2023. január 27.
//
Angelika névnap

Folytatják, amit Szent István elkezdett - így fog megújulni a veszprémi vár

Pár napja jelentették be, hogy az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt költségeinek fedezésére a magyar kormány 50 milliárd forint költségkeretről döntött, emellett pedig a Főegyházmegye is részesül egy 40 milliárdos támogatásban. Utóbbi esetében végignéztük, hogy milyen beruházásokat terveznek a várban megvalósítani.

Múlt csütörtöki sajtótájékoztatón Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott, hogy vár épített és szellemi értékeinek megújítása során ezt a történelmi negyedet csak egységesen érdemes kezelni. Tehát a várra mint egy egységre kell tekinteni és egymással összehangolni a különböző épületek és kulturális örökségek fejlesztését.

Ebben talált partnerre az Európa Kulturális Fővárosa programban a főegyházmegye, majd törekvéseik mellé a magyar kormány is odaállt, az 1468/2020. (VIII. 5.) kormányhatározatban pedig rögzítették a támogatás anyagi fedezetét is.

A komplex projekt célja a veszprémi vár területén elhelyezkedő egyházi – és egykor egyházi – tulajdonban lévő ingatlanok szerepének és állagának rendezése, valamint turisztikai hasznosítása oly módon, hogy azok a Veszprémi Érsekség szándéka mellett a közjót, Veszprém város és a nemzet érdekeit, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 kiemelt esemény céljait is maximálisan és hosszú távon szolgálhassák – fogalmazta meg messzemenő terveit az egyház.

Hogy Veszprémnek és a veszprémi kultúrának mekkora jelentősége is van a magyar történelemben, arra számos kiváló példát tud felsorakoztatni 1000 éves múltunk, hiszen a honfoglalás óta Géza fejedelem, Boldog Gizella királyné és Szent Margit hercegnő is számos ponton kötődött a Királynék városához.

A magyarok megtelepedése után fejedelmi szállásterületként szolgáló település Székesfehérvárhoz és Esztergomhoz mérhető szerepet töltött be a közéletben. Első központi funkciói is 1000 éves múltra tekintenek vissza, a vallási, püspöki központ alapozta meg hírnevét, máig tartóan meghatározva a város egyházi szerepkörét.

A Várnegyedben található épületek fejlesztését 18 különböző pontban lehet meghatározni, mindegyik esetében infrastrukturális és egyéb turisztikai fejlesztés is a tervek közt szerepel.

Az alábbi táblázatok részletesen összefoglalják, hogy hol és milyen újítás várható.

Ha csak a leglátványosabb elemeket kellene felsorolni, akkor mindenképpen kiemelhető ebből a listából az Érseki palota további belső fejlesztése, beleértve a pincében egy borturisztikai bemutatótér kialakítását.

A Szaléziánum kiállításainak tematikáját frissítenék, valamint a kávézó és ajándékbolt kínálatát is bővítenék. Látványos projektelemnek ígérkezik a panorámaterasz kialakítása is ugyanitt.

Az egykori piarista gimnázium épületéből egy négycsillagos szállodát alakítanának ki, konferenciatermekkel és egy kerti teraszos bisztróval.

Ezen kívül a Benedek-hegy sétányát is megújítanák, a hegyre vezető kálvária stációit is újragondolnák.

A projekt megfogalmaz olyan átfogó fejlesztéseket is a Várban, mint például az utcaburkolat modernizálása, interaktív installációk elhelyezése, de ide sorolhatjuk az egységes jegyrendszer kialakítását és a készpénzmentes fizetés lehetőségének megteremtését is.

A főegyházmegye nagy hangsúlyt kíván fektetni az örökségturizmusra, ezen belül is a vallási és zarándokturisztikai elemekre. De új célterületként az esküvőszervezés is megjelenik már a projektben, hiszen a fejlesztések által már egy helyen biztosítva lenne minden, ami szükséges egy ilyen rendkívüli eseményhez.

Mint az egész EKF-ben, úgy a Várnegyed megújításánál is fontos szempont a fenntarthatóság, ezért a tervek megfogalmazásakor itt is számításba vették, hogy a különböző kiállítóterek és szolgáltatások egész évben elérhetőek és turistacsalogatóak legyenek, a fenntartása pedig ne rójon aránytalanul nagy terhet a városra és az egyházra.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Mészáros Zoltán: Az volt a lényeg, hogy egy estére mesevilágot teremtsünk, boldogságot hozzunk, ünnepeljünk
Lebegő Michelin-bábu a város felett, negatív közhangulat, állami pénzek, hiányos EKF-kommunikáció, és egy ezeket felölelő Európa Kulturális Fővárosa nyitóprogram. A mit, miért kérdésekről olyan valakit kérdeztünk, aki belülről átlátja a történéseket, de lokálpatriótaként, és helyi vállalkozóként civil szemszögből is figyeli az EKF munkáját. Mészáros Zoltán főtanácsadó minősítésben dolgozik a Veszprém-Balaton 2023 Zrt-nek, de a nevéhez fűződik az Oliva Hotel és Étterem, a Rozé, Rizling és Jazz Napok, valamint az idén 20 éves VeszprémFest is. Az ő narratívájában egy sokkal tisztább képet kaphatunk az EKF szellemiségéről és az előttünk álló évről.
Letisztult formák, ahogy a nők látják
Letisztult formák, ahogy a nők látják
Vass László gyűjteményének női alkotók által készített darabjaiból nyílt kiállítás a Művészetek Házában pénteken.
Így szólt a Kossuth utcán, a Kossuth utcán
Így szólt a Kossuth utcán, a Kossuth utcán
Az EKF nyitóeseményének egyik legszívmelengetőbb pillanata az volt, amikor felcsendült a Rubber Puppet ismert dala, aminek a szövegét a legtöbb veszprémi álmából felkeltve is ismeri. Porga Gyula, polgármester a Facebook-oldalán osztotta meg ezt a részletet a nyitóünnepségből.
A teljes EKF nyitóünnepség visszanézhető
A teljes EKF nyitóünnepség visszanézhető
Az MTVA miután szombaton élőben közvetítette a veszprémi nyitóünnepséget, több csatornáján is közzétette a teljes, több, mint egyórás anyagot. Cikkünkre kattintva mi is elérhetővé tettük ezt a felvételt, amelyben a 15. perctől indul a nyitóceremónia, a látottakat pedig Márkusné Vörös Hajnalka, helytörténeti kutató kommentálja.
Így ragyogott Veszprém - VIDEÓ
Így ragyogott Veszprém - VIDEÓ
Két percben az a nap, amire mindenki emlékezni fog, aki ott volt az EKF nyitórendezvényén.