapvetően az országhatáron kívül kell keresgélni: a Föld legsötétebb helyei magas hegységekben, Chilében, az Atacama-sivatagban, a Kanári-szigeteken és Hawaii kialudt vulkánjainak tetején vannak 2-4000 m magasságban, de meglepően jó megfigyelőhely az Antarktisz is, ahol akár 6 hónapig is éjszaka lehet, így néhány kevésbé csapadékos, nyugodt légkörű pontján találhatók is automata távcsövek, melyeket a kutatók használnak.

A világ egyik legjobb megfigyelőhelye, az Atacama-sivatag /Fotó: Johnson Wang, UnsplashA világ egyik legjobb megfigyelőhelye, az Atacama-sivatag /Fotó: Johnson Wang, Unsplash

Ezekkel ugyan nem vetekednek, de nagy élményt jelentenek azért a hazai csillagoségbolt-parkok is: ezek, a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség által meghatározott, általában természetvédelmi területeken található parkok olyan helyek, ahol az elenyésző mértékű fényszennyezés miatt zavartalanul lehet szemlélni az égboltot. Magyarországon három ilyen csillagoségbolt-park található: a Zselicben, a Hortobágyon, valamint a Bükki Nemzeti Park területén jön létre egy. Robi munkahelye, a hazánk legnagyobb csillagászati kutatóhelyének számító Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetnek szintén van egy megfigyelőhelye a Mátrában, a Piszkés-tetőn.

Ha megtehetjük, egyszer az életben érdemes ezeket a helyeket is felkeresni, amennyiben viszont csak esti időtöltésként szeretnénk nézelődni, a környéken is találunk egészen jó helyeket. Kapásból ott van a Pannon Csillagda Bakonybélben, illetve a Balaton Csillagvizsgáló Balatonfűzfőn, ahol szakemberek mutatják meg az eget az érdeklődőknek.

Robi maga is tart időnként bemutatókat, nemrégiben Balatonfüreden, a Koloska-völgyben zajlott egy ilyen esemény. „Mivel sem a város, sem a Balaton fényei nem világítanak oda, az ottani parkoló, illetve rét meglepően jó hely. Némi hátránya ugyan van, mert a völgy kitakarja az égbolt egy részét, így a nyugati és a keleti égbolt egy részét nem látni, a déli horizontra viszont nagyon jó a rálátás, ami az égbolt egyik legérdekesebb része” – meséli.

A kifejezetten családbarát bemutatókon egyébként mindig az aktuális égbolt nevezetességeit mutatja meg szakember saját, 25 centi átmérőjű távcsövével – ezzel már a halványabb jelenségek is láthatók. „Általában a Holdat, a bolygókat nézzük meg: most épp a Szaturnuszt és a Jupitert. Előbbinek a gyűrűje, utóbbinak a négy nagyobb holdja is kitűnően látszott. A Jupiter felhősávjait is nagy élmény megpillantani. De szépen kirajzolódott a Tejútrendszer sávja és középpontja is, emellett több tucat hullócsillagot és rengeteg érdekes objektumot – csillagködöket, csillaghalmazokat, sőt távoli galaxisokat is láttunk, amelyek több millió fényévre vannak. Persze utóbbi esetében csak egy fénypacát lát az ember a legnagyobb távcsőben is, intellektuálisan mégis nagy élmény tudni, hogy annak az objektumnak, amit látok, 10 millió évvel ezelőtt indult el a fénye és a szememben ért célhoz – utal a csillagász Tóth Árpád Lélektől lélekig című versére.”

Fotó: Michał Mancewicz, UnsplashFotó: Michał Mancewicz, Unsplash

Végső soron, ahogy a horgászok mindig megtalálják a számukra legszimpatikusabb halfogó helyet, kis keresgéléssel, a várostól pár kilométerre eltávolodva bárki megtalálhatja a számára legideálisabb helyet. A Bakonyban például 20 évvel ezelőtt még rendszeresek voltak az amatőr csillagászati megfigyelő hétvégék, de sötét helyeket ma is találunk ott. Az erdők, magasabb hegységek tisztásai a legalkalmasabbak, de akár a Balaton közepe is jó lehet, bár Robi tapasztalatai szerint utóbbinál a pára miatt kicsit bágyadtabbak a csillagok. „Ilyen szempontból két feltétel kell a tökéletes megfigyeléshez: nagyon nyugodt és nagyon tiszta idő, amikor sem a por és a pára, sem a szél nem zavar, noha ez a szerencsés együttállás igazán ritka – ha legalább az egyik teljesül, már lehet megfigyeléseket végezni.”

