2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig éppen a kétszerese a daganatos betegségek számának. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az is kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb veszélyben vannak ebben a tekintetben. Összességében megállapíthatjuk, hogy továbbra sem figyelünk eléggé a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a globális halálokok listáját is, így Magyarország nincs egyedülálló helyzetben. A becslések szerint évente 17.5 millió ember veszti életét ennek következtében, azaz az összes halálozás 30 százaléka mögött kardiovaszkuláris problémák állnak. Az előrejelzések alapján ez a helyzet, várhatóan a jövőben sem fog változni, s akkor 2015-re ez a halálozási szám 20 millióra fog emelkedni. Ha a Magyarországra vonatkozó statisztikákat nézzük, akkor a kép még sötétebb: A KSH adatai szerint 2008-ban is a halálesetek 50 százalékáért volt felelős ez a betegségcsoport.
Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a nők tekintetében még rosszabb az arány, hiszen a 2008-ban elhunyt nő 55 százaléka valamilyen keringési rendszert érintő probléma következtében veszítette életét, míg a férfiak körében ez az arány 44 százalék volt. A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a rizikó hirtelen növekedését.
A grafikonon jól látható, hogy ebben a korcsoportban egy erőteljes kiugrás jelentkezik, és a görbe ezt követően is meredeken emelkedik. A számok nyelvére fordítva: míg a 45-49 éves korosztályból tavaly 729 férfi halálát követelte valamilyen szív- és érrendszeri betegség, addig az 50-54 évesek között ez a szám már 1606 volt.
Nők esetében a növekedés később indul a 60-64 év közötti korcsoportnál kezd meredekebb emelkedésbe.
A férfiaknál említett 50-54 év közöttieknél ez a betegségcsoport még „csak” 545 esetben volt a halál oka.
A földrajzi eloszlást tekintve sincsen jelentős változás. A feketelistát továbbra is a közép-magyarországi régió vezeti. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhunytak száma itt az egész országban bejelentett szám 27 százaléka nők, míg 25 százaléka férfiak esetében. Legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon (férfiak 9, nők 10 százalék), de összességében a nyugati országrészben sehonnan sem jelentettek 11 százaléknál magasabb értékeket.
A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő kockázati tényezője a magas koleszterinszint, ami majd minden második emberre jellemző. Ennek ismeretében elgondolkodtató, hogy mégis a felnőttek háromnegyede soha nem méreti a koleszterinszintjét és nem tudja, hogy mi tekinthető egészséges, normál értéknek. Míg a vérnyomást a felnőttek 83 százaléka folyamatosan méreti vagy méri, illetve a válaszadók 38 százaléka a vércukorszintjét is tudja, addig a koleszterinszintet csak 26 százalékuk tesztelte. Egy korábbi OEFI kutatásból kiderült, hogy bár az emberek 52 szézaléka tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Bár a válaszadók 78 százaléka tudta, hogy a keringési rendszer betegségei okozzák a legtöbb halálesetet, a válaszadók feleazt is tudta, hogy a magas koleszterinszint ezen betegségek egyik fő rizikófaktora, ugyanakkor csak a megkérdezettek 11 százaléka tudta, hogy mennyi a koleszterinszintje. Ráadásul, akik tisztában vannak a koleszterinértékeikkel, többnyire krónikus betegek, vagyis folyamatos az orvosi ellenőrzésük. Az emberek kétharmada nem tudja, hogy az 5 mmol/l érték alatti koleszterinszint tekinthető normál értéknek, valamint azt sem hogy hol és milyen módon méretheti meg.
