Ugyan a herendi vallási közösség nagy részét még ma is a katolikusok adják, egyre növekszik a református felekezethez tartozók száma is: Jánszky Lajos László polgármester elmondása szerint a legutóbbi népszámláláskor még 150-en mondták magukat reformátusnak, mostanra viszont nagyságrendekkel több lenne ez a szám. Saját templom híján viszont egészen eddig Szentgálig kellett utazniuk nekik, ha istentiszteleten szerettek volna részt venni.
A mintegy 130-135 millió forintos beruházásnak köszönhetően azonban immár a Herendi Porcelánmanufaktúra mellett felépült a helyi református templom. Kovács Botond Árpád lelkipásztor felidézte, ennek gondolata először 2005-ben merült fel a gyülekezetben, majd egy évtizeddel később, 2016-ban a Magyar Kormány 90 millió forintot ítélt meg a templom építésére. A helyszín viszonylag adott volt: a polgármester javaslatára a manufaktúra melletti régi ingatlant vették meg, amely elbontásával kezdhették meg a templom felhúzását.
Igaz, ez hosszadalmas folyamat volt, orgonája előbb volt a gyülekezetnek, mint hogy az épület állt volna, a végeredmény azonban – Gács Attila építész és Tamás Ákos iparművész munkájának köszönhetően – meglehetősen impozáns lett. A lelkipásztor kérésére a templom trapéz alakzatot alkot, amely meghosszabbítva háromszöget alkot – utalva az isteni hármasságra. A hármas szám egyébként több téren is visszaköszön a templomban, például a terek kialakításában, emellett az is fontos szempont volt, hogy ne vesszen el a manufaktúra szép épülete mellett, de ne is legyen túl hivalkodó. Ez végül számos helyi cég és rengeteg felajánlás segítségével sikerült, pótolva a végösszeghez szükséges forrásokat.
Kovács szerint a feladatuk viszont ezzel nem ért véget, a kőből épült házból lelki házat kell formálni, emellett pedig szeretnék a szentgáli templomot is felújíttatni.
Az ünnepségen részt vett dr. Huszár Pál zsinat világi elnök is, aki emlékeztetett, miközben Nyugat-Európában egyre több templomot bontanak le vagy alakítanak át például hangversenyteremmé, a Kárpát-medencében öt új református templom is épült az elmúlt időszakban, jelezve, addig nem kell itt komor jövőképet jósolni, míg emlékszünk Jézus ígéretére, miszerint ő velünk van az idők végezetéig.
A Kelet-Közép-Európában továbbra is komolyan vett keresztény értékekre hívta fel a figyelmet a templomavatáson szintén megjelent Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is. „Amikor a rendszerváltoztatáskor a Nyugathoz való újbóli kapcsolódást tűztük célul, vágytuk elérni azt a gazdasági hatékonyságot és életszínvonalat is, amelyet a II. világháború utáni, a miénknél 45 évvel korábban kezdődött piacgazdaság ott meghonosított. Az elmúlt tíz évben nagyot léptünk előre, ez azonban csak az életnek az egyik nem vitásan fontos, de nem a legfontosabb aspektusa.
Ez akkor válik egyértelművé, amikor látjuk, hogy mára a sohasem látott anyagi jólét és gazdagság mellett Nyugat-Európában templomokat bontanak le, zárnak be, alakítanak érdeklődés hiányában kávéházzá. Ez a kiáltó ellentmondás, ami az elismerésre méltó anyagi helyzet és a blaszfémiát a közéletben nem csupán természetesnek, de lassan kívánatosnak tartó lelkiállapota között fennáll, elborzasztó példaként világosan kijelöli számunkra az állam és egyház közötti együttműködés irányát és célját. Mert így csak elvész a keresztény kultúra, nem marad tere a kereszténydemokrata politikának, és ezzel együtt semmisül meg az az életforma, amit jó és rossz időkben is, nemzedékeken keresztül meg tudtunk őrizni” – hangsúlyozta.
Mit jelent ez a herendi református templom helyzetére lefordítva? „Hogy
bár a templom kész és az építkezéshez szükséges források biztosításával az állam csak a könnyebb feladatot vállalta magára. A neheze az egyházé: hittel és hívekkel megtölteni a templomot.”
Minél több templom építésére lenne ugyanis állami forrás, annál kevesebb a keresztény hívő. Pedig a teljes élethez arra is szükség van, hogy minél többen tapasztalhassák meg a közösségi hit erejét és vele az ige igazságát: „Velünk az Isten!” Az egyház küldetése is túlmutat a templomon, hiszen hosszú lenne felsorolni is, mi mindent tesz hozzá a református egyház az ország és a magyarság életéhez az oktatási, tudományos, nevelési, betegápolási, idősgondozási, ifjúsági és szenvedélybeteg-mentő, szociális és karitatív tevékenységével. A herendi gyülekezet bővülése azt a célt szolgálja, hogy segítsen a közösségi létben élt értékek továbbadásában is – zárta gondolatait Gulyás.
Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, bár a kereszténység ma a legüldözöttebb vallás, továbbra is vállalni kell. „Senki nem mondta, hogy könnyű lesz az út, mégis itt vagyunk 2000, illetve 1000 év után is. És a fiatalok lelki pusztítása sem fog sikerülni, hiszen a legújabb személyi jövedelemadó felajánlás adatai is bizonyítják, hogy van igény a hitre: megközelítőleg 300 ezer felajánlás érkezett a református egyház számára, ami sokszorosa a korábbi éveknek. De nemcsak ezt bizonyítják a számok, hanem azt is, hogy az építésre költött adóforintok végül közvetve vagy közvetlenül mégis csak az embereknél kötnek ki” – mondta el.
Az építkezést folyamatosan figyelemmel követte Ovádi Péter országgyűlési képviselő is, aki régóta segíti a térség fejlődését. Köszöntőjében a képviselő úgy fogalmazott, „bár a Biblia számos példát ad, hogyan segítsük az elesetteket, hogyan építsük a közösségünket az erkölcs, a szeretet jegyében, ahhoz, hogy igazi közösségé váljon az emberek sokasága, szükség van egy olyan közös hitre, ami összetartja, irányt mutat az élet minden területén. Nem lehet kérdés tárgya, hogy a református egyházközösség térségünkben pontosan ilyen: összetart, hagyományt ápol, miközben építi a jövőt – jelentette ki.
Az ünnepségen felszólt Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatója is, aki személyes példáját felidézve vezetett rá, hogy a felépült templom arra is emlékeztet, hogy a Gondviselés az, ami elveszi az ember magányosságát, hogy az isteni törvények iránymutatást adnak, hogy az életünk célba ér.
Az ünnepi beszédek után a templomkertben Borsos István izsáki kőfaragó mester Feltámadás Kolumbáriumát is felszentelték, majd orgona bemutató és koncert várta a híveket.
Az átadón Steinbach József püspök tartott istentiszteletet.