2021. március 8.
//
Zoltán névnap

Trump vagy Biden? Meggyújtották a kanócot a puskaporos hordó felett

Amerika választ, mi pedig külpolitikai szakértő segítségével elemezzük a helyzetet és az esélyeket a tengerentúlon. Alkotmányos vádeljárás, ukrajnai korrupció, közel-keleti béke, koronavírus és BLM-mozgalom, mint egy hollywood-i forgatókönyv, csak ez a valóság.

Négy évvel ezelőtt derült égből villámcsapásként ért a hír mindenkit, hogy az Amerikai Egyesült Államokban megválasztották Donald Trump-ot elnöknek. A republikánusok jelöltje a választáson Hillary Clintont utasította maga mögé és lett az USA 45. elnöke. Négy évvel ezelőtt az egész világ összerezzent a hír hallatán, sokan pedig egy sötét és leginkább kiszámíthatatlan kormányzást vizionáltak, aminek az USA nagyhatalmi státuszából adódóan nem csak a tengerentúlon lesznek hatásai.

Donald Trump ellentmondásos szókimondó személyisége, valamint az a tény, hogy a Trump-birodalom jóvoltából hatalmas vagyon áll a neve mögött, mindenképpen egy új szereplőt, új helyzetet hozott az USA kormányzásába és a világpolitikai térképre is.

Make America Make Again, azaz Tegyük Amerikát újra naggyá, Trump 2016-os szlogeneMake America Make Again, azaz Tegyük Amerikát újra naggyá, Trump 2016-os szlogene

A 2016-os eredmények olyannyira megdöbbentették a világot, és főleg az USA-ban a szélsőségesen liberális csoportokat, hogy több helyen tüntetéshullámok indultak, a javában demokrata tüntetők pedig megkérdőjelezték a demokrácián alapuló választás eredményét is.

Trump-ot végül nem rengette meg ez az ellenállás személyével szemben, elnöksége négy éve alatt pedig számos eredményt, egyben melléfogást is fel lehet sorolni a neve mellett. Egy bizonyos: nem volt tétlen elnök első ciklusa alatt.

Koskovics Zoltánnal az Alapjogokért Központ elemzőjével most ezeket tárgyaljuk ki, valamint sorra vesszük az éppen most zajló (november 3.) elnökválasztás esélyeit, azokat a tényezőket, amelyek Trump, vagy a jelenlegi demokrata kihívója, Joe Biden felé billentheti a mérleg nyelvét.

Sikerszéria a tárgyalóasztaloknál

Több belpolitikai sikere közül most kiemelkedik Amy Coney Barrett kinevezése a Legfelsőbb Bíróság testületébe. Korábban is kinevezett már két konzervatív bírót a taláros testületbe, emellett közel 300 szövetségi bíró kinevezése fűződik a nevéhez. Ez túlzás nélkül páratlan teljesítmény - foglalja össze Koskovics Zoltán Trump legutóbbi belpolitikai eredményeit.

A külpolitikát tekintve, emeljük ki az elmúlt hetek, hónapok sikereit a Közel-Keleten. Sikerült rendezni Izrael viszonyát több arab állammal is, Donald Trump itt a béketeremtő szerepét vállalta magára. Érdekes azonban, hogy milyen kevéssé érdekli a fősodorba tartozó médiát a közel-keleti béke, mióta a Trump-adminisztráció ér el sikereket, teszi hozzá az Alapjogokért Központ elemzője.

A közel-Keleti békemegállapodásról és annak részleteiről egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is szót ejtett, amikor legutóbb portálunknak adott interjút. A magyar külügyminiszer személyesen lehetett ott Washingtonban a megállapodás aláírásánál, egyedüli uniós külügyminiszterként.

 

Kapcsolódó cikk
Szijjártó Péter: Európában irigyek ránk
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter veszprémi látogatása alkalmával exkluzív interjút adott portálunknak. A minisztertől a gazdasági trendekről és dimenzióváltásról, a Fehér Házról és a brüsszeli folyosók hangulatáról is beszélgettünk. Megtudtuk továbbá, hogy milyen személyes kapcsolata van a veszprémi futsalcsapattal.

 

Elhibázott járványkezelés

Trump legnagyobb gyengepontja a választás szempontjából bizonyosan a járványkezelés, mondja az elemző. Azonban az Egyesült Államok szövetségi berendezkedése mellett és alkotmányos keretei között a valóságban nem sokat tehetett ő maga, hisz a gyakorlati lépések az államok hatáskörébe tartoznak. Említsük meg azt is, hogy Donald Trump végig szélmalomharcot vívott a permanens bürokrácia ellen (ezt nevezi ő frappánsan „Deep State-nek).

A megbukott alkotmányos vádeljárás Trump ellen, és annak következményei

Trump elnöksége alatt az egyik legnagyobb botrány az úgynevezett Impeachment-eljárás megindítása volt, amit a Kongresszus demokrata képviselői kezdeményeztek az elnök ellen, lányege pedig az, hogy alkotmányos eszközökkel elmozdítsák a regnáló elnököt a székéből. Erre egyébként más esetben csak törvényes választások módján van lehetőség.

