Mielőtt rátérnénk cikkünk apropójára, a kilátó egyedi vonásaira, foglalkozzunk röviden a névadóval, azaz Jutas vitézzel, akinek a neve nem csak a 6 méteres kilátónál tűnik fel Veszprémben, hanem utat és városrészt is elneveztek róla.
Jutas vitéz Árpád fejedelem egyik fia volt a négy közül, akik a Duna, a Sárvíz és a Kapos partján vándoroltak úgy, hogy téli szállásuk egymáshoz viszonylag közel, a Duna két partján Kalocsa magasságában legyen. Zoltáé Solt mellett, Üllő nyári szállása Üllő térségében, Tarhosé Tarrós környékén, Jutasé a mai Veszprém térségében. Így maradt fent térségünkben Jutas neve
A kilátót, valamint azt övező túraösvéányt és pihenőhelyeket a VERGA Zrt. alakította ki még 2014-ben, azóta pedig kedvelt kirándulóhely, a szalonnasütők és padok pedig baráti összejöveteleknek is helyszínt biztosítanak. Igaz, így is vannak sokan még a városban, akik - ha hallottak is a szóbeszédben a helyszínről - eddig elkerülték, vagy nem ezt választották elsődleges sétaútvonalnak.
Pedig a környéken futópálya, szabadtéri kondipark és persze a 6 méter magas, több, mint 90 cölöpből kialakított kilátó is található, ami már a földről is egyedi látványt nyújt, de az igazi különlegességét akkor láthatjuk meg, ha madártávlatból nézünk rá.
Magyar János tervező által megálmodott építmény a Fibonacci-számok törvényét követi, pontosabban az aranymetszés, vagy az aranyarány formáját képezi le.
Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között. Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületen, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon. Az ókori püthagoreusok, akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán). Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak, számos területen (például a tipográfiában vagy a fényképészetben) alkalmazzák őket. Az aranyarányt numerikusan kifejező irracionális Φ ≈ 1,618 számnak (görög nagy fí) számos érdekes matematikai tulajdonsága van.
Ezt a tételt maximum akkor érezhetjük, ha testkozelből fedezzük fel a kilátót, ahogy az alsó, szélesebb lépcsőfokok egyre meredekebbek lesznek, ahogy elérjük a 6 méteres magasságot, ahonnan déli rányban megpillanthatjuk a veszprémi várat, északra pedig a Bakony vonulatait.
És most nézzük, hogy ez hogyan néz ki madártávlatból, valamint megmutatjuk, milyen szabadidős elfoglaltságokra van lehetőség a Juas vitéz kilátó szomszédságában.
