Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. június 16. Jusztin
Veszprém
14°C
2026. június 16. Jusztin
Veszprém
14°C

Három kötet, több tucat veszprémi történet

2025. december 1. 21:48
Már készül Veszprém nagy várostörténeti monográfiája, ugyanakkor a részeredmények is megérdemlik, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak, hiszen mindegyik egy-egy érdekes fejezetét mutatják be a város több ezer éves történetének. A Laczkó Dezső Múzeum által kiadott, három könyvből álló tanulmánykötet-sorozat most ehhez a folyamathoz csatlakozik.

Hármas könyvbemutatót szerveztek a Lackzó Dezső Múzeumban, ugyanis elkészültek azok a várostörténeti kiadványok, amelyek a későbbi monográfia egyes fejezeteit is alkotják majd, a múzeum viszont most egy kisebb csokorba fűzve, önállóan is kiadta ezeket.

A múlt heti kötetbemutatón, mielőtt szó volt a tartalomról, Porga Gyula polgármester köszöntötte a helytörténet iránt fogékony közösséget, beszédében pedig kiemelte: azok a városok versenyképesek, ahol az emberek tisztában vannak a közös múltjukkal, ezáltal erősebb a kötődésük otthonuk iránt, ami pedig összefügg a boldogabb közérzettel is.

A most napvilágot látott három várostörténeti kötet e közös múltból tár fel izgalmas fejezeteket. Az előzményük két korábbi várostörténeti konferencia vol, ahol az elhangzott előadásokat öntötték most olvasmányos formába.

Az első két kötet szerkesztője a múzeum részéről dr. Fogl Krisztián, történész, muzeológus volt, aki elmondta, a történettudomány Magyarországon a 18. században önállósodott, Veszprém esetében pedig a legelső ilyen várostörténeti források egy 1770-es krónikából és egy 19. századi egyháztörténeti könyvből származnak.

Sokáig lelkes civilek jegyezték fel az ilyen történeteket, nem pedig hivatásos történészek, majd a 19-20 századok fordulóján lett nagyobb igény a helytörténeti kutatásokra és azok megörökítésére.

A mostani két kötet írásai ezen forrásokból is merítenek, viszont témájukat tekintve nem korlátozódnak csupán a történelemben az írott források keletkezéséig, az időszámítás előtti időket is vizsgálja a mai Veszprém területén.

A két kötetben születtek írások az avar népről, a kékfestőkről, mint mára kihalt szakmáról, Veszprém katonatörténetéről, a Tanácsköztársaságról, egyházi címerekről és felségárulási perekről is többek közt.

A hármaskötet harmadik könyvét már Márkusné Vörös Hajnalka, történész szerkesztette. Ebben a kiadványban Lichneckert András, egykori veszprémi levéltáros évtizedes kutatómunkáját dolgozzák fel, elsősorban a 18-19. századi történeteket alapul véve.

Ahogy a kötet szerkesztője mondta a bemutatón, a korszak alapdokumentumait és ezzel együtt az akkori alapkérdéseket is boncolgatja a tanulmány, ami így jól illeszkedik két másik társához.

vehir.hu
Pesthy Márton
további cikkek
Nagy érdeklődés mellett zajlott a „Mohács – Világok Harca” veszprémi közönségtalálkozója Foton Nagy érdeklődés mellett zajlott a „Mohács – Világok Harca” veszprémi közönségtalálkozója Közel teltház fogadta a „Mohács – Világok Harca” című történelmi dokumentumfilmet a veszprémi FOTON Audiovizuális Centrumban, ahol a vetítést követően közönségtalálkozóra és beszélgetésre is sor került. Az esemény ismét megmutatta, hogy a magyar történelem iránti érdeklődés élő és erős, különösen akkor, ha a legfrissebb kutatási eredmények közérthető és látványos formában jutnak el a közönséghez. 2026. június 9. 12:21 Mohács nélkül egészen más lenne ma Magyarország kultúra Mohács nélkül egészen más lenne ma Magyarország Számos tévhitet tisztázott az ötszáz évvel ezelőtt történt mohácsi csatával, annak előzményeivel és következményeivel kapcsolatban Pálffy Géza veszprémi születésű történész kedden, a Védegylet Veszprémért Egyesület Társalgó programsorozatának májusi eseményén. 2026. május 29. 22:16 Plázák jönnek, multik mennek, a Bástya marad közélet Plázák jönnek, multik mennek, a Bástya marad Veszprém belvárosának arculatát évtizedek óta meghatározza az a késő modern épülettömb, amely mellett nap mint nap elsétál az utca embere. A Bástya Üzletházat a hetvenes évek városrendezése szülte, majd a rendszerváltás után a plázák korában sokan a vesztét jósolták, ma mégis a megyeszékhely egyik legstabilabb, legemberibb üzletközpontja, sőt, találkozási pontja. De mi a titka annak az épületnek, amely észrevétlenül, mégis megkerülhetetlenül fonódott bele a veszprémi mindennapokba, dacolva a multik személytelen világával és a változó vásárlói szokásokkal? 2026. május 26. 13:28

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.