Múlt csütörtöki sajtótájékoztatón Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott, hogy vár épített és szellemi értékeinek megújítása során ezt a történelmi negyedet csak egységesen érdemes kezelni. Tehát a várra mint egy egységre kell tekinteni és egymással összehangolni a különböző épületek és kulturális örökségek fejlesztését.
Ebben talált partnerre az Európa Kulturális Fővárosa programban a főegyházmegye, majd törekvéseik mellé a magyar kormány is odaállt, az 1468/2020. (VIII. 5.) kormányhatározatban pedig rögzítették a támogatás anyagi fedezetét is.
A komplex projekt célja a veszprémi vár területén elhelyezkedő egyházi – és egykor egyházi – tulajdonban lévő ingatlanok szerepének és állagának rendezése, valamint turisztikai hasznosítása oly módon, hogy azok a Veszprémi Érsekség szándéka mellett a közjót, Veszprém város és a nemzet érdekeit, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 kiemelt esemény céljait is maximálisan és hosszú távon szolgálhassák – fogalmazta meg messzemenő terveit az egyház.
Hogy Veszprémnek és a veszprémi kultúrának mekkora jelentősége is van a magyar történelemben, arra számos kiváló példát tud felsorakoztatni 1000 éves múltunk, hiszen a honfoglalás óta Géza fejedelem, Boldog Gizella királyné és Szent Margit hercegnő is számos ponton kötődött a Királynék városához.
A magyarok megtelepedése után fejedelmi szállásterületként szolgáló település Székesfehérvárhoz és Esztergomhoz mérhető szerepet töltött be a közéletben. Első központi funkciói is 1000 éves múltra tekintenek vissza, a vallási, püspöki központ alapozta meg hírnevét, máig tartóan meghatározva a város egyházi szerepkörét.
A Várnegyedben található épületek fejlesztését 18 különböző pontban lehet meghatározni, mindegyik esetében infrastrukturális és egyéb turisztikai fejlesztés is a tervek közt szerepel.
Az alábbi táblázatok részletesen összefoglalják, hogy hol és milyen újítás várható.
Ha csak a leglátványosabb elemeket kellene felsorolni, akkor mindenképpen kiemelhető ebből a listából az Érseki palota további belső fejlesztése, beleértve a pincében egy borturisztikai bemutatótér kialakítását.
A Szaléziánum kiállításainak tematikáját frissítenék, valamint a kávézó és ajándékbolt kínálatát is bővítenék. Látványos projektelemnek ígérkezik a panorámaterasz kialakítása is ugyanitt.
Az egykori piarista gimnázium épületéből egy négycsillagos szállodát alakítanának ki, konferenciatermekkel és egy kerti teraszos bisztróval.
Ezen kívül a Benedek-hegy sétányát is megújítanák, a hegyre vezető kálvária stációit is újragondolnák.
A projekt megfogalmaz olyan átfogó fejlesztéseket is a Várban, mint például az utcaburkolat modernizálása, interaktív installációk elhelyezése, de ide sorolhatjuk az egységes jegyrendszer kialakítását és a készpénzmentes fizetés lehetőségének megteremtését is.
A főegyházmegye nagy hangsúlyt kíván fektetni az örökségturizmusra, ezen belül is a vallási és zarándokturisztikai elemekre. De új célterületként az esküvőszervezés is megjelenik már a projektben, hiszen a fejlesztések által már egy helyen biztosítva lenne minden, ami szükséges egy ilyen rendkívüli eseményhez.
Mint az egész EKF-ben, úgy a Várnegyed megújításánál is fontos szempont a fenntarthatóság, ezért a tervek megfogalmazásakor itt is számításba vették, hogy a különböző kiállítóterek és szolgáltatások egész évben elérhetőek és turistacsalogatóak legyenek, a fenntartása pedig ne rójon aránytalanul nagy terhet a városra és az egyházra.