Hazaárulás, vesztegetés vagy súlyos törvényszegés gyanúja esetén a Képviselőháznak többséggel kell elfogadnia a vádat (impeachment). Ezt követően a Szenátus folytatja le a tárgyalást, ahol a tagok kétharmados egyetértése szükséges az elnök hivatalból való eltávolításához. A büntetőjogi felelősségre vonás csak ezután folytatható le hagyományos bírósági eljárás során.

Trump nyilatkozik az Impeachment-eljárás meghallgatása után (forrás: foxnews.com)Trump nyilatkozik az Impeachment-eljárás meghallgatása után (forrás: foxnews.com)

Trump esetében eddig nem húzódott el az ügy, ugyanis a Szenátus ejtette azon vádakat, amiért elindították ellene ezt az eljárást. Eszerint Trump nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, Volodimir Zelenszkijre, annak érdekében, hogy korrupció vádjával eljárás induljon a demokrata Joe Biden ellen Ukrajnában. Mint később kiderült, a vádak hamisak voltak Trump ellen, a Biden-család és Ukrajna közötti kétes hátterű gazdasági kapcsolatok viszont nem összeesküvés-elméletek, de ezekről kicsit később.

Az amerikai történelemben egyébként összesen csak négyszer indítottak Impeachment-eljárást az elnök ellen, Trump mellett Andrew Johnson, Richard Nixon és Bill Clintonnak kellett a vádlottak padjára ülni, mind a négyszer felmentették őket.

Koskovics Zoltán arról, hogy ez a megbukott kezdeményezés mennyire segíthet, vagy ronthat Trump helyzetén, így nyilatkozott:

Érdemes elmondani, hogy mindegyik esetben mondvacsinált üggyel, politikai szándékkal kísérelték meg a hivatalban lévő elnök elmozdítását. Ez Donald Trump esetében is teljesen világos volt, talán még a legelvakultabb demokrata párti szavazók számára is. Ezzel együtt túl sok minden történt már azóta, 2020 egy igen tumultuózus év lett. A koronavírus-járvány, a Black Lives Matter mozgalom és a Hunter Biden laptopja körül kialakult botrány mind többet nyom most a latba, mint az év eleji impeachment.

Kétes ukrajnai szálak demokrata oldalon

Joe Biden körül nemrég kirobbant botrányban nem is a 77 éves elnökjelölt a központi figura, hanem annak fia, Hunter Biden. Obama egykori alelnöke fiának laptopjáról olyan levelezések kerültek a nyilvánosság elé, amelyben komolyan felmerül a gyanú, hogy apja befolyásával kívánt beavatkozni az ukrán energiapiac eseményeibe, amellett, hogy ő maga azokban az időkben az igazgatótanács tagja volt a Burismánál, Ukrajna vezető energetikai cégénél.

Hunter Biden és apja, Joe Biden (forrás: foxnews.com)Hunter Biden és apja, Joe Biden (forrás: foxnews.com)

Joe Biden személyes érintettsége is bizonyítottnak látszik, és ez lényegesen fontosabb, mint Hunter Biden (már közismert) korrupciója. Emellett igen botrányos képek jöhetnek nyilvánosságra Hunter Biden magánéletével kapcsolatban. Ez utóbbi számíthat a középkorú női szavazók körében, mely egy igen fontos választási célcsoport. Ugyan a fiúk nem felelősek az apák bűneiért, de ez fordítva nem igaz. Lesz olyan szavazó, aki Joe Bident tesz felelőssé Hunter viselkedéséért. Ahhoz azonban, hogy a botránynak jelentős hatása legyen, át kell törni a „független-objektív” sajtó hírzárlatán, mely igyekszik a lehető legkevesebbet foglalkozni az üggyel.

Előrejelzések, majd pofára esés

Jelenleg a közvélemény-kutatások szerint Biden esélyei jobbak, de 4 éve Clintonnál is hasonlót mértek. Mi jellemző az amerikai jobboldali választókra? Inkább rejtőzködnek, vagy csak az amerikai liberális sajtó nagyítja fel saját jelöltjének esélyeit? - Tesszük fel a kérdést Koskovics Zoltánnak.

Inkább a rejtőzködés jellemző. Többször megfogalmazódott a vád, hogy a közvélemény-kutatási eredmények manipuláltak, de erre nincs bizonyíték. Valószínűbb inkább az, hogy maguk a választók nem bíznak a kutatókban és ezért nem, vagy szándékosan valótlanul válaszolnak. Ez párosul bizonyos módszertani nehézségekkel.

