Amikor hirtelen elveszítjük a munkánkat, ezt személyes kudarcnak éljük meg akkor is, ha nem rajongtunk érte, idegesítőek voltak a kollégák, vagy kevés volt a fizu. Az a kijelentés, hogy nincs ránk szükség, kihúzza a lábunk alól a talajt, és az egzisztenciális bizonytalanság mellett érzelmi címkék teljes sorozatát ragasztja a homlokunkra. Az elbocsátás egyik pillanatról a másikra okoz szégyent, haragot, zavarodottságot, önsajnálatot, értéktelenséget, depressziót, stresszt, gyászt.
Önazonosságunk, önértékelésünk erősen kötődik a munkánkhoz. Ezért nem meglepő, hogy a felmondás az élet egyik legpusztítóbb helyzete, amiből egyáltalán nem könnyű felállni, de egyszerűen muszáj megigazítani azt a koronát, és újra pályára állni. Elengedés és megengedés a folyamat kulcsa.
Külső káosz, belső harc
Adjunk időt és teret a veszteség feldolgozásának. A szenvedés most megengedhető, jöhet a szomorúság, a harag, sőt a hiszti is. Most nem kell hősködni, csak be kell engedni az összes bonyolult érzést – legyenek bátran jelen! Bár mindenkinek a saját személyisége diktálja a tempót, de fontos, hogy az érzelmek ezen vihara nem tartson az örökkévalóságig. Érdemes mielőbb beengedni a párunkat, a családunkat, sőt akár egy pszichológus szakembert is a káoszba. Figyeljünk tudatosan a társas viszonyainkra, az erősségeinkre és gyenge pontjainkra azért, hogy mielőbb meglássuk a következő lépést.
Az áldozat szerepét bátran utasítsuk vissza ebben a forgatókönyvben! Ahelyett, hogy azt kérdezgetnénk, miért történik mindez, inkább összpontosítsunk a feleletre: hogyan kerülhetünk újra játékba, és mit kell ehhez tennünk?
Egyre többen vallják, hogy a testmozgás a válasz minden kérdésre, ami elakadással kapcsolatos. Tényleg jótékony hatással van a mentális wellnessre a fizikai aktivitás, az erőkifejtés, ami közben megadja a munkakeresés megkezdéséhez szükséges tartást, külalakot, erőnlétet.
A másik Jolly Joker a tanuló-kutató üzemmód, hiszen egy új tudás, készség megszerzése a következő győzelem tervezésére helyezi a hangsúlyt, segít szemléletet váltani, és mellékhatásként még az önbizalmat is növeli. Most akár egy hobbiból is építhetünk várat.
A helyzet átkeretezése
A váltás, a változtatás kényszere minden eddigi tapasztalatunkat átírhatja, és ha megengedjük neki, a veszteségből végül lehetőséget teremt. Rájövünk arra, hogy az elbocsátás ténye nem gyúrta át az énképünket, nem alakította át a képességeinket, nem írta felül a jövőnket. Mi van, ha ez egy égből pottyant, jó lehetőség? Nem kényszerpálya, hanem előremutató kihívás. A felmondás kiléptetett minket a komfortzónánkból, hogy azután kizsarolja belőlünk a legjobb választást: új vitorlát, új szelet hoz, új karrier lehetőségét festi fel az útra. A zavaros időszakasz végül nagy és váratlan tüzeket is gyújthat: ideje lehet ez a tervezésnek, a hibák korrigálásának, a bakancslista megszületésének és a megújulásnak.
