A trianoni békediktátum 524 oldalon taglalta azokat az intézkedéseket, amelyeket az I. világháborúban vesztes Magyarországnak – pontosabban az aláírás idején hivatalos államformáját tekintve király nélküli királyságnak – el kellett fogadnia az antant szövetség hatalmainak diktálása mellett. A legismertebb ilyen intézkedés a határvonalak átrajzolása volt, amellyel Magyarország elvesztette területeinek 2/3-át és lényegében kialakultak a mai országhatárok a Kárpát-medencében.
1920. június 4-én aláírták a békeszerződést, ezzel pedig elindítottak egy olyan hógolyót, ami alig egy évtizeden belül teljesen átrajzolta a határok után a magyar polgárság társadalomképét is. Ez viszont már nemcsak a budapesti szalonokban és a fővárosi értelmiségi körökben érződött, hanem az egész országra hatással volt, benne a Dunántúlra is, ahol a Balaton térségének is új irányvonalat szabott.
A háború előtt a magyar polgárság egy olyan szűk, de tehetősebb középosztálybeli réteget jelentett, akik egy zártabb közösséget alkottak a társadalmon belül is, ez pedig olyan területeken is szembetűnő volt, mint például a házasodási szokások, vagy szabadidejükben az utazás és az aktív kikapcsolódásra való igény.
Az I. világháború utáni politikai átrendeződés viszont elkezdte lebontani ezt a rendszert, bármennyire is próbálta ez a réteg fenntartani a korábbi életstílusát, valamint annak színvonalát. A városi kispolgárság számára megnyílt a lehetőség, hogy egy társadalmi szinttel feljebb lépjenek, ők is középosztálybeliek lehettek, miközben a hagyományos polgárság próbálta kevés sikerrel megőrizni a tradicionális helyzetét.
Ez a társadalmi felhígulás pedig kezdett megnyilvánulni az olyan mindennapi szokásokban is, mint például egy nyaralás, vagy hétvége megtervezése. Trianon előtt a polgárság kedvelt úti célja volt a monarchián belüli valamely kedvelt tengerparti város, elsősorban Fiume. A húszas években viszont ezek a lehetőségek már nem voltak olyan könnyen elérhetőek, ezért az új, trianoni határokon belül kezdtek el keresgélni az immáron a kispolgársággal felduzzadt középréteg tagjai nyaraló helyszíneket.
Ekkor született meg a kor egyik hívószava: Nyaralj itthon!
A Balaton szinte adta magát, habár a magyar tenger és azon belül is az északi part korábban főleg az értelmiségi köröknek volt a bázisa, így még hátra volt a felfedezése a középosztály új tagjainak.
Mivel az északi oldal Balatonfüreddel az élen továbbra is azt a tradicionális és zárt miliőt képviselte, amit a háború előtti középosztály tagjai vallottak, a fővárosi polgárság tagjai a déli part felé kezdtek orientálódni. A kereslet és a kínálat itt hamar találkozott, a somogyi részt felparcellázták, ahol elkezdtek felépülni a hétvégi nyaralók, anyagi lehetőségektől függően a kisebb-nagyobb családi házak is. Sorra nyíltak a panziók, szállodák is, valamint nyugati mintára Siófokon az első revüműsort adó mulató is. A vasút mellett elkészült a műút is a fővárostól, ez gyakorlatilag a mai M7-es pálya nyomvonala, valamint Siófok mellett Balatonkilitin repülőteret is építettek. Ezen kívül elindult a kompforgalom is a két part között.
Amíg az északi parton egy sokkal nyugodtabb és inkább szellemi közélet folyt, addig délre tömegek érkeztek, akik nagyobb történelmi tradíciók hiányában saját maguk építették és alakították a déli-part világát. Ez a part jóval könnyedebb, bohémabb kikapcsolódási lehetőségeket képviselt, amelyet szívesen látogattak fővárosi színészek, újságírók és a kispolgárságból felnőtt új középréteg tagjai. A korábbi földműves parasztság is új lehetőségeket kapott ettől a fejlődéstől. Elsősorban a nők a nehéz munkát, amit korábban a földeken végeztek, fel tudták váltani könnyebb fizikai munkára a panziók és szállodák vendégeinek kiszolgálásában.
Bár nagyon régóta illetjük a Balatont a „magyar tenger” jelzővel, a tömegek csak Trianon után fedezték fel maguknak és alakították ki azt a kettős arculatát, az eltérő társadalmi és szociális igényekre való reagálással, ami ma is felfedezhető az északi és déli part között.
Ez a társadalmi átrendeződés valószínűleg Trianon nélkül is végbement volna előbb-utóbb, ugyanakkor az vitathatatlan, hogy a pont száz évvel ezelőtt aláírt békediktátum indította el és gyorsította fel az átrendeződés folyamatát.
A cikk eredetileg az Ecoport magazin 2020/II. számában jelent meg
Fotók: Fortepan
