Tudták például, hogy Almádi fürdőhellyé válásában a veszprémi építőmesternek, Brenner Lőrincnek különösen nagy szerepe volt? Ő volt ugyanis, aki 1877-ben megépítette a város első fürdőkabinjait a mai Sóhajok hídja mellett, majd ezeket folyamatosan bővítette. Egészen addig a Balaton vizét nem is igen használták fürdőzésre, halászatra és az állatok fürdetésére viszont annál inkább. Maga a település is inkább a szőlészet-borászat köré rendezkedett be: az Almádit először említő 1493-as szőlő adás-vételről szóló oklevélben is mint szőlőbirtokot emlegetik, a terület pedig ekkor még a veszprémi káptalan tulajdona volt.
Hacsak nem vagyunk tősgyökeres helyiek, valószínűleg az is új hír lesz számunkra, hogy az egykori Aurora szálloda (mai nevén Hunguest Hotel BÁL) melletti tornyos épület korábban a veszprémi főjegyző, Véghely Dezső villája volt, vagy hogy egy angol grófné a híres(en nőcsábász) veszprémi cigányprímásnak, Orsolya Jánosnak köszönhetően került Almádiba.
Fotó: Fortepan
Mindezekről egyébként tényleg csak akkor tudhatunk, ha lelkesen látogatjuk a helyismereti gyűjteményt, vagy ha éppen csatlakozunk egy várostörténeti sétához. Míg a 2000-es évek elején utóbbiak kezdtek kimenni a divatból, az elmúlt években a fiatalok körében is ismét egyre népszerűbbek lettek a tematikus városnéző séták, ahol egy-egy témával kapcsolatban tudhatunk meg rengeteg nem mindennapi érdekességet a városokról. Mi is így tettünk a napokban és befizettünk a Túrajó Villamustra nevű sétájára, amely alatt Váci Helga vezetett minket körbe Balatonalmádi legérdekesebb villái körül, miközben a város 100-150 évvel ezelőtti történetéről és veszprémi kapcsolódásairól is számos izgalmas információt elmesélt.
Egy pusztító járvány pozitív hatásai
Van az a közmondás, hogy „ahol egy ajtó bezárul, ott kinyílik egy másik”. Nos, mára ugyan ez a mondat meglehetősen elcsépelten hangzik, Almádi történetére nagyon is igaz. Ahogy azt fent már említettük, a város kezdetben egyáltalán nem fürdőhelyként definiálta magát, hogy ma mégis így tekintünk rá, az mondhatni a véletlenek összjátéka. A város arculatát ugyanis nagyrészt a filoxérajárvány alakította az 1880-as években. Miután a járvány teljesen tönkretette az akkori szőlőbirtokokat, a birtokosok a vincellér házak nyaralóvá átalakítását kezdeményezték, a tendencia pedig azután is folytatódott, hogy új szőlőültetvényeket telepítettek.
A folyamathoz később az Almádi Fürdő Rt, majd jogutódja, a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. munkája is hozzájárult. Ők alapították a város első vendéglőjét, a Hattyú Vendéglőt 1884-ben. Az egészen az 1970-es évekig fennálló hely nagy népszerűségnek örvendett akkoriban: több mulatságot, Anna-bált, tombola estélyt is rendeztek itt, állandó muzsikosai pedig cigányprímások voltak.
A fövenyfürdő 1929-ben (Fortepan, adományozó: Schermann Ákos)
Később az Rt. kezdte meg egy korszerű fövenyfürdő megvalósítását is 1922-ben. A strand 1924-re már több mint 500 kabinnal rendelkezett és az északi part legnagyobb fürdőjévé nőtte ki magát, aminek a helyén aztán a háborút követően kevesebb mint egy év alatt épült meg a Wesselényi Strand.
A város történetében a legizgalmasabb szerep azonban talán Sebastian Kneippnek, illetve az 1899-ben megalakult Kneipp Gyógyháznak jutott. Kneipp mélyen hitt a víz gyógyító erejében, a róla elnevezett kúra a 19. század egyik legnépszerűbb természetes gyógymódokat hirdető módszere volt, amelyet a Rikli féle nap- és légkúrákkal egészítettek ki. A Kneipp-kúra egyes wellness szállodákból ma is ismert lehet, ahol a vízben tulajdonképpen köveken kell taposni, míg a légkúra keretében a betegeket ún. légsátrakban helyezték el: ezeknek a kis fa építményeknek az egyik oldala rácsos volt, amely szabad légmozgást tett lehetővé, így a pácienseknek éjszaka sem a kilélegzett, „mérgezett” levegőben kellett aludniuk. Mivel a légsátrak az Öreghegyen helyezkedtek el, a kúra részét képezte az ide való felfutás, ami közben a betegeknek folyamatosan le kellett vetniük ruháikat, majd fent meztelenül fát vágtak és tornáztak, ezzel is izzasztva testüket. Később, az intézet bővülésével a sátrakat a Hattyú vendéglővel szemben építették fel. Bár napjainkban ezt sem igen tartanák elfogadottnak, a napkúrát főleg nem ajánljuk senkinek se: a Balaton víztükre fölé ugyanis nyitott fedelű bódékat emeltek, ahol 10 és 14 óra között meztelenül napoztak a vendégek, ezután pokrócba csavarták őket, vizes lepedővel ledörgölték a testüket, majd fürödtek egyet a Balatonban.
