2020. október 31.
//
Farkas névnap

Ösbő vezér előtt tisztelegtek

Egykori honfoglalás-kori vezérünknek, Ösbőnek állítottak kopjafát Öskün. Az Árpád-kori hadvezér anno a német-római seregeket is elűzte erről a vidékről és segítette a magyarok letelepedését.

Első írásos emlékünket Anonymus „Gesta Hungarorum” című művében találjuk Ösbő vezérről. Béla királyunk jegyzője egy külön fejezetet szentelt annak, hogy hogyan foglalták el a német-római seregektől Bezprem (Veszprém) várát a magyarok Usubu, azaz Ösbő vezetésével.

Később arról is ír Anonymus, hogy Árpád vezér az érdemei elismeréséül Ösbőnek adományozta Veszprém várát tartozékaival együtt.

E híres vezérünk nevéből ered a mai Öskü település elnevezése is, ahol ápolják és igyekeznek az utókor számára is megőrizni és átörökíteni az egykori vezér történetét.

Ennek egyik fontos állomása volt szerdán, amikor a Szent István-napi ünnepségsorozat keretében felavatták Ösbő vezér szobrát a településen.

Az avatóünnepségen Ovádi Péter országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy a honfoglalás után még számos csatát kellett megvívnia a magyaroknak, mire megalapozták jövőjüket a Kárpát-medencében, ebben pedig vitathatatlan érdemei voltak az olyan hősöknek, amilyen Ösbő vezér is volt.

A képviselő hangsúlyozta, hogy Öskü egy apró bakonyi település, de az örökség, amit őriz, az igazán nagy települések közé emeli. Kiemelte, hogy fontos, hogy ez nem csak szellemi értelemben van jelen, hanem olyan tárgyiasult formában is, mint a felavatott szobor.

A ösküi Ösbő vezér-szobor Nesó Sándor népművész alkotása, ami ezek után hirdeti majd a település és az Árpád-kori hadvezér kapcsolatát.

vehir.hu
Kovács Bálint

További cikkek

Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Katonai tiszteletadással Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján péntek reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
1956-os tények a lábjegyzetből
1956-os tények a lábjegyzetből
Hol dördültek el az első fegyverek 1956-ban? Ki nevezte először szabadságharcnak a felkelést? Mit mondott Nagy Imre utolsó szó jogán kivégzése előtt? Hogyan menekült el egy Debrecen méretű város lakossága az országból? Tények és érdekességek a forradalom és szabadságharcról, amelyekről kevesebb szó esik.
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
Az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi, és az ország más részein tevékenykedő hőseire emlékeztek a Pannon Egyetemen.
Ovádi: legyen nemzeti identitásunk a legkisebb közös többszörösünk!
Ovádi: legyen nemzeti identitásunk a legkisebb közös többszörösünk!
Itt az ideje magunkkal és egymással is békét kötnünk, mert csak így tudjuk tovább építeni a hazát - fogalmazott az országgyűlési képviselő az államalapítás napjának veszprémi ünnepségén mondott beszédében.
Orbán: a magyarok a túlélés bajnokaiként állnak az európai történelem színpadán
Orbán: a magyarok a túlélés bajnokaiként állnak az európai történelem színpadán
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után "a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán", nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.