A szerencsés együttállás része persze az is, hogy az ember éppen ráérjen égi jelenségeket megfigyelni, vagy olyan helyen tartózkodjon, ahonnan láthatóak azok. Nem véletlenül mondják, hogy a teljes napfogyatkozás „egyszer az életben” élmény: alapvetően csak egy szűk, kb. 100 kilométeres sávban zajlik és ritkán érint sűrűn lakott településeket – egy holdfogyatkozás ezzel szemben a Föld nagy részéről látható. „A modern technikának köszönhetően azért valamelyest ezekbe az élményekbe is belekóstolhatunk, ha utazni nincs módunk: egy-egy jelentős napfogyatkozást például általában az interneten is közvetítenek, de ott lenni és átélni azért természetesen semmivel sem összehasonlítható élmény” – mondja Robi, aki már négy teljes napfogyatkozást látott négy különböző kontinensen. Amatőr csillagászok pedig adott időre, megadott területre állítva kibérelhetnek telepített távcsöveket, amelyekkel a látványos égi jelenségek és objektumok távolról is megörökíthetők.

Szabó Róbert Ajkán született, és már korán eldöntötte, hogy csillagász szeretne lenni. A Bródy Imre Gimnázium elvégzése után az ELTE-n szerzett matematika-fizika szakos tanári, valamint csillagász diplomát. Ezt követően a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa lett, melynek ma már igazgatója. Lendület kutatócsoportjával együtt munkája során olyan csillagok viselkedését vizsgálja, melyek változtatják a fényességüket, instabil állapotban vannak, kitágulnak és összehúzódnak. A csillagok fényességváltozásának pontos megfigyelésével rengeteg információ nyerhető a csillagok belsejéről, ugyanezek a megfigyelések pedig abban is nagy segítséget nyújtanak, hogy új bolygókat fedezzünk fel távoli csillagok körül. Ez rendkívül fontos lépés, hiszen míg 25 évvel ezelőtt egyetlen másik naprendszert sem ismertünk a sajátunkon kívül, ma már több mint 4000 exobolygóról tudunk, azaz olyan bolygókról, amelyek távoli csillagok körül keringenek. Róbert emellett jelenleg egy olyan projektben vesz részt az USA vezetésével, amelynek részeként Chilébe telepítenek egy teleszkópot, hogy a következő években három naponta körbefényképezzék a látható eget. Ezzel olyan mélységben fogjuk látni az égboltot, ahogy korábban sosem, és az emberiség történetében először mindenki választhat magának egyedi csillagot, hiszen az égboltfelmérő program közel 20 milliárd csillagot fog megfigyelni.

 Nyitókép: Greg Rakozy, Unsplash

Bertalan Melinda

További cikkek

85 éves a Bakonyi Ház
85 éves a Bakonyi Ház
Bár létrehozása óta átesett néhány megpróbáltatáson, a Bakonyi Ház 1935 óta mutatja be parasztpolgári élet egy-egy mozzanatát.
Mintegy 40 magyar film közül válogathatunk a Filmpikniken
Mintegy 40 magyar film közül válogathatunk a Filmpikniken
Akik maradtak, FOMO, Valan, Alvilág. Mindez csak ízelítő abból a gazdag film és sorozatkínálatból, amivel a Veszprém-Balaton Filmpiknik szervezői várják a mozirajongókat szeptember 3–5. között.
Folytatják, amit Szent István elkezdett - így fog megújulni a veszprémi vár
Folytatják, amit Szent István elkezdett - így fog megújulni a veszprémi vár
Pár napja jelentették be, hogy az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt költségeinek fedezésére a magyar kormány 50 milliárd forint költségkeretről döntött, emellett pedig a Főegyházmegye is részesül egy 40 milliárdos támogatásban. Utóbbi esetében végignéztük, hogy milyen beruházásokat terveznek a várban megvalósítani.
Kijött Magdolna előzetese
Kijött Magdolna előzetese
A veszprémi Szeretfilm Stúdió által készített Magdolna című játékfilm szeptember 17-től kerül a hazai mozikba, de a film hivatalos plakátja és az előzetese már most megtekinthető.
Az első utcazenész már megérkezett
Az első utcazenész már megérkezett
Elkészült Kolodko Mihály gerilla szobrászművész második, Veszprémbe tervezett miniszobra: az utcazenészt formázó figura a Kossuth utca alján kapott helyet.
2020. augusztus 12. // Klára névnap