Fürdőváros makettől a nőcsábász cigányprímás villájáig
A fürdőkultúra elterjedésével és a vincellér házak villává alakításával tehát elindult Balatonalmádi fejlődése, és bár az egykori ikonikus épületek egy része mára eltűnt vagy átalakult, sok villa őrzi a múlt emlékét.
Véghely Dezső-villa
Itt van kapásból a már emlegetett Véghely Dezső villája a Hunguest Hotel mellett csendesen meghúzódva. Csendesen, hiszen ma már mosoda üzemel benne, pedig az 1850-ben épült villa korábban szebb időket is megélt. Véghely maga Veszprém főjegyzője volt, majd később alispán lett, Almádihoz pedig ezer szálon kötődött: háza, szőlőbirtoka volt itt, és a város szépítése mellett annak közéletében is részt vett, az ő kezdeményezésére töltötték fel a közeli park területét. Birtoka eredetileg több katasztrális hold méretű volt, majd a filoxérajárvány után megkezdték felparcellázását.
Fürdőváros a fürdővároson belül
Egy várostörténeti séta azért is izgalmas, mert számos olyan helyre eljuthatunk, ahova szóló turistaként talán nem lenne esélyünk, ráadásul a tematikához lazán kapcsolódó, de útbaeső érdekességeket is felfedezhetünk. Ilyen dr. Terleczky József gyógyszerész fürdőváros makettje is: nem villa, de pontosan megmutatja, milyen is volt a fürdőhelyek élete a Monarchia korában. Az idős gyógyszerész korábban több ilyen várost is felkeresett Csehországban, a Felvidéken és elhatározta, hogy piciben megépíti saját városkáját. Nyolc évig építette a makettet, amely a monarchiabeli fürdőhelyek összes jellegzetes motívumát és épületét bemutatja. Van közte sétahely, park, zenepavilon, központi épület és ivókút, de adott esetben gyógyvizes keringető rendszer és szökőkút is működik a maketten belül. TA doktor az apró részletekre is nagyon ügyelt: több mint 1000 növényt „ültetett el”, annak rendje és módja szerint pedig például az étterem is be van rendezve asztallal, terítővel, tányérral, kanállal, villával. A bámulatos kis építményt 21 db kis lámpa világítja meg, ami este is nagyon romantikus képet fest.
Brenner Lőrinc háza
Az első fürdőkabinokat építő Brenner Lőrinc nem csak a fürdőkultúra elterjesztésében volt úttörő. A veszprémi építőmester nevéhez kötődik Almádi első templomának felépítése is 1884-ben a Martinovics utcában. A később Szent Margit kápolna nevet kapó templom fölött látható egykori háza, melyet a szőlőbirtokon található vincellér házból alakítottak át, és amely mai is csodásan őrzi 1910-ben elnyert formáját a cizellált homlokzattal.
Kis Jancsi-villa
Akár a magyar Gatsby-nek is nevezhetnénk Orsolya Jánost, híres partijait illetően legalábbis. A veszprémi cigányprímás – akit méretéből fakadóan mindenki csak Kis Jancsiként hívott – ugyanis meglehetősen kedvelte a mulatságokat. A kiváló zenész több díjat és prímásversenyt is megnyert életében, beutazta Európát, sőt, Dél-Amerikába is eljutott, amikor pedig hazatért európai útjairól, kinyitotta az Öreghegyen Szalay Mihály kanonoktól megvásárolt villájának alsó szintjét és mindenkit megvendégelt a környéken, több hétig tartó mulatságok keretében. Kis Jancsi egyébként nemcsak a mulatságokat kedvelte meglehetősen: nagy nőcsábász hírében állt, élete során három feleséget is elfogyasztott, a harmadikat egyenesen egy angol gróftól szerette el, és tulajdonképpen neki vette a villát.
Korabeli képeslapon az Öreghegyen magasodó tornácos villa
Nem ez volt az egyedüli háza azonban: nem messze innen található a Magda-lak. Állítólag amikor a család már nagyon unta a napokig tartó mulatozást, itt szállásolták el őket.
Gizus néni nyaralója/ Villa Millenium
Valószínűleg az eredeti tulaj, Gizus néni is boldog a mai Villa Millenium láttán, hiszen a tulajdonosok gyönyörűen nyúltak hozzá az egykori vincellérházból átalakított nyaralóhoz. A panzió szinte teljesen eredeti formájában áll ma is, épp csak az outfit lett egy kicsit modernebb.
Sári és Keszler-villa
Bár sok egykori villa ma már új tulajdonost tudhat magának és felújítva pompázik, akad olyan is, amelyik elhagyatottan várja új gazdáját. Részben ilyen az első világháborús emlékmű szomszédságában magasodó Sári-villa is, az egyetlen szecessziós stílusú épület Almádiban. A hely többféle funkciót is betöltött az évek alatt: volt leánynevelő intézet, tiszti klub, szállóként és óvodaként is üzemelt. Ma magántulajdonban van, s remélhetőleg hamarosan ismét ragyogni fog az első látásra így is impozáns épület.
Akárcsak a tisztán permi vörös homokkőből épült, ma leginkább a növények által birtokba vett Keszler-villa. Az épület ugyan most is lenyűgöző, hiszen színes üvegablakai, erkélye, az üresen tátongó szobában hagyott képzőművészeti alkotás láttán egyből meglódul az ember fantáziája, a jövőben az önkormányzat közreműködésével talán több élet költözhet beléje.
