2021. május 12.
//
Pongrác névnap

Csorog az üres árok – Pilinszky 100

2021. január 8. 22:38
DIA könyv
Idén lenne százéves Pilinszky János, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a Nyugat negyedik – újholdas – nemzedékének tagja. Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, kortársai többek között Nemes Nagy Ágnes, Örkény István. A százéves születésnap apropójából számos tematikus Pilinszky-programmal készülnek az irodalmárok.

Az 1921-ben született költő tizennégyévesen írta első versét, tehát a középiskolás évei már az irodalomról szóltak, annál is inkább, mert a magyarórán kívül más nem érdekelte különösebben. A budapesti Piarista Gimnázium elvégzése után jogot kezdett tanulni, majd a bölcsészkar magyar-olasz-művészettörténet szakjára ment. Tanulmányait 1944-ben befejezte, mert a háború közbeszólt. Behívták katonának, és hamar a németországi Harbach faluba került, ahol testközelből tapasztalta meg a háború borzalmát.

Újra és újra őket látom,
a hold süt és egy rúd mered,
s a rúd elé emberek fogva
húznak egy roppant szekeret.
Vonják a növő éjszakával
növekvő óriás kocsit,
a testükön a por, az éhség
és reszketésük osztozik.

(Pilinszky János: Harbach)

A második világháború után a szovjet hatalomátvétel, majd a negyven éven át tartó kommunizmus nem segítette a fiatal költő kibontakozását: cenzúra alá vonták, 1951-56 között nem publikálhatott. A hetvenes években viszont, már elismert költőként volt jelen az irodalmi életben.

Egy interjúban a következőket mondta ars poétikájáról:

Az írás, úgy hiszem, nem beszámoló a világ megoldott tájairól, hanem cselekedet: nem konyhakertészet, hanem expedíció. A költő szeretni kívánja a világot, s igyekszik az univerzumnak legesettebb csillagai fele fordulni. Az éhezőkért és mezítelenekért jött a világra. S dicsősége, ha minél nagyobb mezítelenséget ruházhat fel, s minél esendőbb kezekből kapja meg viszonzásul a maga ünneplőruháját. De erről már nem beszél. Csak a megközelítés folyamatáról szólhat a költemény. A szeretet csodáját, ha bekövetkezik, némaság kell hogy óvja-takarja. Ami drága, azt nem koptatjuk, azzal birtokoljuk, hogy nem érünk hozzá egy pillanatra sem.”

Az idézett interjú-részlet egy rádiófelvétel alapján íródott, de természetesen az az igazi, amikor a huszonegyedik századból videófelvételen keresztül leshetünk be a múlt évszázad hangulatába, a költő birodalmába. Nagy öröm, hogy hasonló régi beszélgetések könnyedén elérhetőek ma is: a felvételen költészetéről mesél, és többek között egyik leghíresebb versét – az Apokrifot – el is szavalja, miközben csak fogy és fogy a dohány, hiszen a költő naponta három doboz cigarettát szívott el.

Egy másik interjúban számon kérték, hogy miért ír - a vélekedés alapján - túl keveset. Pilinszky erre a következőket mondta:

„Sok vagy kevés: az irodalomban rendszerint értelmetlen szavak. Terjedelmes műveket érezhetünk rövidnek, és egy húszsoros verset terjengősnek. A műveknek egyedül a minősége érvényes.”

Itt idézném Pilinszky Négysorosát, a fentebb írt sorok miatt talán érthető, miért: 

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Talán érdekes kérdés, mit jelent a huszonegyedik század emberének Pilinszky János költészete. Egy fél évvel ezelőtti könyvtárrendezés közben egészen ösztönösen nyitottam ki Pilinszky egyik kötetét épp annál a résznél, ahol a szerző – P. Jancsi – dedikál a könyv tulajdonosának…

Borító kép: Kultúra.hu

Szabó Eszter

További cikkek

Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.
Elmarad a Gizella-napok
Elmarad a Gizella-napok
Közösségi oldalán jelentette be az egyébként nem meglepő hírt a Veszprémi Programiroda: idén sem rendezik meg a Gizella-napokat a járványhelyzet miatt.
Hollywood nyomában Magyarországon
Hollywood nyomában Magyarországon
Vörös veréb, Fekete özvegy, Vaják. Csak néhány azok közül a hollywoodi produkciók közül, amelyeket részben vagy egészben kis hazánkban forgattak. Az elmúlt években Magyarország egyre népszerűbb lett a filmesek körében, a mozgókép és az utazás szerelmeseinek pedig izgalmas felfedezést jelenthet felkeresni a forgatási helyszíneket.
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.