Ma van vízkereszt napja (január 6.), a húshagyókeddig tartó farsangi időszak hivatalos kezdődátuma, ez pedig egyet jelentett az őseink idejében: amíg a természet pihen, az emberek szórakoznak. Persze, hogy milyen formában, az kultúrkörönként mindenhol kicsit eltérő volt, az azonban kétségtelen, hogy a tél vége és a tavasz kezdete közötti periódus már az ókor óta jeles ünnepnek számított, amelyet vigasságok egész sora tarkított: az emberek különféle maszkokba és jelmezekbe bújtak, de a kreativitásuk bőven túlmutatott ezen, ha a tél színesebbé tételéről van szó.
Mutatunk néhány példát rá Fortepan-válogatásunkban, hogyan is festett 50-100 évvel ezelőtt a farsang.
A farsangi hagyományok legjellemzőbb szokása volt a jelmez felöltése, amely a mai napig velünk maradt. Csak akkoriban még épp nem voltak jelmezkölcsönzők, talán éppen ezért, az egyes figurák viszont sokkal kreatívabbak voltak. Mint ezek a gyerekek 1935-ben. A kép adományozója Schermann Ákos.
Régi néphagyomány volt a farsangi köszöntő vagy alakoskodás is. Ilyenkor általában férfiak vagy gyerekek egy csoportja jelmezbe bújt - gyakran női ruhába -, majd házról házra járva köszöntötték az ottlakókat. Cserébe tojást, lisztet vagy szalonnát kaptak a gazdaasszonytól. Ipolydamásdon még 1973-ban is élt ez a szokás. A kép adományozója Urbán Tamás.
Szemmel láthatóan várva várt pillanat volt ez az egész falu életében. A kép adományozója Urbán Tamás.
A téltemető szokások leglátványosabb verziója egyértelműen a jelmezes felvonulás volt. A világ számos országában zajló vidám karneválok közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk. Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás. / Kép forrása: Erdei Katalin, 1979
Ez az időszak egyben a bálok időszaka is volt, persze ekkor is szigorúan jelmezben, mint ahogy ezen az 1960-as fotón is látszik. A kép adományozója Kotnyek Antal.
Az arisztokrácia körében az alakoskodások helyett az itáliai eredetű karneválozás jóval fényűzőbb szokása terjedt el. A képen a Gellért Gyógyfürdőben tartott 1948-as Közgazdász bál résztvevői pózolnak a főbejáratnál. A fotó adományozója Hámori Gyula.
Persze voltak olyanok, akik magasról tettek a fényűzésre és egyszerűen csak bolondozni akartak. Ennek a párosnak a két tagja kétségtelenül ebbe a kategóriába tartozott. Ó, azok a bohó 20-as évek. / Fotó: 1923, adományozó: Jurányi Attila
A farsang egyébként jó alkalom volt a párkeresésre is a sok mulatság okán. / Fotó: Mohács, 1964, adományozó: Krantz Károly
A Nagymező utca 17. szám alatt működött a Budapest Táncpalota, ahol klasszikus farsangi műsort is adtak. Olyannyira klasszikusról beszélünk, hogy ezt a táncmozdulatot aztán Michael Jackson is megirigyelte. / Fotó: 1959, adományozó: Bauer Sándor
A Magyar Rádió Álarc nem kötelező címmel nyilvános farsangi műsort is sugárzott. 1964-ben, a 6-os stúdióban sikerült lencsevégre kapni ezt az állati pillanatot. /Fotó adományozója: Szalay Zoltán
Mint mondtuk, kreativitásból nem volt hiány. Ennek a két lurkónak az 1979-es jelmezét ma is díjaznánk. A kép adományozója Mari Gabriella.