2020. október 31.
//
Farkas névnap

Ovádi: legyen nemzeti identitásunk a legkisebb közös többszörösünk!

Itt az ideje magunkkal és egymással is békét kötnünk, mert csak így tudjuk tovább építeni a hazát - fogalmazott az országgyűlési képviselő az államalapítás napjának veszprémi ünnepségén mondott beszédében.

"Több, mint 1000 éves államalapításunkat ünnepeljük ma mi magyarok, határainkon belül és azon kívül is, több millió honfitársunkkal együtt, s bár lehet, hogy más a társadalmi megbecsülésünk, más-más célok vezérelnek a hétköznapokban, más vallási, vagy ideológiai nézeteket vallunk, de ilyenkor tudunk igazán ráeszmélni arra, hogy magyarságunk olyan kötelék, amit nem lehet egy hatalmi, de személyes döntéssel sem levetkőzni és hátrahagyni, majd egy újra cserélni" - kezdte ünnepi beszédét Ovádi Péter a veszprémi Várban, Szent István és Gizella királyné szobránál tartott városi megemlékezésen.

Az országgyűlési képviselő felidézte: ugyan a mögöttünk hagyott évezred során számtalanszor számos idegen erő próbálkozott azzal, hogy csorbát ejtsen identitásunkon és a gyökereink, a legkisebb közös többszörösünk elvételével uralma alá hajtsa a nemzetet, arra, hogy végül mennyire voltak sikeresek ezek a törekvések, kitűnő választ ad a mai nap is. 

"Itt állunk szabad országunk egy olyan történelmi városában, amely nemcsak önmaga történetét írta száz meg száz év alatt, hanem formálta, előre mozdította a nemzetet is. Ha kellett, részt vett azokban a küzdelmekben, amelyeket egész Magyarország függetlenségéért vívtak elődeink, sikeresen, legyőzve a hatalmi bitorlókat."

Most viszont nem a háborúk időszakát éljük. "Országunkban az oly régóta áhított béke honol. Idegen hadseregek tüzérségi ágyúi helyett a lehetőségek céloztak meg minket és az egyetlen kudarc abban rejlik, hogy nem élünk ezekkel. Itt állunk emelt fővel, amikor Magyarország kezdi megszilárdítani vezető szerepét Kelet-Európában, miközben a kontinens többi országa számára is egy olyan alternatívát mutat, ami nemzeti tradíciókra alapozva segít eligazodni a zavaros vizeken. Itt az ideje, hogy ne csak tatarozzuk, hanem tovább építsük országunkat" - jelentette ki Ovádi.

A képviselő úgy fogalmazott, Magyarország mára megszilárdította helyét Európában, míg az egykori birodalmakkal, amelyek rajtunk uralkodtak, békét kötöttünk velük, legalábbis azzal, ami megmaradt belőlük.

"Itt az ideje tehát, hogy magunkkal, egymással is békét kössünk! Mert bár a magyar nemzet fennmaradt az oly sok megpróbáltatás után is, összetartásunkban, hazánk és egymás iránti megbecsülésünkben sikerült csorbát ejteni. És ez az, ami leginkább gátolja az építkezést és eltereli kezünket attól, hogy megragadjuk a lehetőségeket."

Ovádi beszédében Szent István Imre herceghez írt intelmeit hozta fel példaként, melyben az uralkodó arra figyelmeztette fiát, hogy egy nyelvű és egy szokású ország gyenge. A képviselő szerint ma sem kétséges, hogy együtt, egymástól tanulva erősebbek lehetünk, és nem szabad önteltségünk és makacsságunk csapdájába esve meg se próbálni megérteni és megfontolni mások véleményét, cselekedetét. Ugyanakkor Szent István azt is írta fiának, hogy a legnagyobb királyi ékesség elődeink után járni, az ő gyámolításuk szerint élni és cselekedni. Magyarország pedig csak úgy maradhatott fent az évezred alatt, hogy magyar királyaink és uralkodóink ezeket az intelmeket követve, a keresztény hit szerint építették és segítették átvészelni ennek az országnak az ínséges időket - emlékeztetett.

"Tehát lehet más az elképzelésünk a világról, más és más az értékrendünk, amellett, hogy tiszteletben tartjuk ezeket, a gyökereinket, nem áldozhatjuk fel valami másnak az oltárán, akkor sem, ha azt úgy hívják: Európai Unió."