BLM + koronavírus = anarchia

Tavasszal a koronavírus járvány, és annak gazdasági hatásai alapjaiban rengették meg az amerikai társadalmat is a rendszerükbe vetett bizalomban. Ezt követően a kétségbeesett tömegeket a Black Lives Matter mozgalom egyesítette, a színes bőrű és más kisebbségek jogaiért felszólaló, ám erőszakba és anarchiába torkolló tüntetéshullámokban. Hogy ezek az események mennyire befolyásolják az elnökválasztást, arról Koskovics Zoltán így vélekedik:

A járvány elharapózása bizonyosan Biden mellett szól, hisz látszólag hitelesen állíthatja azt, hogy az elnök rosszul kezelte a válságot. Azonban azt is mondjuk el, hogy a gazdaságot leginkább terhelő korlátozó intézkedéseket tagállami szinten hozták meg. A legszigorúbb ilyen intézkedések demokrata vezetésű államokban születtek. A BLM-mozgalom mozgósíthatja a fekete szavazókat, akik nagy többségükben demokrata szavazók. Hillary Clinton vereségének egyik oka az volt, hogy a vártnál kevesebb afroamerikai jelent meg az urnáknál 2016–ban. Azonban a BLM agresszivitása és nyílt fehér-ellenes rasszizmusa sokakban erős ellenérzéseket vált ki, így nem biztos, hogy a BLM összességében Bidennek hoz szavazati előnyt.

Tüntetők Amerikában (forrás: foxnews.com)Tüntetők Amerikában (forrás: foxnews.com)

Az alelnök mindenkori jelentősége

Joe Biden november végén tölti be a 78. életévét, Trump-pal egyetemben egyikük sem számít éppen fiatal elnöknek. Ugyanakkor időről időre felmerülnek olyan pletykák is, hogy a demokrata jelölt egészségi állapota annyira rossz – mind fizikailag, mind pedig szellemileg -, hogy valós lehetőségként áll fent, hogy nem tudja kitölteni elnöki ciklusát megválasztása esetén. Ilyen esetben automatikusan az alelnök veszi át az elnöki stafétát, aki Biden esetben az 57 éves női szenátor, Kamala Harris lenne. Egyes találgatások szerint, sokan már őt várják az elnöki székbe, hogy ezeknek mennyire van valóságalapja, szintén elemzőnket kérdeztük.

Biden távolról sincs képességei csúcsán, és ezért fontos az alelnök személye. Azonban azt jegyezzük meg, hogy nem annyira rossz az egészségi állapota, mint azt sokan gondolták. Jelenleg nem látszik, hogy miért ne tölthetne ki egy ciklust megválasztása esetén.

Joe Biden és Kamala Harris (forrás: foxnews.com)Joe Biden és Kamala Harris (forrás: foxnews.com)

Meggyújtották a kanócot a puskaporos hordó fölött, kérdés, hogy robban-e?

Felidézve a négy évvel ezelőtti eseményeket, Trump újraválasztása esetén talán az eddigieknél is nagyobb ellenállás indulna az államokban. Az már jól látszott 2016-ban, majd a BLM-mozgalom idején is, hogy a liberális aktivisták nem riadnak vissza semmilyen eszköztől, ha a saját igazuk mellett kell kiállni. Viszont a mostani amúgy is feszült helyzetben mi lenne egy esetleges Trump újrázás következménye, az még az elemzők előtt is kérdésesek, mindenesetre forgatókönyvek így is születtek már.

Az amerikai közéletben jelenleg hideg polgárháborús állapotok uralkodnak. George Floyd halála óta rendszeres a szélsőbaloldali erőszak az USA utcáin. Arra kell számítani, hogy Trump újraválasztása esetén, még a korábbinál is nagyobb erőszakhullám söpör végig az Egyesült Államokon, hisz a média és a demokrata politikusok által a végletekig feltüzelt tömeg aligha fogja magát türtőztetni, és nem számíthatunk tőlük arra, hogy elfogadják a választói akaratot, amikor az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy az amerikai társadalom legalapvetőbb normáit sem tisztelik.

Érkezik-e még hívás a Fehér Házból a magyar miniszterelnökhöz?

Bár Magyarország látszólag elhanyagolható tényező a világpolitikában, Trump mégis személyes jó viszonyt ápol a magyar kormánnyal és Orbán Viktor miniszterelnökkel. Hogy milyen hatásai lenne hazánkra Trump újrázása, vagy Biden megválasztása, azt Koskovics Zoltán így látja:

Az Egyesült Államokra nehéz időszak vár mindkét esetben, hiszen jelenleg egy rendszerszintű válsággal küzd az ország. Természetesen mindez az USA által vezetett nyugati világ minden országára negatív hatással lesz, így Magyarországra is. Azonban Biden megválasztása esetén egy olyan politikus kerülne hatalomra, aki alig pár napja hazánkat, Lengyelországgal együtt, totalitáriusnak nevezte. Ez bizonyosan azt jelentené, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok mély gödörbe kerülnének. Természetesen ez hazánknak nem érdeke.

Hajas Bálint