Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. május 1. Fülöp
Veszprém
19°C
2026. május 1. Fülöp
Veszprém
19°C

Három kötet, több tucat veszprémi történet

2025. december 1. 21:48
Már készül Veszprém nagy várostörténeti monográfiája, ugyanakkor a részeredmények is megérdemlik, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak, hiszen mindegyik egy-egy érdekes fejezetét mutatják be a város több ezer éves történetének. A Laczkó Dezső Múzeum által kiadott, három könyvből álló tanulmánykötet-sorozat most ehhez a folyamathoz csatlakozik.

Hármas könyvbemutatót szerveztek a Lackzó Dezső Múzeumban, ugyanis elkészültek azok a várostörténeti kiadványok, amelyek a későbbi monográfia egyes fejezeteit is alkotják majd, a múzeum viszont most egy kisebb csokorba fűzve, önállóan is kiadta ezeket.

A múlt heti kötetbemutatón, mielőtt szó volt a tartalomról, Porga Gyula polgármester köszöntötte a helytörténet iránt fogékony közösséget, beszédében pedig kiemelte: azok a városok versenyképesek, ahol az emberek tisztában vannak a közös múltjukkal, ezáltal erősebb a kötődésük otthonuk iránt, ami pedig összefügg a boldogabb közérzettel is.

A most napvilágot látott három várostörténeti kötet e közös múltból tár fel izgalmas fejezeteket. Az előzményük két korábbi várostörténeti konferencia vol, ahol az elhangzott előadásokat öntötték most olvasmányos formába.

Az első két kötet szerkesztője a múzeum részéről dr. Fogl Krisztián, történész, muzeológus volt, aki elmondta, a történettudomány Magyarországon a 18. században önállósodott, Veszprém esetében pedig a legelső ilyen várostörténeti források egy 1770-es krónikából és egy 19. századi egyháztörténeti könyvből származnak.

Sokáig lelkes civilek jegyezték fel az ilyen történeteket, nem pedig hivatásos történészek, majd a 19-20 századok fordulóján lett nagyobb igény a helytörténeti kutatásokra és azok megörökítésére.

A mostani két kötet írásai ezen forrásokból is merítenek, viszont témájukat tekintve nem korlátozódnak csupán a történelemben az írott források keletkezéséig, az időszámítás előtti időket is vizsgálja a mai Veszprém területén.

A két kötetben születtek írások az avar népről, a kékfestőkről, mint mára kihalt szakmáról, Veszprém katonatörténetéről, a Tanácsköztársaságról, egyházi címerekről és felségárulási perekről is többek közt.

A hármaskötet harmadik könyvét már Márkusné Vörös Hajnalka, történész szerkesztette. Ebben a kiadványban Lichneckert András, egykori veszprémi levéltáros évtizedes kutatómunkáját dolgozzák fel, elsősorban a 18-19. századi történeteket alapul véve.

Ahogy a kötet szerkesztője mondta a bemutatón, a korszak alapdokumentumait és ezzel együtt az akkori alapkérdéseket is boncolgatja a tanulmány, ami így jól illeszkedik két másik társához.

vehir.hu
Pesthy Márton
további cikkek
Hogyan lett munkaszünet a munka ünnepéből? történelem Hogyan lett munkaszünet a munka ünnepéből? Ma már leginkább a majálisok sör-virsli kombinációja és a tavaszi pihenés jut eszünkbe május elsejéről, pedig a dátum mögött egy kontinenseken átívelő, küzdelmes érdekérvényesítés története húzódik meg. Hogyan lett egy tragikus chicagói merényletből és a nyolcórás munkaidőért vívott harcból az év egyik legkellemesebb szabadnapja? ma 10:30 Miért olyan fontos a Szent Korona, hogy még a mostani képviselők is erre esküdnének fel? közélet Miért olyan fontos a Szent Korona, hogy még a mostani képviselők is erre esküdnének fel? Az áprilisban lezajlott országgyűlési választások margóján, de feltűnt egy nagy nemzeti ereklye is. Persze nem arról van szó, hogy az új miniszterelnök meg akarná koronáztatni magát, sőt, még csak nem is a Tisza Párttól származik az ötlet, hogy az új képviselők esküdjenek fel a Szent Koronára. Hogy ez végül megtörténik-e, még nem biztos, ugyanakkor aktuálissá tette, hogy cikkünkben bemutassunk több érdekességet és megcáfoljunk néhány tévhitet Magyarország minden politikusán és politikai pártján felülemelkedő Szent Korona kapcsán. 2026. április 29. 13:07 Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. 2026. április 2. 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.