Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2023. december 6. Miklós
Veszprém
-1°C
2023. december 6. Miklós
Veszprém
-1°C

Könyvsorozat jelenik meg a Séd folyóiratból

2020. december 16. 21:24
Könyvsorozat indul a Séd kritikai lapból, az első kötet pedig – mely Csuhai István szobrokról szóló írásait tartalmazza – Szobornék városa címmel még ebben az évben a polcokra kerülhet.

Csuhai Istvánnak, az Élet és Irodalom hetilap versrovat-vezetőjének nevét néhány éve a veszprémi olvasóréteg is gyakrabban láthatja, hiszen a Séd folyóirat rendszeres publicistája. A könyvsorozat a Sédhez kapcsolódó anyagokból fog válogatni, a szóban forgó kötetet pedig az OOK-Press Kft. adja ki.

Arról, hogy miként került az író a Séd lap szerzői közé a következőket mondta:

„Van egy 2013 óta működő szobros bloggom, „Csak a képre emlékezem” a címe és a csuhai.com címen érhető el, ahol különböző formákban foglalkozom a köztéri – főként 1945 és 1990 között állított - szobrokkal. Valamikor egyetlen szoborról írok, de előfordul olyan is, hogy pályaképet írok, ahol egy szobrász munkásságával foglalkozom.

2016-ban jelent meg Bors István Fiú kecskével című veszprémi szobráról az írásom, ezt olvasva keresett meg Ladányi István – akivel régóta jóban vagyunk -, hogy mi lenne, ha a Sédben közölnék az írást.

A főszerkesztő Géczi Jánost is régóta ismerem, az ő személyük tehát nekem garancia volt.

A kötet tizennégy írásomból áll, döntő többségüket a Sédbe írtam, Dénes Tamás remek tördelésének köszönhetően könyvként egészen különleges látványa lesz; a szöveg az általam készült fotókkal egészül ki. A kötet szerkesztője Ladányi István, az ötletgazda és az egész ügy menedzselője pedig Géczi János.

A könyvben az 1961 és 1987 közötti időszakban a városban felállított szobrokról van szó, engem ez a korszak foglalkoztat.

Veszprémben az ’egyetemváros’ lakótelepe igazi kincsesbánya, ennek egyik oka, hogy a szocializmus időszaka alatt hazánkban is létezett az úgynevezett kétezrelékes törvény, amely előírta, hogy az állami építészeti beruházások két ezrelékét műalkotások létrehozására kell fordítani”.

Csuhai István, kép: Seres FlóraCsuhai István, kép: Seres Flóra

Talán nem túl gyakori az irodalom és a képzőművészet ily módon történő találkozása. Csuhai István ennek a különleges műfajnak ismerőjeként a következőket mondta a munkafolyamatról: „Nekem muszáj látnom a szobrokat élőben, tehát ha tudok, akár többször is elmegyek, körbejárom, lefotózom, és amikor otthon a gépre töltöm a fotókat, addig nézegetem őket újra és újra, amíg egyszer csak be nem villan valami, hogy miként is lehetne írni róluk. Én főként ún. zsánerszobrokról írok, politikai szobrokról ritkábban.".

Csuhai szobrok iránti érdeklődése messzire nyúlik vissza: „Bölcsész vagyok, irodalommal foglalkozom, de a társművészetek mindig is jelen voltak az irodalom mellett. Már gyerekként is szívesen fényképeztem szobrokat, mondok egy példát, ami a szobrok mellett szól:

ha az utcán lencsevégre kapsz egy embert, valószínűleg megfordul, és megkér, azonnal töröljem ki a fényképet. A szobrok közül még egyik sem háborodott fel, ráadásul nem véletlen vannak a tereken, hiszen a „közhöz” tartoznak, és a cél, hogy minél több ember beléjük ütközzön, minél többen lássák őket.

A könyvben a legtöbbet szerepeltetett szó a teresedés lett, ami egy furcsa kifejezés, de ezzel arra utalok, hogy a műalkotás maga hozza létre a saját városi terét. Arra kifejezetten figyelni szoktam, hogy ha egy mondjuk tizenhétéves fiatal rátalál a szövegemre, akkor megbízható információt kapjon, és kedvet hozzak neki a műhöz, ugyanakkor, ha akadémikus olvassa a soraimat, ő se vonja fel a szemöldökét. De szobrokról a laikus Laikus nézőpontjából írok, nem pedig a képzett művészettörténész megközelítéséből.”.

Szabó Eszter
Domján Attila
további cikkek
Mérföldkőhöz érkezett a VeszprémFest Mérföldkőhöz érkezett a VeszprémFest Hétfő délután a Budapest Music Centerben ismertették a 2024-es fellépők neveit. Ahogy azt már megszokhattuk, megint ígéretes a névsor az egyébként húszéves fesztiválon. 2023. december 4. 17:55 Kínai barátok hozták el Veszprémbe a kultúrájukat Kínai barátok hozták el Veszprémbe a kultúrájukat A kínai Ningbo város lakosságszáma pont akkora, mint Magyarországé: 9,6 millió ember. Ez a város pedig Veszprémmel ápol már húsz éve partnervárosi kapcsolatot. Ennek egyik eredménye a Pannon Egyetemre szervezett fotókiállítás, aminek a megnyitóján a hazánkban tartózkodó ningbói delegáció is részt vett hétfőn. 2023. december 4. 15:00 A tízéves Hangvilla-történet Hangvilla A tízéves Hangvilla-történet 2013. november 29-én volt egy színházi előadás Veszprémben. A Pannon Várszínház a „Sose halunk meg” című darabot mutatta be. Ez a kis emlékdarab tíz évvel ezelőttről önmagában még nem érne annyit, hogy felidézzük, de ha hozzátesszük azt, hogy a színpad, ahol előadták az egykori Séd filmszínház helyén épült komplexum deszkái voltak, már érdemes megállni egy pillanatra. Az épületet ma mindenki úgy ismeri, mint Hangvilla. Ezzel debütált a veszprémi kulturális életben a minden szempontból formabontó kulturális intézmény. 2023. december 3. 15:18 Felgyúlt az első adventi gyertya Felgyúlt az első adventi gyertya Szombat este a szentmise után meggyújtották az adventi koszorú első gyertyáját a Szent Mihály Főszékesegyházban. A gyertyagyújtás után egy rendkívül hangulatos komolyzenei koncert következett, melyre igencsak komoly volt az érdeklődés. 2023. december 2. 22:48

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.