2021. január 22.
//
Vince névnap

Az EKF beruházásainak felgyorsításában segít az új „Veszprém-törvény”

Felgyorsítja és egyszerűbbé teszi az új „Veszprém-törvény” az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) Programban megfogalmazott beruházások megvalósítását, így már jövőre elkezdődhet néhány építkezés. A kedden elfogadott törvény részleteiről csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót a Városházán.

Majdnem napra pontosan két éve dőlt el, hogy Debrecent és Győrt megelőzve 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa. Azóta létrejött egy, a programok lebonyolításáért és a fejlesztések végrehajtásáért felelős cég, a kormány döntött egy 50 milliárd forintos forrásról, dr. Navracsics Tibor személyében pedig kormánybiztosa is lett a projektnek.

Az előkészítő munka tehát már két éve zajlik, most pedig egy fontos mérföldkő érkezett el azáltal, hogy az országgyűlés megszavazta azt a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy az EKF alatt megvalósuló beruházások esetében a hatósági és közigazgatási eljárásokat felgyorsítsák, ezáltal a gyorsabb és könnyebb kivitelezést elősegítve, valamint több állami tulajdonú épület is az önkormányzat tulajdonába kerül, amelyeket szintén az EKF egy-egy projektjének keretén belül hasznosítanak, töltenek meg újra funkcióval.

A sajtótájékoztatón Ovádi Péter országgyűlési képviselő üdvözölte az országgyűlés döntését, ugyanakkor felidézte azt, hogy amíg két éve Veszprémben az EKF ügye felül tudott kerekedni a pártpolitikán és azt minden képviselő – kormánypárti és ellenzéki egyaránt – támogatta, addig ez a parlamenti szavazáskor már nem így történt, hiszen a Demokratikus Koalíció frakciója nem támogatta a törvényt. Ovádi felhívta a figyelmet arra, hogy Veszprémben a DK önkormányzati képviselője, Katanics Sándor sem emelt hangot az ellen, hogy párttársai a veszprémi érdekek ellen mentek.

Mindezek ellenére a törvényt az országgyűlés így is elfogadta, ami elsősorban technikai jellegű, ám sokat számít a jövőbeni fejlesztések sikeres és határidőn belüli megvalósulásában.

Porga Gyula polgármester szintén felidézett egy korábbi eseményt, amikor 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben azt mondta, a sikeres országhoz sikeres városokra is szükség van, ezt ők megfogadták és azóta is követik.

A polgármester véleménye szerint, a küldetésük az, hogy Veszprém ne csak lakhelye, hanem otthona is legyen az embereknek. Továbbá kiemelte, hogy Navracsics Tibor, valamint Ovádi Péter személyében két olyan ember segíti a munkát, akik elkötelezettek a város iránt általuk biztonságban tudható az EKF projektje.

A polgármester a sajtótájékoztatón kitért a törvény további részleteire is, ezek alapján a már említett hatósági eljárások könnyítése mellett több üresen álló ingatlan is a város tulajdonába kerül a jövőben, amelyek amellett, hogy megújulnak, több esetben új funkciót is kapnak a közösségépítés jegyében.

Így fog közösségi térré válni a régi gyermekkórház, a Jókai utca 8. szám alatti épület, illetve felújítják a vasútállomást, a vérellátó melletti parkolót pedig parkolóházzá bővítik. Ezeken kívül további fejlesztések várhatók a Laczkó Dezső Múzeumban és a megyei könyvtárban is, valamint megfogalmazták a jövőbeni digitális múzeum koncepcióját is.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség erre a törvényre, Navracsics Tibor kormánybiztos válaszolt, aki kifejtette, hogy a fejlesztések komplex mivoltja, illetve a vagyongazdálkodás ezen speciális formája miatt rövid időn belül kell számos hatósági eljárást lefolytatniuk, a törvény pedig ezek felgyorsításában segít. A kormánybiztos elmondta, hogy számos negatív példa van előttük, amikor korábbi kulturális fővárosok nem készültek el időben a beruházásaikkal, ezt a veszélyt segít Veszprém esetében elhárítani ez a törvény.

Tehát az EKF esetében jelenleg már rendelkezésre áll a költségvetés forrása – összesen 50 milliárd forint, amiből idén 11 milliárdot folyósított az ütemterv szerint az állam –, megszületett a jogszabály, ami segíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, továbbá kialakult a programtervezet is, amelyből jövőre még többel megismerkedhetnek majd a veszprémiek.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Nemzetközi társakat kap 2023-ban a Veszprém-Balaton EKF program
Nemzetközi társakat kap 2023-ban a Veszprém-Balaton EKF program
2021 január elsejével lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács határozata, amely szerint az eredetileg 2021-re tervezett Európa Kulturális Fővárosai (a romániai Temesvár és a görögországi Elefsina) 2023-ban viselhetik a címet.
A digitális élményközpont az EKF zászlóshajója lesz
A digitális élményközpont az EKF zászlóshajója lesz
A XXI. század kulturális igényeit kiszolgáló és bemutató központot építenek a szikvíz-parkoló területén az EKF keretében. A projekt nem csak Veszprém turisztikai vonzerejét erősíti, hanem új fokozatban kapcsolja a helyi kreatív ipart is.
Még jobban kinyílik a belváros és digitális élményközpont is épül Veszprémben
Még jobban kinyílik a belváros és digitális élményközpont is épül Veszprémben
Egyre több lepel hullik le azoknak az infrastrukturális beruházásoknak a terveiről, amelyek az Európa Kulturális Főváros keretében fognak megvalósulni Veszprémben. Digitális élményközpont, park- és parkolófejlesztés is szerepel az elképzelésekben. Az irányvonalak mellett már az ütemterv is ismert.
Közös kurzuson ötleteltek együtt a Pannon Egyetem diákjai és az EKF program szakértői
Közös kurzuson ötleteltek együtt a Pannon Egyetem diákjai és az EKF program szakértői
A Pannon Egyetem első EKF kurzusa 2020 őszén indult el, olyan választható tantárgyként, amelyet az egyetem bármely szakán tanuló diák felvehetett és teljesíthetett.
Milyen lesz egy mostani fiatalnak tanulni és élni Európa Kulturális Fővárosában?
Milyen lesz egy mostani fiatalnak tanulni és élni Európa Kulturális Fővárosában?
Az többek közt a még fejekben levő ötletektől és az önkéntességtől is függ - hangzott el az internetre költözött Kutatók Éjszakáján péntek este.