Október 21-től Veszprémben is látható az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet kiállítása, melyet eddig csak a Magyar Nemzeti Múzeumban lehetett megtekinteni.
Egy igazán különleges, hiánypótló kiállításon vehetünk részt, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a 80 évvel ezelőtti Magyarországot olyannak mutassa be, amilyennek az akkor élt elődeink látták. A második világháború előtti békeévek voltak azok, amikorra egyértelműen bebizonyosodott, hogy Trianon után az ország szociálisan, kulturálisan, gazdaságilag és politikailag egyaránt képes volt talpra állni és megerősödni. A területi revíziókkal békés úton 7 millió magyar térhetett vissza az anyaországhoz.
A két világháború közötti korszak a magyar kultúra, a művészetek és a tudományok felvirágzásának kora olyan alkotókkal, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Herczeg Ferenc, Babits Mihály és Móricz Zsigmond, vagy olyan tudósokkal, mint a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert, Cholnoky Jenő és Bay Zoltán
- emlékeztetett a hétfői megnyitón Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.
Mint hozzátette: ezek voltak azok az évek, amikor a magyar társadalomban még senki nem kérdőjelezte meg az ezeréves értékeket, keresztény hitünket, ősi magyar hagyományainkat és identitásunkat. Ezekben az években még magától értetődőnek számított, hogy százezrek vettek részt a Hősök terén az Eucharisztikus Világkongresszus miséin, vagy hogy a Szent Jobbot szállító vonatot tömegek ünnepelték. Mindezt úgy, hogy Magyarországot két folyamatosan terjeszkedő totalitárius diktatúra, a náci Németország és a kommunista Szovjetunió fenyegette, ennek következtében pedig különböző „izmusok” törtek be hazánkba.
Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.
Krucsainé Herter Anikó kiemelte: 1939-ben tartottak egészen a rendszerváltásig utoljára szabad országgyűlési választást Magyarországon, amelyen elsöprő többséggel győzedelmeskedett a nemzeti értékeket és az érdekeket képviselő erő, amely bizonyítja, hogy a szélsőséges eszméket valló csoportok soha nem kerültek volna hatalomra idegen segítség nélkül.
Ahogy minden korszak, a két világháború közti időszak is rendkívül ellentmondásos, rengeteg olyan esemény van, ami árnyalja megítélését, de nem lehet elvitatni, hogy az a hazaszeretet, tenni akarás és hit, amely a korszak társadalmára jellemző volt, példaértékű a mai kor embereinek számára is–mondta.
Brányi Mária alpolgármester arra emlékeztetett, hogy bár a 20. századról rengeteg információnk van, mégis szükséges, hogy legyen egy olyan kurátori vezérfonal, mint ez a kiállítás, amely mentén szintetizálhatjuk, hogy a 20. századelő magyar képzőművészei, zeneszerzői, irodalmárai az európai élvonalba tartoztak. A Magyar Világ 1938-1940 segíthet abban, hogy a 20. századot megismerve a saját kultúránkat is a helyén kezeljük.
Brányi Mária alpolgármester
Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora kiemelte, a Nemzeti Múzeum után nem véletlenül került Veszprémbe a kiállítás, hisz a város 2023-ban Európa Kulturális fővárosa lesz. A kiállításról szólva kiemelte: egy nyugodt, pezsgő kulturális, élhető korszakot mutat be, amelyben jó volt magyarnak lenni.
A mai fiatal generációnak nagyon kevés tudása van a nemzet, a kultúra és a civilizáció fogalmáról, melyeket talán fontosabb bemutatni, mint valaha, hiszen ma szemmel látható rendetlenség van körülöttünk.
A kiállítás segíthet rendet teremteni, és egy olyan adalék, mely élményszerűen tudja megmutatni, hogy milyen is volt az a kor, melyről nagyon ellentmondásos információk keringenek ma is Magyarországon.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azt mondta: a kiállítással a történelem fehér foltjai kiszínezésre kerülnek, és reméli, hogy minél több fiatalnak sikerül megmutatni, hogy a trianoni trauma után milyen gyorsan álltak talpra és nyújtottak páratlan teljesítményt nagyszüleink és dédszüleink. Többek közt ennek köszönhető, hogy a magyarság megmaradt.
A kiállítás bemutatja az árnyoldalakat is: ekkortájt született meg az első két zsidótörvény, érezhetően növekedett az antiszemitizmus, miközben a vidéki társadalom problémái még mindig megoldásra vártak.
Péterváry Szanyi Brigitta múzeumigazgató távolléte miatt köszöntő levelében úgy fogalmazott: nehéz időket élünk, különösen a kulturális intézményeknek jelent kihívást a vírusos helyzetben megszólítani a közönséget. Kiemelte: a megfelelő intézkedések mellett kiállításaik biztonságban látogathatók és minden korosztálynak élményt nyújtanak.
A Magyar Világ 1938-1940 címú kiállítás június 6-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban.
