2021. január 18.
//
Piroska névnap

A színész eszköztárában fontos az önismeret

A Pál utcai fiúk Csónakosaként egy ország színházkedvelői ismerték meg a színpadon, de azt már kevesebben tudják, hogy Király Dániel Veszprémben, a Pannon Egyetem hallgatójaként került igazán közel a színjátszáshoz, ami aztán meghatározta eddigi életét. A Pannon Unifest keretében vallott motivációiról, félelmeiről és egy fiatal színész dilemmáiról.

 

Idén az internetre költözött a Pannon Unifest ifjúsági összművészeti fesztivál, ami bizonyos szempontból hátrány, hiszen így nem valósulhat meg a művész és közönség személyes találkozása, ugyanakkor előnyei is vannak ennek a formátumnak, hiszen a digitális előadásoknak hála, még több embernek lehetősége lesz egy kattintás után meghallgatni az előadásokat, megismerni a mai magyar művészvilág szereplőit, az ő felfogásukat, dilemmáikat, egyszóval a XXI. századi útkeresésüket.

Király Dániel pont ezekről vallott Szabó B. Eszternek, portálunk újságírójának.

Király Dániel és Szabó B. Eszter a Pannon Unifest online beszélgetésénKirály Dániel és Szabó B. Eszter a Pannon Unifest online beszélgetésén

Király Dániel neve a legtöbb embernek a Vígszínház sikerdarabjából, a Pál utcai fiúkból lehet ismerős, ő játszotta egészen tavalyig Csónakos szerepét Molnár Ferenc híres regényének színpadi adaptációjában, a TV-ből pedig az Egynyári kaland című sorozatban láthattuk.

Viszont a 32 éves színész karrierje koránt sem a fővárosban kezdődött, sőt, sokáig elképzelhetetlennek tartotta a budapesti életet. Ajkaiként a sokkal nyugodtabb kisvárosi élethez szokott, ráadásul fiatalon már itt is megtalálta azt a közeget, amiben ki tudott teljesedni: a helyi színjátszókör tagja lett, és bár amatőrként kezdték, a legtöbben a profik komolyságával álltak a színjátszáshoz.

Valami jót akartunk létrehozni, csakis ez vezetett minket akkor.

Végül a színészkedés iránti szenvedély Veszprémbe a Pannon Egyetemre vezette, miután a budapesti színművészetit még túl távolinak, a fővárost pedig egy rideg metropolisznak érezte. Veszprémben aztán ismét összesodorta az élet azokkal, akikkel még Ajkán kezdte, sokáig szerepelt az egyetemi színpadon és a Teleszterion Színházi Műhely tagjaként is.

Azt gondolnánk laikusként, hogy egy színész minden esetben egy extrovertált személyiség, aki él, hal a szereplésért, Dani mégis őszintén vallott a beszélgetés során a félelmeiről, arról, hogy számára a karantén egyfajta megnyugvást is jelentett, amikor nem lép interakcióba más emberekkel, nyugodtan a saját világában élhet, amire az utóbbi időben már nagy szüksége volt.

Hosszú évekig a konfliktusokat sem tudta kezelni, mára azonban elmondása szerint tudatosan fejlesztette annyira az önismeretét, hogy megbirkózik ezekkel a mindennapos kihívásokkal.

A színész eszköztárában fontos az önismeret. Ha valakit el akarunk játszani, ahhoz ismerni kell azokat az érzéseket, amelyeket valóban kivált egy-egy szituáció. De ehhez időről időre szükséges, hogy kicsit befelé forduljunk.

Bár Dani látszólag tudatosan építi színészi karrierjét, ahogy bevallotta, folyamatosan megkérdőjelezi saját magában, hogy valóban színész akar-e lenni, és rendszeresen felteszi a kérdést, hogy mit tudna helyette, vagy mellette csinálni még.

Egy biztos, az érdeklődése a filmszínészet felé vezeti. Tavaly elhagyta a Vígszínházat és csatlakozott a K2 Színházhoz, egy fiatal társulathoz, akik a társadalom legégetőbb kérdéseire próbálnak válaszolni a színpadon keresztül.

Dani viszont továbbra is keresi azt a szerepet – legyen az színházi, vagy filmes – amiben jelenleg leginkább ki tudna teljesedni és tovább fejleszteni a számára egyik legfontosabbat, az önismeretét.

 

Nyitókép: Blikk.hu / /Fotó: Varga Imre

Hajas Bálint

További cikkek

Három művészeti sors találkozása, vagy csak a véletlenek játéka?
Három művészeti sors találkozása, vagy csak a véletlenek játéka?
Három különböző személyiség, különböző háttérrel és motivációkkal, mégis útjaik többször keresztezték egymást, köszönhetően a kultúra és művészet iránti alázatuknak. A Pannon Unifest keretében Péti Krisztina, Süle Zsolt és Trócsányi Gergő vallottak a belső mozgató erőről, célokról és a véletlenszerűség, vagy pont ellenkezőleg, a sorsszerűség jelentőségéről.
A digitalizáció segítheti is az analóg művészetet
A digitalizáció segítheti is az analóg művészetet
Kép és szöveg találkozásáról, digitális és analóg technikák összecsengéséről és egy rendhagyó Mikulásról is szó volt a Pannon UniFest negyedik napján Tóbiás Krisztián költő legfrissebb, Turi Lilla rajzaival illusztrált A Mikulás rakétája című kötete kapcsán tartott előadáson.
Nem tehetünk úgy, mintha nem változna a világ
Nem tehetünk úgy, mintha nem változna a világ
A héten zajló VI. Pannon Unifest hétfői vendégei Simon Marci költő és Kemény Zsófia forgatókönyvíró, slammer voltak.
Fortepan: app-teszt Veszprémben és a képekről eltűnő emberek
Fortepan: app-teszt Veszprémben és a képekről eltűnő emberek
A Cooltusz csapata a Fortepan megálmodójával, Tamási Miklóssal beszélgetett a digitális és az analóg világ előnyeiről és hátrányairól, valamint a Fortepan közelgő fejlesztéséről, a Fortepan GO-ról a Pannon Unifest első napján.
Online rendezik meg a VI. Pannon UniFestet
Online rendezik meg a VI. Pannon UniFestet
Az idei év számos meglepetést tartogat magában, nem csupán csak jó értelemben, de persze akadnak pozitív hírek is. Ilyen az, hogy a hatodik UniFest idén is meglesz tartva, méghozzá az online térben, november 21-től 27-ig. Deli Kittivel, az UniFest főszervezőjével beszélgettünk…