2020. december 5.
//
Vilma névnap

A madarak éneke is megváltozott a karantén alatt

2020. október 2. 11:00
mti
Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.

"Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban" – mondta el a BBC hírportáljának.

Éneklő verébsármányÉneklő verébsármány

A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét. Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, "szexibb" hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék.

"Amikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól példázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszennyezés ártalmaiból"

– magyarázta Derryberry.

A tavaszi kijárási korlátozások természetes kísérletként mutatták meg, hogyan reagál az emberi zajokra az állatvilág. A Golden Gate híd forgalma az 1950-es szintre esett vissza, a közösségi hálón sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat láttak sétálni a világhírű hídon.

Sakál a Golden Gate közelében (Shannon Stapleton/Reuters)Sakál a Golden Gate közelében (Shannon Stapleton/Reuters)

A kutató szerint tanulmányuk újabb adatokkal bizonyította, hogy a "csendes tavasz" jót tett mind az állatvilágnak, mind az embernek. "Javítja az egészségi és a lelki állapotot is, ha több madárdalt hallhatunk" – mondta Derryberry.

A jellegzetes fekete-fehér csíkos fejű koronás verébsármányok megtalálhatók az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb részén, éneküket régóta kutatják. Különböző alfajai kicsit eltérő hangokat adnak ki, de mindegyikre jellemző a finom, füttyszerű bevezetés, az ezt követő kusza füttyök, majd a lezáró trillázó ének. A San Francisco-öböl verébsármányainak hangját az 1970-es évek óta rendszeresen rögzítik. Közismert, hogy a városok környékén élő madaraknak az utóbbi évtizedekben meg kellett változtaniuk az éneküket, nagyjából úgy, ahogy egy zajos összejövetelen az ember önkéntelenül hangosabban kezd beszélni.

A tanulmány, amely a San Antonió-i Texasi Egyetem és a fairfaxi George Mason Egyetem kutatói közreműködésével készült, a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg.

vehir.hu

További cikkek

Több száz online programmal várják az érdeklődőket pénteken a Kutatók éjszakáján
Több száz online programmal várják az érdeklődőket pénteken a Kutatók éjszakáján
A Kutatók éjszakája idén az online térbe költözik. A szervező intézmények több száz, többek között agrártudományi, bölcsészettudományi, hittudományi, társadalomtudományi, orvoslással vagy kultúrával kapcsolatos előadással, kísérletekkel, beszélgetéssel várnak minden korosztályt november 27-28-án.
Miért vélik sokan, hogy a mostani koronavírus egy szándékosan létrehozott biológiai fegyver?
Miért vélik sokan, hogy a mostani koronavírus egy szándékosan létrehozott biológiai fegyver?
Rózsa Lajos, az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója szerint az emberek igénylik az összeesküvés-elméleteket járvány idején.
A tudomány teret veszít a hülyeséggel szemben
A tudomány teret veszít a hülyeséggel szemben
Erős, a tudomány visszaszorulásának, a téveszmék térnyerésének folyamatát kritizáló beszédet mondott a Pannon Egyetem magyar tudomány napi ünnepségén dr. Gelencsér András.
Két amerikai közgazdász kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat
Két amerikai közgazdász kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat
Két amerikai közgazdász, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson, a Stanford egyetem két professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat az árverések mechanizmusának elméleti és gyakorlati kutatásában végzett munkájukért - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn.
Az ENSZ Világélelmezési Programja nyerte el a Nobel-békedíjat
Az ENSZ Világélelmezési Programja nyerte el a Nobel-békedíjat
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) nyerte el az idei Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban.