Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pár napja Washingtonban vett részt három közel-keleti ország között létrejött békemegállapodás aláírásán, interjúnk előtti napon pedig még Ungváron tárgyalt ukrán kollégájával, valamint átadott 50 lélegeztetőgépet a kárpátaljai kórházaknak. Ma pedig Veszprémbe látogatott, ahol részt vett a Continental új tesztpályájának átadóján, a szoros napirendje mellett pedig portálunknak is exkluzív interjút adott a miniszter.
Amikor tavaly az Országgyűlés az idei költségvetésről döntött, senki sem tudta, hogy azt a koronavírus-járvány egyik hónapról a másikra átírja majd. Az egészségügyi védekezés mellett a gazdaság védelmére is szükség volt, ezért jött létre a gazdaságvédelmi akcióterv. Mik a tapasztalatok, mennyire vált be ez a mentőcsomag?
Amikor a járvány következtében kitört a válság, abban mindenki egyet értett, hogy az államnak pénzt kell adnia. A vita ezután kezdődött, hogy kinek, hogyan és mennyit. Két megközelítés feszült egymásnak. Az egyik szerint szociális alapon kellene kiosztani a pénzt a munkanélküli segélyek növelésével és a folyósítás időszakának meghosszabbításával. A Kormány azonban egy másik utat képviselt, mely szerint nem a munkanélküliséget finanszírozzuk, hanem az az elleni harcot. Ezért úgy döntöttünk, hogy azokat a vállalatokat segítjük, akik készek arra, hogy beruházásokat hajtsanak végre annak érdekében, hogy megtartsák a munkaerejüket.
Számok nyelvén mit jelent ez?
Eddig 904 vállalat kötelezte el magát beruházások mellett, ez összesen 425 milliárd forintnyi fejlesztést jelent, aminek a felét a kormány kifizeti. Ennél is beszédesebb statisztika az, hogy ezekkel a lépésekkel 160 ezer munkahelyet tartanak meg ezek az alapvetően kis- és közepes méretű beruházások. Ugyanakkor meghirdettük ezt a lehetőséget a nagyvállalatoknak is, kifejezetten a nagyberuházásaikra. Eddig 45 nagyvállalat jelentette be, hogy élnek a lehetőséggel, ők további 170 milliárd forintból fejlesztenek, amihez a kormány 60 milliárd forinttal járul hozzá.
De hogy miért is van jelentősége ennek? A világgazdaság folyamatai jelenleg negatívak, tehát nem beruházásokról szólnak a hírek, hanem sokkal inkább a vállalati tevékenység zsugorodásáról, elbocsátásokról, csődbe jutott cégekről és gyárbezárásokról. Magyarországon az ellenkezője zajlik.
Veszprém megye és a veszprémi cégek mennyire használták ki ezeket a lehetőségeket? Hiszen a válság előtt inkább a munkaerőhiány okozott problémát a térségben.
Veszprém megyéből 29 vállalat jelentett be beruházást, összesen 13,4 milliárd forint értékben, ezeket a kormány 6,4 milliárd forinttal támogatja, így összesen 5200 munkahelyet fogunk megvédeni az Önök térségében.
Azt már látjuk, hogy egy hirtelen jött válság egyik pillanatról a másikra meg tudja változtatni a gazdasági erőviszonyokat. Ön milyen irányvonalat javasol a jövőben Veszprém megyének, hogy sikeresen vegye az akadályokat?
Ahhoz, hogy pontosan lássuk a Veszprém megyei erőviszonyokat, nézzük meg, hogy honnan hova jutott el a térség. 2010-ben a munkanélküliség még 13% volt, ma pedig már csak 4,1%, a világjárvány hatásaival együtt is. Közben az ipari termelés a két és félszeresére nőtt. Szerintem nagy lehetőség rejlik a Pannon Egyetemben, ahol 6000 hallgatóból 1000-en a Mérnöki Karon tanulnak, ráadásul 200-an olyan Phd képzésen vesznek részt jelenleg is, amely a kutatás és fejlesztéshez kapcsolódik. Azt gondolom, hogy erre alapozva Veszprém város és Veszprém megye is a magyar gazdasági dimenzióváltás egyik fontos szereplője lehet.
Mit ért „magyar gazdasági dimenzióváltás” alatt?
A korábban termelésre fókuszáló gazdaságot egyre inkább a tudásalapú, K+F orientált tevékenység váltja fel. Ha megnézzük azt, hogyan néz ki ma a magyar gazdaság, azt látjuk, hogy alig hasonlít a 10 évvel ezelőttihez, és valószínűleg a 10 évvel későbbi sem fog hasonlítani a mostanira. Ugyanis a digitális, internetalapú megoldások olyan fejlesztéseket hoznak magukkal, amelyek látványosan megváltoztatják majd a gazdaság képét.
A Continental beruházása pont erről szól. Az önmagukat vezető autók teszteléséhez szükséges járműdinamikai tesztpálya itt van, ráadásul ez Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye, és az ehhez szükséges K+F kapacitások is itt vannak. Pontosan ilyen beruházásokat támogatunk a megyében.
Tekintsünk ki az országhatáron túlra is. A világjárvány elleni védekezés mellett melyek most a legégetőbb feladatok a külgazdaság és külügy területén?
A koronavírus miatt a korábban megszokott protokollok megszűntek. A nagyvállalatok sok helyen leépítették, vagy bezárták a gyáraikat, embereket küldtek el és visszafogták a termelést. Azzal számolni kell, hogy nem lesz törvényszerű, hogy ez fordított irányban is megtörténik majd. A nagy nemzetközi vállalatok – ugyanúgy, ahogy az országok – nyomás alá kerültek. Hatékonynak, gyorsnak, takarékosnak kell lenni, ez pedig azt eredményezi, hogy a gazdasági kapacitások újraelosztásáért elindult egy globális verseny. Tehát mi versenyzünk azért, hogy egy nemzetközi nagyvállalat ne a külföldön bezárt gyárát nyissa majd újra, hanem ottani termelését hozza inkább Magyarországra. Ehhez nekünk meg kell teremteni azt a közeget, ahol gyorsabban, hatékonyabban, takarékosabban tudnak működni, a magyar embereknek pedig munkahelyeket teremtenek. Ebbe a versenybe minden ország benevezett, ezért komoly küzdelmek várhatóak a jövőben. Ezért is kértem a nagyköveteket arra, hogy most minden energiájukkal ezen dolgozzanak, így ez lesz a nagyköveti teljesítmény mércéje a következő időszakban.
Ha már a diplomácia szóba került, Önt nem is olyan régen, egyedüli európai uniós miniszterként meghívták a Fehér Házba, ahol részt vett a történelmi jelentőségű, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között létrejött békemegállapodás aláírásán. Magyar és nemzetközi viszonylatokban mekkora ennek a jelentősége?
Maga a meghívás sem a bevett protokolláris rendszer szerint történt, ami a jelenlegi Fehér Háztól nem szokatlan, de nagyon jó, hogy így van. Az amerikai elnök rugalmas minden kérdésben, valószínűleg ez áll a rendkívül váratlan és sikeres külpolitikai eredményességük hátterében is. Arra, hogy Donald Trump kezdeményezésére Izrael két arab állammal is békét tudjon kötni, nagyon kevesen kötöttek volna fogadást az elmúlt időszakban. Sok terv és elképzelés volt már a közel-keleti békére, ezekben egy közös volt, hogy mindegyik elbukott. Magyarország egyedüli uniós országként állt ki a most révbe ért béketerv mellett, ennek köszönhető az a külpolitikai elismerés is, hogy meghívást kaptunk a szerződés aláírására.
