A körforgásos alapokon nyugvó gazdaság megteremtését támogatja majd kutatás-fejlesztési tevékenységével az a kompetenciaközpont, amelyet öt konzorciumi partnerével közösen, uniós támogatásból hozott létre a Pannon Egyetem.
A körforgásos gazdaság lényege (szemben az általánosan elterjedt lineáris gazdasággal, ami a megtermeljük–használjuk–kidobjuk életciklussal számol), hogy már a termékfejlesztés során ügyelnek arra, hogy a lehető legkevesebb hulladék jöjjön létre a folyamat közben, illetve hogy maga a termék is újrahasznosítható, a későbbiekben alapanyagként újra felhszanálható legyen. Ezáltal nemcsak a környezeti terhelés csökken, hanem a véges nyersanyagkészlettel is okosabban gazdálkodunk, valamint gazdaságosabbá válik a termelési folyamat is.
Gelencsér András
– A körforgásos gazdaság nem új találmány, a természet maga is ebben a rendszerben működik – fejtette ki Gelencsér András, az egyetem rektora. – Az emberi társadalom azonban ezidáig nem vett tudomást azokról a korlátokról, amik előbb-utóbb be fognak keríteni bennünket. A sokak által még ma is végtelen mennyiségűnek gondolt erőforrásaink elapadása előbb-utóbb problémát fog okozni, miközben a környezetünket a folyamatosan termelődő hulladékkal is tönkretesszük. Az átállás a körforgásos gazdaságra az emberiség jövője szempontjából nagyon fontos, érdemes lenne minél előbb megvalósítani, mert minden év, hónap vagy nap késedelem további károkat okoz.
A projektben a MOL is stratégiai szerepet vállal, hiszen – mint azt Zsinkó Tibor, a Downstream MOL ügyvezető igazgatója kifejtette – a kompetencia központ jól illeszkedik a vállalat stratégiájába, melynek egyik kiemelt célja a fenntarthatóság. A cég és a Pannon Egyetem kapcsolata ráadásul régi múltra tekint vissza: számos, a veszprémi vegyészmérnöki képzésből kikerült szakember dolgozik a nemzeti olajvállalatnál. Hozzátette: igazi innováció elképzelhetetlen a különböző tudományágak eredményeinek összevetése nélkül, ez az összefogás pedig a számos területen tevékenykedő Pannon Egyetemnél biztos kezekben van.
Ami a konkrétumokat illeti: a következő három évben a konzorcium tagjai 4,7 milliárd forint uniós támogatással, 5 milliárd forintos összköltségvetéssel olyan központot működtetnek, ami Nagykanizsán és Veszprémben is 25-25 szakembert foglalkoztatva öt fő területen kutat: ezek a fenntartható energiatermelés, a hulladékok újrahasznosítása, a víztechnológiák, valamint a jövő városainak fejlesztése és a turizmus környezettel összhangban megvalósuló alakítása.
A projekttől azt várják, hogy a kompetenciaközpont képes lesz a hazai körforgásos gazdaság alapjain nyugvó fenntarthatósági fejlesztések élére állva az országot a nemzetközi innovációs térképen is megjeleníteni.
