Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2023. december 5. Vilma
Veszprém
-2°C
2023. december 5. Vilma
Veszprém
-2°C

Hogy ne legyen az atomtemetőből Stonehenge?

2020. november 9. 4:00
Talán meglepő, de az atomhulladék biztonságos elhelyezése nagyobb feladatot ró a kulturális szférára, mint a műszaki szakemberekre. Hogyan ne öljük meg az utókort?

Az atomhulladék elhelyezése látszólag hülyebiztos: tárolókamrákat ásunk a lakott területektől távol eső, nehezen megközelíthető hegyek gyomrába, és olyan mélyre helyezzük a radioaktív hulladékot, hogy véletlenül se piszkálhassa senki. Körbepakoljuk a térséget figyelmeztető táblákkal, és akinek kedves az élete, az messziről elkerüli a helyet. 

Csakhogy a nukleáris hulladék sok-sok évezred múlva is életveszélyes lesz, és erősen kérdéses, hogy érti-e majd bárki a mostani üzeneteinket. 

A probléma csak első olvasásra tűnik banálisnak. Csak egy példa: az Új-Mexikóban működő Hulladék Izolációs Tesztprogram (WIPP) lerakójában tárolt nukleáris hulladék több mint 300.000 év múlva is halálos sugárzást bocsát majd ki. Ez hosszabb idő, mint amióta fajunk, a homo sapiens létezik. 

Szállítmány érkezik az új-mexikói WIPP-beSzállítmány érkezik az új-mexikói WIPP-be

Egyfelől tehát fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség esetleges eltűnése után kialakuló új intelligens faj még azelőtt bukkan rá az elásott szemetünkre, hogy értené a veszélyességét. De legyünk inkább optimisták, és induljunk ki abból, hogy az emberiség 300.000 év múlva is létezni fog! 

Így sem jobb a helyzet.

Nincs okunk azt feltételezni, hogy több százezer, de akár csak több tízezer év múlva az emberiség képes lesz értelmezni a most kihelyezett figyelmeztetéseket – a történelem ugyanis rendre ennek az ellenkezőjével szembesít minket. Hogy csak egyetlen közismert példát említsek: a Stonehenge-et alig 4500 éve emelték, és bár vannak erős elméleteink arról, mi célt szolgált, igazából nem tudjuk biztosan. A nukleáris hulladék esetében viszont célszerű lenne biztosan tudnia a majdani utódainknak, hogy nem érdemes piszkálni. Ezen dolgoznak a már említett új-mexikói központ esetében is. 

Az örökérvényűnek gondolt alkotások célja is elvész idővel Az örökérvényűnek gondolt alkotások célja is elvész idővel

A WIPP föld alatti raktárai 10-20 éven belül megtelnek – ekkor a hegy gyomrában lévő helyiségeket kiöntik betonnal, a felszínen lévő épületek elbontják, a környéket pedig kitáblázzák tájékoztató üzenetekkel. Kérdés azonban, hogy a jelenleg pontosnak és logikusnak gondolt figyelmeztetések mennyire lesznek értelmezhetők az utókor számára. A nyelv és a kulturális közeg változik, az emberiség történelmében pedig még soha semmilyen kulturális üzenet nem élt túl annyi időt, amennyire itt szükség lenne. (Arról nem is beszélve, hogy egy reprezentatív felmérés szerint a Föld lakosságának mindössze 6 százaléka ismeri fel a közismertnek gondolt szimbólumot, ami a sugárzásveszélyre figyelmeztet). 

A nagy többség ma sem ismeri a szimbólumotA nagy többség ma sem ismeri a szimbólumot

Felmerült, hogy a konkrét, hivatalos, tudományos intések mellett népi kultuszt kellene kialakítani: ahogy a csillagképek és a hozzájuk kötődő történetek is túlélték a hellenisztikus civilizáció bukását, és ma is szájról szájra adjuk tovább őket, úgy lehetne egyfajta nukleáris történetet létrehozni a tiltott hegyről, amivel elijesztenék a kíváncsiskodókat. Az egyik elvetett ötlet az volt, hogy hozzanak létre egy olyan macskafajt, aminek radioaktív sugárzás hatására színt vált a szőre – és innentől már csak el kell ültetni az emberekben az intést: menekülj, ha színváltós macskát látsz! 

Nukleáris hulladék a WIPP-ben. Ha megtelik, a helyiséget kiöntik betonnalNukleáris hulladék a WIPP-ben. Ha megtelik, a helyiséget kiöntik betonnal

Tegyük fel, hogy ez az ötlet mégis megvalósul és sikerrel jár, az emberek tudják, hogy a színváltós macska bajt jelent. A következő probléma az, hogy hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a figyelmeztetéseket. Gondoljunk csak bele, hányan építkeznek ártérre, hogy aztán hangosan panaszkodjanak, amikor megtörténik a baj, a biztosítók pedig nem fizetnek.  

Mindenesetre a feladattal megbízott kutatók összetett védekezést javasolnak: a már említett figyelmeztető jelzések mellett részletes háttéranyagokat helyeznek el a világ számos levéltárában, és a félelemkeltés helyett abban hisznek, hogy ha az élő tudás része marad a nukleáris temetők helye és mibenléte, akkor a mindenkori hatóságok távol tudják tartani a behatolókat a veszélyzónától. Kérdés, hogy létre tudunk-e hozni olyan tudást, ami az ismert emberi történelemnél több százszor hosszabb időt is túlél – a rossz hír az, hogy a választ mi soha nem fogjuk megtudni. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Lehetőségből cselekvés - ismét megrendezik az Innováció Konferenciát közélet Lehetőségből cselekvés - ismét megrendezik az Innováció Konferenciát ,,A Hidak és Utak” nemzetközi Innováció Konferenciát (ECIM) a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen második alkalommal, idén november 23-24-én rendezi meg. 2023. november 23. 16:09 A valóság nem ellenség, nézzünk szembe vele! A valóság nem ellenség, nézzünk szembe vele! Csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia – Veszprémi Akadémiai Bizottsága adott otthont a Pannon Egyetem Humántudományi Kar, azon belül is a Társadalomtudományi Intézet szervezésében megvalósuló, A valóság nem ellenség konferencia megnyitójának, s magának a rendezvénynek, mely központi témája az éghajlatváltozás, s annak társadalmi aspektusai. 2023. november 23. 12:07 A sport, a tudomány és a művészet találkozott az év utolsó KultúrKlubján A sport, a tudomány és a művészet találkozott az év utolsó KultúrKlubján A Pannon KultúrKlub harmadik évadjának utolsó eseményét tartották hétfőn este a Papírkutyában,Veszprémből indultak címmel. Stílszerűen Navracsics Judit, a Humántudományi Kar dékánja vezette a beszélgetést, ahogy a legelsőt is. Vendégei Kiss Balázs, olimpiai bajnok kalapácsvető, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, valamint Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője voltak. Szó volt múltról, sikerekről, nehézségekről, David Attenborough-nak címzett levélről, és arról, milyen a kilátás a dobogó legtetejéről... 2023. november 14. 10:34 Magyar kutatók vizsgálták, hogy mi történik az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására Magyar kutatók vizsgálták, hogy mi történik az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (HUN-REN KOKI) munkatársai legújabb vizsgálatuk alapján leírták, hogy milyen mintázatok alakulnak ki az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására, illetve vannak-e olyan neuronális válaszok, amelyek kifejezetten kellemetlen vagy félelemkeltő ingereket kódolnak - tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az MTI-t szerdán. 2023. november 8. 12:42

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.