Úgy fogalmazott, manapság egyesek az Európai Egyesült Államokat vizionálják közös jövőképnek, és akik szerint magyar helyett pedig európaiként kellene definiálnunk magunkat.

Az ünnepségen közreműködött Banda zenekar isAz ünnepségen közreműködött Banda zenekar is

"Nekik üzenjük, hogy mi magyarok köszönjük szépen, de most is büszke európaiak vagyunk. Veszprém hamarosan meg fogja mutatni az egész kontinensnek, hogy kulturális gyökereinkben hány meg hány ponton gazdagítottuk Európa értékeit. De sohasem fogjuk kimondani azt, hogy elsősorban nem magyarok vagyunk. Ahogy a franciák is franciák, a hollandok is hollandok elsősorban, és mi büszkék vagyunk arra, hogy ennyi nemzettel fonódik össze sorsunk. Ahol a legnagyobb lehetőség abban rejlene, hogy ezt a változatosságot kihasználjuk egy közös virágzóbb jövő érdekében. De sohasem engedve azt, hogy bárki is alávalóbb és kevesebb értékű nemzetnek tartson minket, akik nem méltóak saját szuverén döntésekre."

Ovádi szerinte tehát, Szent István sorait európai színtérre, ország helyett pedig kontinensre átfordítva Európa is gyenge lesz, ha a nemzetállamok megcsorbításán dolgozik, ezért is fontos erre újra és újra emlékeztetnünk magunkat.

"Ha még nekünk magyaroknak is időre van szükségünk ahhoz, hogy nemzeti öntudatunk legyen a legkisebb közös többszörösünk, akkor legyen Szent István király ez a közös igazodási pontunk, az ő intelmei, az ő gondolkodása! Ha így lesz, akkor pedig bátran építhetjük tovább országunkat" - hangsúlyozta.

Ebben nagy felelősségünk van nekünk, veszprémieknek is. "Ott, ahol Szent István emlékezete a mai napig átjárja a város falait, utcáit, velünk van a történelmi és kulturális emlékezetben, nem bújhatunk az érintetlenség fátyla mögé.

Nem kell mindenkinek korszakalkotó tettek végrehajtására törekednie, hiszen a történelmet sohasem az egyéni érdekek vitték előre. Ha viszont veszprémiként büszkén fordulunk dicső múltunk felé, afelé a korszak felé, amikor itt, a Vár falai közt nevelkedett Imre herceg, Gizella királyné ereklyéjét pedig a mai napig óvjuk és őrizzük, akkor mi is tettünk valamint azért, hogy 1000 éve megalapozott országunk a jövőben is sikeres legyen Szent István iránymutatása szerint.

Így lehet tiszta elvek mentén előrehaladnia Veszprémnek és Magyarországnak, így lehetne Európának is előrehaladnia."

vehir.hu
Kovács Bálint

További cikkek

Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Katonai tiszteletadással Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján péntek reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
1956-os tények a lábjegyzetből
1956-os tények a lábjegyzetből
Hol dördültek el az első fegyverek 1956-ban? Ki nevezte először szabadságharcnak a felkelést? Mit mondott Nagy Imre utolsó szó jogán kivégzése előtt? Hogyan menekült el egy Debrecen méretű város lakossága az országból? Tények és érdekességek a forradalom és szabadságharcról, amelyekről kevesebb szó esik.
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
Az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi, és az ország más részein tevékenykedő hőseire emlékeztek a Pannon Egyetemen.
Orbán: a magyarok a túlélés bajnokaiként állnak az európai történelem színpadán
Orbán: a magyarok a túlélés bajnokaiként állnak az európai történelem színpadán
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után "a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán", nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.
Áder János: megpróbáltatások idején is gyarapítani kell az "örök Magyarországot"
Áder János: megpróbáltatások idején is gyarapítani kell az "örök Magyarországot"
"Nehéz hónapok előtt állunk, de bármilyen megpróbáltatások várnak is ránk, gyarapítanunk, építenünk, szolgálnunk kell az örök Magyarországot" - hangoztatta a köztársasági elnök csütörtökön az Országház előtt tartott augusztus 20-ai díszünnepségen és tisztavatáson.