Azt látni kell, hogy a Fehér Házban Magyarországot, a magyar kormányt és a miniszterelnököt nagyon komoly megbecsülés övezi. Ennek két oka is van. Egyrészről Donald Trump és Orbán Viktor is határozott vezetők, akiknek világos politikai vízióik vannak, amiket nem félnek kimondani. A másik ok pedig az, hogy a világpolitika legnagyobb dilemmáiról, mint például a patriotizmusról, a kereszténységről, a családról, vagy a migráció visszaszorításáról ugyanúgy gondolkodik a két ország vezetője és hasonló politikát folytatnak.
Az Amerikai Egyesült Államok mintájára Európában is felmerült egy vízió az Európai Egyesült Államok létrehozásáról. Ezt a magyar ellenzéki oldalon többen is támogatják, Önök mégis határozottan elutasítják. Mi a probléma ezzel a koncepcióval?
Az Európai Egyesült Államok egy rendkívül szélsőséges vízió, gyakorlatilag az európai országok önfeladását jelentené. Akik ezt szorgalmazzák, azok azt akarják, hogy az országok hagyják maguk mögött a történelmi, kulturális, vallási örökségüket és egy olvasztótégelyben váljanak egyformává. Ez nyilvánvalóan nem lehet az érdekünk, sőt, mindenfajta eszközzel tiltakoznunk kell ellene. Ezt egyébként alapvetően a liberális baloldali pártok szorgalmazzák, amikor minden hatalom Brüsszelbe kerülne, a nemzetállamok önállósága pedig megszűnne. Szerencsére van egy határozott ellenállás ezzel szemben, élén a közép-európai, valamint azokkal az országokkal, ahol keresztény-konzervatív kormányok vannak.
Azt ki kell emelni, hogy mi is erős Európai Uniót szeretnénk, ebben nincs vita, de azt gondoljuk, hogy az erős unióhoz erős nemzetállamokra van szükség.
Az a vád is sokszor éri a magyar kormányt, hogy politikája elszigetelődéshez vezet. Külügyminiszerként önnek mik a személyes tapasztalatai, amikor a brüsszeli folyosókon jár?
Amit az Európai Unióban tapasztalok, az egy nagyfokú irigység. Irigység a szabadságunkra. A liberális politikusok sok esetben hozzák fel a véleménynyilvánítás, az önkifejezés szabadságának kérdéskörét. Ehhez képest a nyugat-európai politikusok egy jelentős része a liberális véleményterror foglya. A nagykoalíciós kormányok, vagy a kis többséggel rendelkező törékeny kormányok képviselői egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy őszintén és kendőzetlenül véleményt nyilvánítsanak, mert rettegnek attól, hogy mit szólnak a koalíciós partnerek, mit szólnak az NGO-k és mit szól a média. Nekünk ilyen problémánk nincsen, mert egy stabil politikai rendszer van Magyarországon, ahol nem a nemzetközi liberális politika határozza meg, hogy mi történik, hanem a magyar emberek eldöntik, a kormány pedig végrehajtja azt. Ez egy olyan helyzet, ami más országban nincs jelen Európában.
Miniszteri munkája mellett van még ideje követni a magyar futsal-bajnokságot? Főleg úgy, hogy régebben igazolt játékosként is szerepelt a dunakeszi csapatban.
Követni természetesen szoktam, ráadásul a veszprémi csapattal még személyes érintettségem is van, hiszen most az a Fehér Zsolt az edző, akinek az irányítása alatt én is játszottam még a Dunakeszinél abban a pár évben, amikor aktív játékos voltam. Azt gondolom, hogy a klubvezetés nagyon jó döntést hozott, amikor leigazolta őt, hiszen az egyik legkiválóbb edző itthon, amit a Veszprém eddigi eredményei is bizonyítanak.
Tervben van egyébként, hogy egyszer eljövök személyesen is egy veszprémi futsalmeccsre és Ovádi Péter barátommal és képviselőtársammal végigszurkolom a mérkőzést.
